Skip navigation

2.4.2. Egyes fogalmi elemek ismertetése

Törzsbetét

A törzsbetét a tagok vagyoni hozzájárulását jelenti, amely lehet készpénzbetét és apport. A törzsbetét legkisebb mértéke 100.000.- Ft. A vagyoni hozzájárulás minden gazdasági társaság esetében kötelező. A kft.-nél ez speciális elnevezést kap és törzsbetétnek nevezzük. A vagyoni betéttel kapcsolatos törvényi rendelkezés, amely szerint a tagok törzsbetétei különböző mértékűek lehetnek, de minden tag legalább 100.000.-Ft vagyoni betétet (törzsbetétet) szolgáltatni köteles. Minden tagnak egy törzsbetétje van. Ez a szabály a közös törzsbetétre is igaz azzal, hogy amennyiben többen vállalnak kötelezettséget egy törzsbetét szolgáltatására, akkor ez a tagokat egyetemlegesen terheli.           

Törzstőke

A törzstőke a tagok törzsbetétjeinek összességéből áll. A Ptk. a törzstőke minimális összegét is rögzíti, amely a hatályos szabályozás szerint legalább 3.000.000.- Ft.

Üzletrész

Üzletrészről csak a társaság nyilvántartásba vételét követően beszélhetünk: magába foglalja a tag törzsbetétjét, jogait, kötelezettségeit. Az üzletrész nem dolog és nem is értékpapír: immateriális jogok összessége.

Az üzletrész mértéke a tag törzsbetétjéhez igazodik. Az a tag, aki nagyobb mértékű törzsbetétet szolgáltatott, annak üzletrésze is nagyobb értékű annak a tagnak az üzletrészéhez képest, aki kisebb vagyoni betéttel járult hozzá a társaság alapításához. Az üzletrész értéke a törzsbetét mértékéhez igazodik, de a két fogalmat nem szabad összekeverni, azok nem szinonim értelműek. Van olyan időszak, amikor az üzletrész értéke megegyezik a törzsbetét értékével (alapítás időszaka), de jellemzően eltér attól, alacsonyabb vagy magasabb értékű annál. Az üzletrész a korlátolt felelősségű társaság eredményes (eredménytelen) gazdálkodásának a tagra kivetített mutatója.

Általában igaz az a megállapítás, hogy az azonos mértékű üzletrészek azonos tagsági jogokat testesítenek meg. Lehetőség van azonban arra is, hogy a tagok a társasági szerződésben egyes üzletrészeket eltérő tagsági jogokkal ruházzák fel. A létesítő okirat tartalmazhat rendelkezést arra, hogy az üzletrészek közül egyesek többletszavazati jogot biztosítanak, vagy a szavazás során valamely üzletrész tulajdonosa vétójoggal rendelkezik, vagy átruházás alkalmával az üzletrészhez elővásárlási jog kapcsolódik. Az is lehet, hogy az üzletrész tulajdonosa osztalékelsőbbségre tarthat igényt. Ezeket az „előnyöket” a társaság tagjainak kell kimunkálniuk, a Ptk. e vonatkozásban a tagoknak szabad kezet ad.

Maga a Ptk. nem határoz meg eltérő jogokat megtestesítő üzletrészt, de egyet nevesít: ez a saját üzletrész. Az üzletrész azért „saját”, mert annak a jogosultja a gazdasági társaság. A korlátolt felelősségű társaság saját üzletrészt az alapításkor nem, csak a bejegyzést követően szerezhet a taggyűlés döntése alapján. Az üzletrész megvásárlására a társaság csak a törzstőkén felüli vagyonát használhatja fel azzal, hogy csak azok az üzletrészek szerezhetőek meg, amelyekre a törzsbetétet teljes összegét szolgáltatták.

A társaság a saját üzletrész alapján tagsági jogokat nem gyakorolhat, ezen üzletrészt a határozatképesség megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni, és a társaság osztalékra sem jogosult. Az osztalékot a tagok között törzsbetéteik arányában kell felosztani. Az üzletrészre vonatkozó további korlátozó rendelkezés, hogy a saját üzletrész alapjául szolgáló törzsbetétek összege nem haladhatja meg a törzstőke 50 százalékát, valamint az ellenérték fejében szerzet üzletrész a vásárlástól számított 1 éven belül el kell idegeníteni. Amennyiben erre nem kerül sor, akkor a társaság köteles az üzletrészt a tagoknak törzsbetéteik arányában ingyenesen átadni. Végső soron – a törzstőke leszállítás szabályai szerint – sor kerülhet a saját üzletrész bevonására is.