4.3 A koragyermekkori intervenció célcsoportjai

A legtágabban értelmezett koragyermekkori intervenció valamennyi gyermekre és családjára kiterjedő, prevenciós jellegű szolgáltatásokat jelent a gyermek korai életszakaszában.

A koragyermekkori intervenció célcsoportjai (Kereki, 2015)

Kereki Judit (2015) modelljét értelmezve láthatjuk, hogy a korai életszakaszban általános szolgáltatásokat igénybe vevő minden gyermek a speciális szolgáltatásokat igénylők alcsoportjaira bontható.

Így a koragyermekkori intervenció célcsoportjaként megjelennek a

• fejlődési rizikóval született, megkésett, eltérő fejlődésű, fogyatékos, krónikus beteg gyermekek,
• pszichés fejlődés szempontjából veszélyeztetett gyermekek,
• kiemelten tehetséges gyermekek,
• szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a célcsoportok meghatározásakor kiemelt figyelmet igénylő gyermekekre fókuszál, akik plusz szolgáltatásokra jogosultak. Két csoportjuk a különleges bánásmódot igénylő és a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek.

A különleges bánásmódot igénylő gyermekek:

• sajátos nevelési igényű gyermek és tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd;
• beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.
• kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség.

2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről, 4.§ http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1300015.EMM

• Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: (1) a szülő(k) vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, (2) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, (3) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan körülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészsége fejlődéshez szükséges feltételek.
• Halmozottan hátrányos helyzetű a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, akinek esetében a szülő (gyám) alacsony iskolai végzettségére, alacsony foglalkoztatására vagy az elégtelen lakókörnyezetre vonatkozó kitételek közül legalább kettő fennáll, b) a nevelésbe vett gyermek, c) az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt.

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 67/A §

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700031.TV