Nem sportoló felnőttek fehérje szükséglete 0,8 g/kg naponta és a teljes energiaszükséglet 10%-35%-is fedezheti számos tényezőtől függően (Meyers, Hellwig és Otten, 2006). A sportolók fehérje igénye magasabb, mint a nem sportolóké (Pavlik, 2011; Wilmore és Costill, 2004). A szakirodalmi ajánlások nem konzekvensek az emelés mértékét illetően. A sportolás alatti nitrogén háztartás vizsgálatai alapján rezisztenciaedzést végzőknek 1,3 g/kg, állóképességi sportolóknak általánosságban 1,1 g/kg a napi fehérjeszükséglete (Philips, 2004; Tarnopolsky, 2004). Számos kutatás szerint a rezisztenciaedzések, a fehérjeszintézisre gyakorolt anabolikus hatásuk révén, emelik a fehérjehasznosulás hatékonyságát, amely csökkenti a rendszeresen sportoló napi fehérje szükségletét (Philips, 2004). Más vizsgálatok eredményei szerint a sportolók fehérjeigénye magasabb az előbb említetteknél. Súlyemelőknek például konzekvensen 1,2 -2 g/kg napi fehérjebevitel javasolnak, hangsúlyozva a megfelelő energiaellátottság (45-50 kcal/d) biztosításának fontosságát.

Az elemzések vizsgálják a fehérje és aminosav-készítmények összetételének hatásait is. Az aminosavaknak a gének transzkripciójában és transzlációjában betöltött funkcióinak vizsgálatai megerősítették a leucin jelentős szerepét a fehérjeszintézis szabályozásában (Kimball és Jefferson, 2006). Ezt figyelembe véve, adagonként 3-4 g leucint tartalmazó fehérjeforrás fogyasztását javasolják az izomban folyó fehérjeszintézis maximalizálása érdekében (Stark, Lukaszuk, Prawitz és Salacinski, 2012). Általánosságban elmondható, hogy az edzés előtti és utáni fehérjekiegészítés növeli a teljesítményt, gyorsítja a regenerációt, fokozza az izomerőt és az izomhipertrófiát, azonban ezek a hatások függnek a fehérjeforrás összetételétől. Például a savófehérje növeli az izomerőt, míg a kazein nem (Cribb és Hayes, 2006; Hoffman, Ratamess, Tranchina, Rashti, és Faigenbaum 2009; Verdijk, Jonkers, Gleeson, Beelen, Meijer, Savelberg, Wodzig, Dendale, és van Loon, 2009). A leucin nem olyan hatékony megfelelően magas inzulinszint nélkül, ezért hatásfokozó, ha a táplálékkiegészítő gyorsan felszívódó glükózt vagy maltodextrint is tartalmaz. A kutatások szerint a fehérjét és szénhidrátot is tartalmazó táplálékkiegészítők jobban emelik a zsírmentes testtömeget, mint a csak fehérjéből állók (Hartman., Tang, Wilkinson, Tarnopolsky, Lawrence, Fullerton, és Phillips, 2007; Josse, Tang, Tarnopolsky, és Phillips, 2010

Összegezve a kutatások eredményeit a következő ajánlás javasolható: az energiaszükségletet kielégítő és az ajánlásoknak megfelelő összetételű táplálkozás esetén általában nincs szükség fehérjepótlásra. Állóképességi sportolóknak 1,2-1,4 g/kg/d, a rezisztenciaedzést folytatóknak 1,2-1,7 g/kg/d lehet a fehérjeigénye a terhelés intenzitásától és időtartamától és sportoló táplálkozásától függően (ISSN).