1.1. Általánosságban a jogi személyről
A polgári jogi jogviszony alanyai körébe tartozó természetes személy, az ember mellett a jogi személyek is a jogviszonyok alanyai lehetnek. Az egyes, sporttal kapcsolatos jogviszonyok körében a jogi személyek különös jelentőséget nyernek, figyelemmel arra, hogy a sportegyesület mellett a gazdasági társaságként működő, jogi személyiséggel rendelkező sportvállalkozás lehet sportszervezet.
A jogi személyek személyként, polgári jogi jogviszony alanyaiként való elismerése jelenti egyrészről, hogy
- a polgári jogi jogviszonyokban jogok illethetik meg és kötelezettségek terhelhetik,
- másrészről a vagyoni viszonyok mellett személyi viszonyok is megilletik.
A személyi viszonyok körében azonban a jogi személyeket nem a természetes személyek által „hordozott” személyiségi jogok illetik meg, figyelemmel arra, hogy a személyiség, a személyiségi jog a természetes személy, az ember sajátja. Ugyanakkor kétségtelen, hogy bizonyos, hasonló jogosultságok megilletik. Jogi személy esetén ezen jogokat személyhez fűződő jogoknak nevezzük. A jogi személyeket azon személyhez fűződő jogok illetik meg, melyek – így különösen a névhez való jog, jóhírnévhez való jog – a jogi személy esetén is értelmezhetőek.
A Ptk. külön Könyvben, a Harmadik Könyvben tartalmazza a jogi személyre, köztük a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokat azzal a – nem csupán szerkesztési, hanem elméleti megfontolású – renddel, hogy először a jogi személy általános szabályait, s azt követően az egyes jogi személyek különös szabályait határozza meg.
Nem csak a gazdasági társaságok tartoznak a Ptk. által szabályozott jogi személyek közé, hanem azon túlmenően
- az egyesület,
- a szövetkezet,
- az egyesülés,
- az alapítvány,
- valamint tartalmaz rendelkezéseket az állam, mint jogi személy polgári jogi jogviszonyokban való részvételére is.
A Ptk. ezen szerkesztési megoldása szerint a gazdasági társaságokra irányadó szabályozás kettős Ptk.-beli alapon nyuszik: egyrészről alkalmazni kell és szükséges rá mindazon szabályokat, melyeket a Ptk. az egyes gazdasági társaságokra vonatkozóan – akár a közös, akár a különös – szabályokban megjelöl, másrészről azokat a szabályokat is, melyeket a jogi személy általános szabályai körében megjelenít.
A jelen fejezetben megjelenítésre kerülő szabályok valamennyi jogi személyre vonatkozó rendelkezések.
A Ptk. a jogi személyekre vonatkozó szabályok – alapvetően – diszpozitív szabályozási modelljét választja, vagyis a Ptk. vonatkozó rendelkezéseitől a felek egyező akarattal eltérhetnek, eltérő rendelkezést állapíthatnak meg. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a Ptk. modellt, mintát nyújt. Vannak olyan rendelkezései ugyanakkor a Ptk.-nak, melytől a felek nem térhetnek el, ilyen például az egyes jogi személy típusok meghatározása.