2.6.2. A részvények

A részvény tagsági jogot megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező, forgalomképes értékpapír. A gazdasági társaságok közül egyedül a részvénytársaság jogosult a tagsági jogokról értékpapírt kibocsátani.

A részvénynek egy vagy több tulajdonosa is lehet. Ez utóbbi esetben a tulajdonosok a részvénytársasággal szemben egy részvényesnek számítanak: jogaikat közös képviselő útján gyakorolhatják, a részvényest terhelő kötelezettségekért azonban egyetemlegesen kötelesek helytállni.

A részvény az előállítás módja szerint lehet nyomdai úton előállított és ún. dematerializált részvény. A nyomdai úton előállított részvény az erre feljogosított nyomda által előállított, törvényben meghatározott tartalmi elemekkel rendelkező okirat, amely fizikai léttel bír, a külvilág számára megjelenik, birtokba vehető. A dematerializált részvény elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott adatösszesség. A részvény jellemzője, hogy fizikai léttel nem bír, birtokba nem vehető. A nyomdai úton előállított részvény dematerializált részvénnyé, a dematerializált részvény nyomdai úton előállított részvénnyé alakítható át. A zártkörűen működő részvénytársaság részvényei lehetnek nyomdai úton előállított, vagy dematerializált részvények, míg a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényei kizárólag dematerializált módon állíthatóak elő.

Részvényfajták

            a) Törzsrészvény

Nem kapcsolódnak hozzá külön jogok. Mindaz a részvény törzsrészvény, amely nem tartozik a többi részvényfajtához, tehát nem elsőbbségi, nem dolgozói, nem kamatozó és nem visszaváltható, vagy nem az alapszabályban nevesített egyéb részvényfaja. A részvényest a tagsági viszonyhoz tapadó jogosultságok – üzletvezetéssel összefüggő jogok, vagyoni jogok – megilletik, de a részvényhez olyan többletelőny nem tartozik, mint amit majd a többi részvényfajta (részvényosztály) esetében megfigyelhetünk. A törzsrészvények névértékének az összege mindenkor meg kell, hogy haladja a részvénytársaság alaptőkéjének a felét. A törzsrészvényt illetően egyéb korlátozó rendelkezéssel nem találkozunk.

            b) Elsőbbségi részvény

A részvény más részvényfajtával szemben a részvényes számára valamilyen elsőbbséget, többletjogot biztosít.

Az elsőbbségi részvényfajtán belül az alábbi részvényosztályokat különböztethetjük meg:

Osztalékelsőbbséget biztosító részvény. Lényege, hogy a felosztható adózott eredményből más részvényfajtába, vagy részvényosztályba tartozó részvényeknél kedvezőbb mértékben jogosít osztalékra. Az alapszabály az osztalékelsőbbséget biztosító részvényhez tapadó szavazati jogot korlátozhatja, vagy meg is vonhatja: ebben az esetben a részvényes a szavazati jogát nem vagy csak korlátozott mértékben gyakorolja. Ez azonban számára nem okoz joghátrányt, hiszen az alapszabály elfogadásával ezt tudomásul veszi. Kiegészítő szabály is érvényesül: amennyiben a részvényes valamely üzleti évben a neki jár osztalékot nem kapja meg, akkor a szavazati jogát a következő üzleti évre vonatkozó éves beszámoló elfogadásáig korlátozás nélkül gyakorolhatja.

Likvidációs hányadhoz fűződő részvény. A részvénytársaság jogutód nélküli megszűnésekor más részvényest megelőzően biztosít kielégítési jogot a felosztásra kerülő vagyonból. A jogutód nélküli megszűnés esetén először a hitelezőket kell kifizetni. Ezt követően a likvidációs elsőbbséggel rendelkező részvényeseket, majd az „egyéb” részvényeseket. A likvidációs részvénnyel rendelkezők soha nem kerülhetnek a hitelezők elé.

Szavazatelsőbbséget biztosító részvény. A részvényest az alapszabályban meghatározott mértékű többszörös szavazati jog illeti meg azzal. A részvénytársaság a szavazati jog mértékét szabadon állapítja meg azzal, hogy a nyilvánosan működő részvénytársaság esetében ennek mértéke korlátozott: legfeljebb a részvény névértékéhez igazodó szavazati jog tízszerese lehet. Az alapszabály rendelkezései szerint a részvénytársaság olyan szavazatelsőbbséget biztosító részvényeket is kibocsáthat, ahol közgyűlési határozat csak az ilyen részvényesek egyszerű szótöbbségének igenlő szavazata mellett hozható. Ez lesz a vétójogot megtestesítő részvény. Lehetőség van arra is, hogy a részvénytársaságnál egyetlen vétójogot biztosító szavazatelsőbbségi részvény kerüljön kibocsátásra.

Vezető tisztségviselő, vagy felügyelőbizottsági tag kijelölésére vonatkozó elsőbbség. Az ilyen részvénnyel rendelkezők jogosultak az igazgatóság tagjainak és/vagy a felügyelőbizottság tagjainak kijelölésére és visszahívására is. Ennek részletes szabályait az alapszabály határozza meg azzal, hogy kötelezően rendelkezni kell az eljárásról, a határidőkről és a megválasztható tisztségviselők létszámáról. A részvény kibocsátásával összefüggésben két korlátozó rendelkezés érvényesül: egyrészt olyan zártkörűen működő részvénytársaság esetében, ahol az igazgatóság jogkörét a vezérigazgató látja el, ilyen részvény kibocsátására nincs lehetőség, másrészt ez a részvényosztály a nyilvánosan működő részvénytársaság esetében nem bocsátható ki.

Elővásárlási jogot biztosító részvény. A részvényest az adásvétel útján átruházni kívánt részvényekre elővásárlási jog illeti meg. A részvényes elővásárlási jogát az átruházás közlését követő 15 napon belül gyakorolhatja. Elővásárlási jogot biztosító részvény nyilvánosan működő részvénytársaság esetében nem bocsátható ki.

Kumulatív részvény. Nagyon kedvező részvényosztály, mivel tulajdonosa számára egyszerre több elsőbbséget is biztosít. (A nyilvánosan működő részvénytársaság esetében csak olyan kumulatív részvény bocsátható ki, amely kizárólag az osztalékelsőbbségre és likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbségre vonatkozik.) Az előnyök mellett a részvényhez kapcsolódó szavazati jogot az alapszabály korlátozhatja vagy kizárhatja.

             c) Dolgozói részvény

A dolgozói részvény kibocsátásával a munkavállalókat a munka eredményesebb elvégzésére lehet ösztönözni. A munkavállaló ugyanis nem egy előre meghatározott munkabérért dolgozik, hanem jövedelme a társaság eredményes gazdálkodása esetén kiegészülhet. A dolgozók a részvényt ingyenesen vagy kedvezményesen (névérték alatt) szerezhetik meg. Mivel a munkavállalók nem, vagy csak egy jelképes összeget fizetnek a részvényekért ezért a társaság alapításakor nem lehet ilyen részvényt kibocsátani. A dolgozói részvény az alaptőke felemelésével egyidejűleg annak legfeljebb 15 százalékáig bocsátható ki. A részvény korlátozottan forgalomképes, ugyanis azt csak a társaság munkavállalóira, illetve azokra a volt munkavállalókra lehet átruházni, akinek a munkaviszonya a nyugdíjba vonulás miatt szűnt meg. A Ptk. ezzel egyrészt az aktív munkavállalókat akarja érdekeltté tenni, másrészt a nyugdíjba vonult dolgozók részére kíván kereset-kiegészítést biztosítani. A részvény korlátozottan forgalomképes jellegéből adódik, hogy amennyiben a munkavállaló meghal, akkor örököse, amennyiben munkaviszonya nem nyugdíjba vonulás miatt szűnik meg, akkor a volt munkavállaló 6 hónap elteltét követő első közgyűlésig jogosult arra, hogy részvényét másik munkavállalóra vagy a részvénytársaságra átruházza. Ha a határidő eredménytelenül telik el, a társaság a dolgozói részvényt bevonja, vagy annak jellegét megváltoztatja és a részvényt értékesíti. Ezekben az esetben az örököst vagy a volt munkavállalót a részvény névértéke illeti meg.

             d) Kamatozó részvény

A részvény tulajdonosának előre meghatározott mértékű kamatot biztosít. A kamaton felül a részvényest a részvényhez fűződő valamennyi jog megilleti. A kamatozó részvény előnye abban áll, hogy a részvény több jogcímen – osztalék, osztalékelőleg, kamat – biztosíthat a tulajdonosának hozamot. Nem jár kamat abban az esetben, ha a kifizetés eredményeként a részvénytársaság saját tőkéje nem érné el a részvénytársaság alaptőkéjét. A kamatozó részvényt legfeljebb az alaptőke 10 százalékát meg nem haladó mértékben lehet kibocsátani.

            e) Visszaváltható részvény

Az alapszabály az alaptőke 20 százalékát meg nem haladó mértékben visszaváltható részvény kibocsátásáról is határozhat. A visszaváltható részvény a részvénytársaságot vételi joggal, a részvényest eladási joggal ruházza fel. Olyan visszaváltható részvény kibocsátására is van lehetőség, mely a két jogot kumulálja: azaz a részvénytársaságot vételi jog és a részvényest eladási jog illeti meg. Csak olyan részvények vonatkozásában alkalmazható, ahol a részvényes a részvény névértékét vagy kibocsátási értékét teljes egészében a társaság rendelkezésére bocsátotta. Amennyiben a részvénytársaság pénzügyi-gazdasági helyzete miatt osztalékot nem tudna fizetni, akkor a vételi vagy eladási jogok gyakorlása tilos. A társaság a visszaváltott részvényeket bevonja.