IX.7.4.5. A lábszár sportártalmai

Fáradásos tibia törés:

Főleg fiatal sportolóknál, a tibia középső harmadában a leggyakoribb. Krónikus, terhelésre fokozódó, hagyományos konzervatív módszerekre nem reagáló, makacs panasz esetén kell gondolni rá. Rtg vizsgálat korai szakban nem mindig informatív, gyanú esetén CT szükséges.

Kezelés: igazolt fáradásos törés esetén tartós tehermentesítés, funkcionális torna általában gyógyulást hoz. A viszonylag hosszú időigény miatt aktívabb sportsebészek néha dinamikus velőűr szegezést is végeznek.

Lábszár subacut és krónikus compartment szindrómája

A párhuzam itt is fennáll az alkarnál leírtakkal, de előfordulása ezen a testtájon gyakoribb. A fájdalom jellegzetesen a tibia éle mentén jelentkezik, bizonyos terhelésre fokozódik, majd pihenésre spontán szűnik.

Kezelés: alapvetően konzervatív, az edzésterhelés helyes megválasztása, esetleg vénás keringést javító Detralex adása, lokálisan NSAID készítmények. Műtét (fasciotomia) csak kivételesen makacs esetekben jön szóba.

Achilles ín tendinitis

 

 

Erős plantarflexiós igénybevétellel járó sportok (hosszútávfutás, labdajátékok) vagy hirtelen, dinamikus elrugaszkodást igénylő tevékenységek esetén egyaránt kialakulhat az ín állományában krónikus degeneráció, mikroszakadások, cysta képződés.

Tünetek: Terhelési fájdalom az Achilles ín területén, főleg a tapadási ponthoz közel. Gyakran körülírt, orsószerű megvastagodás is észlelhető. UH vizsgálat meszesedést, cystákat, hegesedést mutathat az állományon belül.

Kezelés: korai stádiumban a terhelés átmeneti visszafogása, rendszeres nyújtás, NSAID segíthet. Lokális szteroid bár átmenetileg enyhíti a tüneteket, fokozott ruptura veszéllyel jár.