Skip navigation

2.6.4. A részvénytársaság alapítása

A Ptk. rendelkezései szerint részvénytársaságot csak zártkörűen lehet alapítani. A Ptk. ezt azzal nyomatékosítja, hogy elvi éllel kimondja: tilos az alapítás során a részvényeseket és az alaptőkét nyilvános felhívás útján gyűjteni. A tilalom a nyilvánosan működő részvénytársaság fogalmából is levezethető, hiszen a nyilvános működés feltétele a részvények tőzsdére történő bevezetése. Egy nem létező, még be nem jegyzett társaság a még nem létező részvényeit nem tudja bevezetni a tőzsdére, a nyilvánosság számára azokat nem tudja felkínálni. Ismételten utalunk arra, hogy a működési forma a jogszabályi feltételek teljesülése esetén megváltoztatható.

Az alapszabály az általánosan kötelező tartalmi elemeken túl kötelezően tartalmazza:

  1. az alapítók kötelezettségvállaló nyilatkozatát az összes részvény átvételéről.
  2. a kibocsátandó részvények számát, névértékét (kibocsátási értékét), a részvények előállításának a módját,
  3. a közgyűlés összehívásnak a módját, a szavazati jog gyakorlásának a feltételeit és módját,
  4. az első könyvvizsgáló személyét.

A társaság nyilvántartásba vételére azt követően kerülhet sor, miután igazolást nyert, hogy a nyilvántartási kérelem benyújtásáig az alapítók a pénzbeli betétek tekintetében a részvények névértékének vagy kibocsátási értékének legalább 25%-át befizették, valamint a nem pénzbeli betéteket teljes egészében a társaság rendelkezésére bocsátották (kivéve, ha az apport értéke az alaptőke 25 %-át nem éri el.)