Skip navigation

2.6.5. A részvényes jogai

Üzletvezetéssel összefüggő jogok

A döntéshozatalban való részvétel joga

Minden részvényes jogosult arra, hogy a közgyűlésen részt vegyen, felvilágosítást kérjen, kérdéseket tegyen fel, vagy indítványokat tegyen, észrevételeket fogalmazzon meg. Az a részvényes, aki szavazati joggal rendelkezik, a részvény birtokában a közgyűlésen szavazhat is. A részvényes ezt a jogát személyesen, vagy meghatalmazott útján gyakorolhatja. A részvénytársaság vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja és könyvvizsgálója a Ptk. rendelkezéseinél fogva nem lehet képviselő.

A részvénykönyvbe való bejegyzés joga

A bejegyzés lehetőség és nem kötelezettség. A bejegyzés hiánya önmagában a részvényes tulajdonosi státuszát nem kérdőjelezi meg. Abban az esetben, ha a részvényes nem kéri a részvénykönyvbe való bejegyzését, akkor a tulajdonosi mivoltja ellenére a részvényesi jogait a részvénytársasággal szemben nem gyakorolhatja. A bejegyzés tehát lehetőség, de amennyiben a részvényes ezt kéri, akkor a részvénykönyv vezetője nem mérlegelhet, a bejegyzést nem tagadhatja meg.

A részvény kiadásához, jóváírásához való jog

A részvényes a nyomdai úton előállított részvény kiadását, vagy dematerializált részvénynél az értékpapírszámlán történő jóváírást, a társaság nyilvántartásba történő bejegyzése és a részvény névértékének (kibocsátási értékének) teljes befizetése után igényelheti. Amennyiben a részvényes részéről ilyen igény nem merül fel, akkor a feltételek teljesülését követő 30 napon belül a részvénytársaság a részvények előállításáról hivatalból gondoskodik.

Vagyoni jogok

Osztalékhoz való jog

Amennyiben a társaság eredményesen működik, akkor az adózott eredményből a részvényes osztalékot kaphat. Az adózott eredmény felosztásáról a közgyűlés a beszámoló elfogadásával egyidejűleg dönt. Osztalékra az a részvényes jogosult, aki az osztalékfizetést elrendelő határozat meghozatalának időpontjában a részvénykönyvben szerepel. A részvényesek között a felosztás névértékarányosan történik azzal, hogy osztalékra a részvényes csak olyan mértékben jogosult, amilyen mértékben vagyoni hozzájárulását már teljesítette. Az alapszabály lehetőséget adhat arra, hogy az osztalék nem készpénzben, hanem egyéb vagyoni értékű juttatásként kerüljön teljesítésre.

Osztalékelőleghez való jog

A beszámoló elfogadását megelőzően, év közben osztalékelőleg kifizetésére akkor van lehetőség, ha a közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel. További feltétele az is, hogy kifizetés nem haladhatja meg az elmúlt beszámoló szerinti üzleti év könyveinek lezárása óta keletkezett eredménynek a megállapított, illetve a szabad eredménytartalékkal megállapított összegét, és a társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken az alaptőke összege alá. Az osztalékelőleg fizetéséről az igazgatóság javaslatára – a felügyelőbizottság jóváhagyás mellett – a közgyűlés dönt. Kivételesen – a közgyűlés, vagy az alapszabály felhatalmazása alapján – lehetőség van arra is, hogy a felügyelőbizottság jóváhagyását követően erről az igazgatóság döntsön.

Likvidációs hányadhoz való jog

A részvénytársaság jogutód nélküli megszűnése esetén a megmaradt vagyont a részvényesek között a teljesített vagyoni betétek arányában kell visszafizetni. Figyelemmel kell azonban lenni a likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbségi részvényekre is.

Részvény átruházásához való jog

A nyomdai úton előállított részvény átruházása „forgatmányozással” történik. A dematerializált részvény fizikai léttel nem bír, így annak átruházása értékpapírszámlán történő jóváírással lehetséges.

Kamathoz való jog

A kamatozó részvény tulajdonosát az alapszabályban meghatározott mértékű kamat illeti meg, amennyiben a kamat kifizetésének pénzügyi-számviteli feltételei fennállnak. A kamatozó részvény kivételével a részvénytársaság kamatot a részvény után nem fizet.