Skip navigation

2.1.1. A gazdasági társaság fogalma

A gazdasági társaság üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására, a tagok vagyoni hozzájárulásával létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás, amelyben a tagok a nyereségből közösen részesednek és a veszteséget közösen viselik.

A gazdasági társaság általános jellemzői

Gazdasági társaságot üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására lehet alapítani. Az alapításhoz legalább két tagra van szükség, kivételt képeznek azok a gazdasági társaságok, amelyek alapításához egy személy is elégséges: ilyen az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság. A reális teljesítés elvéből következik, hogy minden tag köteles vagyoni hozzájárulást teljesíteni. Ennek mértékét a tagok szabadon határozzák meg, figyelemmel arra is, hogy e vonatkozásban a korlátolt felelősségű társaság speciális rendelkezéseket tartalmaz. Valamennyi gazdasági társaság jogi személy.

A tagok a nyereségből közösen részesednek, az eseteleges veszteséget közösen viselik azzal, hogy a nyereségből való részesedés és a veszteségviselés a társaság tagjai között nem feltétlenül azonos mértékben történik. Ez általában a vagyoni betétekhez igazodik: az a tag, aki nagyobb mértékű vagyoni betétet teljesített, azt ezzel arányos nyereség illeti meg, mint azt a tagot, aki kisebb mértékben járult hozzá a társaság vagyonához. Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni veszteség viselésére is. A tagok ettől eltérhetnek, de semmis a létesítő okirat azon rendelkezése, amely valamely tagot a nyereségből, vagy a veszteség viseléséből teljesen kizár. (societas leonina tilalma). A jogalkotó egy általános generálklauzulát fogalmaz meg és elvi éllel rögzíti, hogy a tag a többi taggal és a társaság szerveivel köteles együttműködni, és nem fejthet ki olyan magatartást, amely a társaság céljának elérését veszélyezteti. A Ptk. nemcsak deklarálja a tagi együttműködést, a társaság érdekeinek messzemenő tiszteletben tartását: azt a tagot, aki a társaság érdekeit nagymértékben veszélyezteti, a társaság által indított kereseti kérelem alapján a bíróság a társaságból kizárhatja.

A vállalkozás és társulás szabadsága, melyet Magyarország Alaptörvénye is elismer, lehetővé teszi a gazdasági társaság alapítását, az abban való részvétel lehetőségét. Ezzel összefüggésben az alábbiakra hívjuk fel a figyelmet:

A társas vállalkozás szabadsága akként érvényesül, hogy a jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy gazdasági társaságot alapítsunk, illetve meglévő gazdasági társaságban részesedést szerezzünk. Alapvető korlát azonban, hogy csak a Ptk.-ban felsorolt gazdasági társasági formákban lehet vállalkozó tevékenységet folytatni. Erre figyelemmel az alapelv helyesen a „formakényszerrel” együtt értelmezhető. A Ptk. által nevesített formák a következőek: közkereseti társaság (kkt.), betéti társaság (bt.), korlátolt felelősségű társaság (kft.), részvénytársaság (rt.).