Skip navigation

1.9.1. A megbízási szerződés alapvető szabályai

A Polgári törvénykönyvben szereplő szerződéseket Ptk.-ban nevesített és szabályozott szerződések csoportjába soroljuk. Azok a szerződések szerepelnek tipikus szerződésként a Ptk.-ban, melyek szabályai, jellemző jegyei kellően elvonatkoztathatóak a jogalkalmazási gyakorlat egyes szerződéseinek jellemző jegyeitől, a jogalkalmazási gyakorlatban, illetve jogelméletben kialakult és állandósult, erre a típusra jellemző jegyekkel rendelkeznek. A Ptk. külön Címben, a XVI. Címen belül szabályozza a megbízási típusú szerződéseket.

A Ptk.-ban szabályozott és nevesített megbízási típusú szerződések köré tartoznak:

  1. megbízási szerződés
  2. bizományi szerződés
  3. szállítmányozási szerződés
  4. közvetítői szerződés
  5. bizalmi vagyonkezelési szerződés

A Ptk.-ban nevesített szerződések közül a megbízási szerződés szabályaival célszerű és szükséges részleteiben megismerkedni figyelemmel arra, hogy a sportolói szerződésre a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályai megfelelően irányadóak.

A megbízási szerződés és a vállalkozási szerződés egyik alapvető elhatárolási szempontja szerint míg vállalkozási szerződés esetén a vállalkozó valamely meghatározott eredmény elérésére, előállítására köteles, addig megbízási szerződés esetén a megbízott a rábízott feladat ellátására. Ezt a különbséget fejezi ki az, hogy a vállalkozási szerződés ún. eredménykötelem, a megbízási szerződés ún. gondossági kötelem.

A megbízási szerződés lényege szerint a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó pedig megbízási díj fizetésére köteles. A Ptk. ezáltal egy olyan tág körű fogalommal jelöli a megbízási szerződést, mely fogalom lehetőséget teremt a megbízási szerződés szabályainak olyan jogviszonyokra való alkalmazására, mely jogviszonyok a Ptk.-ban szabályozott ügyviteli típusú szerződések körébe nem sorolhatóak.

A megbízási szerződés egyik lényegi jellemzője szerint az „ügy ura” a megbízó, amely megmutatkozik többek között abban is, hogy széleskörű utasítás adási joggal rendelkezik. Az utasítás kiterjed természetesen a megbízási szerződés teljesítésére.

Ptk. 6:273. § [Utasítás]

  1. A megbízott köteles a megbízó utasításait követni.
  2. A megbízott a megbízó utasításától akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód. Ilyen esetben a megbízót késedelem nélkül értesíteni kell.
  3. Ha a megbízó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a megbízott köteles őt erre figyelmeztetni. Ha a megbízó a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a megbízott a szerződéstől elállhat, illetve a szerződést felmondhatja, vagy a feladatot a megbízó utasításai szerint, a megbízó kockázatára elláthatja. Meg kell tagadnia az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértésére vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát.
  4. A megbízó köteles megtéríteni az utasítás teljesítésével kapcsolatban felmerült költségeket. A megbízott az utasítás teljesítését megfelelő biztosíték adásához kötheti. Ha a megbízó nem ad megfelelő biztosítékot, a megbízott az utasítás teljesítését megtagadhatja.

Figyelemmel arra, hogy a megbízási szerződés alapján a megbízott kötelessége a rábízott feladat ellátása, ehhez párosult a megbízott tájékoztatási kötelezettsége. Ez a tájékoztatási kötelezettség kiterjed a tevékenységre, a feladat állására egyaránt. A megbízott köteles e körben a megbízót annak kívánságára, illetve szükség esetén e nélkül is tájékoztatni.

A megbízási díj magában foglalja – külön kikötés nélkül is – a szerződés teljesítésével rendszerint együtt járó költségeket. A megbízási díjat érintő lényeges szabály, miszerint a megbízott köteles megelőlegezni a megbízás ellátásával rendszerint együtt járó költségeket.

A megbízási díj fizetési kötelezettség nem szűnik meg akkor, ha a megbízott eljárása nem vezetett eredményre. A megbízott akkor is jogosult a megbízási díjra, ha eljárása nem vezetett eredménye. Ez alóli kivételként jelentkezik az az eset, ha az eredmény részben vagy egészben azért maradt el, mert a megbízott felróhatóan járt el.

A megbízási szerződés alapvetően, főszabály szerint visszterhes szerződés, vagyis megbízási díj fizetési kötelezettséget feltételez. A megbízási szerződésnek lehetséges ingyenes alakzata is, ugyanakkor ebben az esetben is a megbízó köteles a megbízott költségeit megtéríteni.

A szerződés megszűntethető a felek közös megegyezésével, illetve bármelyik szerződő fél felmondhatja. Amennyiben a megbízó mond fel, úgy köteles megtéríteni a megbízottnak a felmondással okozott kárt, kivéve azt az esetet, ha a felmondásra a megbízott szerződésszegése miatt került sor. A megbízott halála a szerződés megszűnésével jár, a megbízó halála, jogutódlással történő megszűnése azonban nem. Ez utóbbi esetben az örökös, a jogutód a fentebb jelzett felmondási jog alapján felmondhatja a szerződést.

A Polgári Törvénykönyv megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezései ún. diszpozitív rendelkezések, ami azt jelenti, hogy a kódexben foglalt rendelkezésektől a felek egyező akarattal eltérhetnek, szerződésüket a Ptk.-ban megjelölt tartalomtól eltérően alakíthatják. Ennek megfelelően a felek a köztük létrejött megbízási szerződésben rendelkezhetnek akként, hogy tételesen felsorolják, mely szerződésszegési esetek megvalósulása esetén van helye a szerződés felmondásának.

A felek közötti megbízási szerződés megszűnésekor a megbízott köteles a megbízó felé elszámolni, vagyis kiadni a megbízónak mindazt, amihez a megbízás teljesítése céljából vagy eljárása eredményeként jutott. Ez alól kivételt képez mindaz, amit a megbízás folytán jogosan felhasznált.