5.3 „Szülői kérdőív a gyermek fejlődéséről”

A „Szülői kérdőív a gyermek fejlődéséről” Magyarországon, de világviszonylatban is egyedülálló. Sok országban használnak szülői megfigyelésen alapuló kérdőíveket a gyermek fejlődésének nyomon követésére, de arra nincs példa, hogy egy ország összes csecsemője és kisgyermeke fejlődését követni próbálták volna. Az egészségügyi alapellátók, védőnők, a fejlődésneurológia, fejlődéspszichológia a gyógypedagógia, a gyógytorna a gyermekpszichiátria és a mentálhigiéné területén dolgozó szakemberek – szülőkkel együttműködve – 2013-14-ben összeállították a gyermekek fejlődését vizsgáló kérdőívet, amely a 0-7 éves gyermekek pszichomotoros fejlődésének nyomon követéséhez ad segítséget szülők és szakemberek számára.

Így nemcsak a házi gyermekorvosok és a védőnők által végzett egészségügyi szűrővizsgálatok jelzik az egészségi állapotot, hanem a szülői megfigyelés is nagyobb teret kap a gyermekek állapotfeltárásában.

„A szülői megfigyelésen alapuló kérdőív célja a szülők gyermekeik fejlődésével kapcsolatos ismereteinek bővítése a védőnők, házi/gyermekorvosok munkájának segítése. A kérdőív segítségével a szülők tapasztalatai is bekerülnek a rendszerbe, annak érdekében, hogy időben felfedezhetőek legyenek azok a problémák, amelyeket korai intervencióval befolyásolni lehet.” (http://www.gyermekalapellatas.hu/fejlesztesek/szuloi_kerdoiv)

A „Szülői kérdőív a gyermek fejlődéséről”-t a gyermek 1 hónapos és 7 éves kora között 13 alkalommal kell kitöltenie a szülőnek, ahol pedig a fejlődési zavar gyanúja felmerül, 15 hónapos korban és 2,5 éves korban is sor kerül kiegészítő kérdőív felvételére. Hét éves korban azok a gyermekek kerülnek szűrésre, akik valamilyen okból nem kezdték meg iskolai tanulmányaikat.

Az alábbi táblázat az alapellátók és a szülők feladatait láthatjuk a gyermekkori szűrővizsgálatok időszakában.

http://www.gyermekalapellatas.hu/fejlesztesek/gyermek_alapellatasi_utmutato

Az alapellátásban végzett szűrővizsgálatok így kiegészülnek a „Szülői kérdőív” adataival és a rizikófelméréssel. A „rizikókérdőívet” a védőnők veszik fel három időpontban: a várandósság idején, újszülött- és gyermekkorban.

http://www.gyermekalapellatas.hu/fejlesztesek/rizikokerdoiv

A továbbiakban – tekintettel tananyagunk gyógypedagógiai fókuszára – azt a dokumentumot részletezzük, amely az orvosi vizsgálat és a védőnői szűrések mellett számunkra, a kora gyermekkori intervenciós team tagjaként a legtöbb információt nyújtja: a „Szülői kérdőív a gyermek fejlődéséről”

http://www.gyermekalapellatas.hu/fejlesztesek/szuloi_kerdoiv

A „Szülői kérdőív” az alábbi területeket érinti: nagymozgás, finommotorika, kommunikáció, beszéd, értelmi és szociális fejlődés.

Ahhoz, hogy a „Szülői kérdőív” felvett eredményei hitelesek és folyamatukban értelmezhetőek legyenek, a Gyermek-alapellátási útmutató minden felvételi alkalomhoz pontos protokollt ad:

1. Általános bevezető
2. Szülői kérdőív
3. Vizsgálati útmutató házi/gyermekorvosok és védőnők részére
4. Részletes védőnői vizsgálati módszertan
5. Részletes orvosi vizsgálat

Kiemelendő a „Részletes védőnői vizsgálati módszertan”, amely a fejlődési mérföldkövek feltüntetésével, a konkrét vizsgálati, megfigyelési metodika ismertetésével és a figyelemfelkeltő jelek, a kivizsgálást igénylő állapotok leírásával rendelkezik.