Gál Zita: A játék tanulható?
Óvodánk, az SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolája, Napközi Otthonos Óvodája 2010-ben kapta meg a gyakorlóóvodai státuszt. Azóta évente 50-60 hallgatót fogad, vesz részt képzésükben. Az első évfolyamos hallgatók a második félévtől kezdik meg komplex óvodai pedagógiai szakmai gyakorlatukat.
Gyakorló óvónőként és mentorpedagógusként gyakran rácsodálkozom az óvodapedagógus-hallgatók hozzáállására, viselkedésére. Egy részük nem mer az óvodások felé közeledni, megelégszik a passzív szemlélő szerepével, a többiek pedig „játszópajtásként” tekintenek a gyermekekre, s pajtáskodásukkal alaposan felzaklatják a csoport nyugodt légkörét.
Mivel a gyermeket igazán megismerni a játékban lehet, ezért jó, ha a jelölt akar, és tud is játszani, s adekvátan alkalmazza a különböző szerepeket, kommunikációs stratégiákat. Rendkívül lényegesnek tartom, hogy lássák az óvodapedagógus szeretetteljes kapcsolatát a gyerekekkel, s ez legyen alapja jövőbeli munkájuknak.
A munka során természetesen kialakul bizonyos személyes kapcsolat az óvodapedagógusok és a hallgatók között. Beszélgetéseink során fény derült tanácstalanságukra az óvodai játékkal foglalkozó szakirodalom terén. Szinte egyáltalán nem olvasnak szakkönyvet, folyóiratot ebben a témában. A játékközpontú gondolkodásmód kialakítását segíteném egy jól megszerkesztett, szakirodalmi jegyzettár létrehozásával. Az összeállítás megfelelő arányban tartalmazná a számítógépen elérhető és a papír alapú szakkönyvek listáját. Célszerű évfolyamonként csoportosítani a szakirodalmat, valamint nem a „száraz”, tankönyvízű ismeretegyüttest hívnám segítségül, hanem a tevékenység-központú, a differenciáláson alapuló, értékes gyakorlati tanácsokat tartalmazó könyveket, honlapokat, cikkeket, interjúkat. Tapasztalataim az mutatják, hogy az első éves hallgatók különös figyelmet igényelnek. Az elsősök elképzelései az óvodában játszható játéktevékenységekről még leginkább saját értékrendjükből indul ki. A mentor óvodapedagógusnak tehát szükséges már az első megbeszélésen ráirányítani a hallgatók figyelmét kiemelten erre a helyzetre. Ne gyerektársként, hanem óvodapedagógus-jelölt szerepben jelenjenek meg gyakorlati helyükön! A mentor pedig ne a felsőbb évesek viselkedését vegye alapul, akik már bátrabban fordulnak hozzá kérdéseikkel. Az első évfolyamon tanulóknak, gyakran még a másodéveseknek is a gyakorlatuk elején még a konkrét feladatadás, utasítás a célravezető módszer. Fontos a buzdítás, ösztönzés, a pozitív példaadó viselkedés. Érdemes bevonni őket egy már kialakult játéktevékenységbe, és folyamatosan figyelemmel kísérni a játék folyamatát. Kezdeményezhetünk közösen olyan egyszerű játéktevékenységet is, mely a gyermekek körében nagyon népszerű. Érdemes ösztönözni őket arra, hogy ne egy csoportba tömörülve foglalkozzanak a gyermekekkel, hanem egyenként, s ez segíti őket a későbbi együttműködésben is. A játszást lehet tanulni, csak a megfelelő mintaadás szükséges hozzá.
Szeretnék felsorolni néhány általam sikeresen alkalmazott játékot, mely közelebb hozta a hallgatókat a gyerekekhez, és viszont.
KAPCSOLATTEREMTŐ JÁTÉK
A hallgatók megismerhetik a gyermekek nevét, jelét, s fontos információkkal gazdagodhatnak.
Névtanulás – memóriajáték
Körben ülnek a résztvevők. A játékvezetőtől jobbra ülő gyermek bemutatkozik. A szomszédja megismétli az előző nevet, majd a sajátját mondja. A mellette ülő így már a sajátjával együtt három nevet mond, majd a következő négyet és így tovább. Nemcsak neveket, hanem más ismereteket is rögzíthetünk a játékkal: pl. a jeleket, kedvenc játékot stb.
INTERAKCIÓS JÁTÉK
Cél a közös tevékenységgel kapcsolatokat teremteni, illetve mélyíteni azokat.
Add tovább a hangot!
Körben ülünk, s a játékvezető ad egy hangot (pl. tapsol, zümmög stb.) A szomszédja átveszi, megpróbálja ugyanazt a hangot adni ő is, és így megy a hang körbe. A játék újabb meneteinél más-más játékos adja meg a kezdő hangot.
Add tovább a simogatást!
Körben ülünk, a játékvezető megsimítja a szomszédja vállát, és most a simogatás megy végig a körön.
ANYANYELVI JÁTÉKOK
A már ismert és kedvelt játékokat pl. a barchoba játék, az Amerikából jöttem stb. együtt játszhatják a hallgatók a gyerekekkel, később pedig már mint játékvezető nyilvánulhatnak meg.
Nyelvtörők
A hallgató elmond egy rövid nyelvtörőt háromszor egymás után. Aki a legpontosabban leggyorsabban elmondja utána, az nyer. Pl. „Sárga bögre görbe bögre”, „Mit sütsz kis szűcs?”, „moszkvicsslusszkulcs”
SZABÁLYJÁTÉKOK
Társasjátékok
Akár saját készítésű társasjátékot is alkalmazhat a hallgató. Fontos, hogy figyelemfelkeltő, tartalmas, a korosztálynak megfelelő társasjátékot készítsen. Ő vezeti a játékot az elejétől a végéig, de az óvodapedagógus is részt vehet játékosként.
Memória
Ezekre is vonatkoznak a társasjátékok szabályai, méretben, külalakban, minőségben igazodjon a gyermekek igényeihez. Memóriakártyából sorozatot is készíthet. Például kirak három darabot, a gyereknek pedig ugyanazt a hármat kell kitennie. Vagy kitesz tíz kártyát, a gyerek megnézi, és csak az elsőt és az utolsót kell kikeresnie.
SZEREPJÁTÉKOK
Ezek inkább a nagyobb óvodásoknál teljesednek ki. Megteremtik a megfelelő környezetet a megfelelő tárgyakkal, és ők maguk igénylik a szerep (pl. orvos, boltos), eljátszását.
Orvosos játék
A gyerekek nagyon élvezik, ha a felnőttekéhez hasonló tárgyakkal játszhatnak, ezért ebben a játékban a játékeszközök kiemelt szerepet kapnak. Ezek lehetnek a következők: orvosi táska, játék orvosi műszerek, orvosi köpeny (gyermekméretű is), dobozok, vénypapírok. Itt fontos, hogy megfelelő hely álljon a rendelkezésre, nehogy túlzsúfolttá váljon a sok eszköz miatt. Először a hallgató is lehet „beteg”, majd ő is orvossá válhat, és a babákat, játék állatokat a gyerekekkel együtt, a többi „orvossal” vizsgálhatják. Különös figyelmet igényel a balesetek, sérülések elkerülése, és hogy a gyerekek mit vizsgálhatnak meg egymáson, és mit nem. Ezekre a dolgokra az óvodapedagógus feladata figyelmeztetni a hallgatót.
Vásáros játék
Játékeszközök: Kendő, kötény, játék gyümölcsök és zöldségek, kis kosár.
Akár az egyik óvodai asztalra is kipakolhatók a piaci kellékek. A lányokra kendőt, a fiúkra kötényt köt az óvodapedagógus. Először az óvodapedagógus az árus, a gyermekek és a hallgatók pedig a vevők. Kis mondókákat, dalokat is beleszőhetnek a vásározásba. Pl.
– Alma, alma, piros alma… (Gryllus Vilmos)
– Alma, alma de kerek… (mondóka)
– Kék a szilva… (mondóka)
A hallgatók először együtt vásárolnak a gyerekekkel, majd ők is árusokká válhatnak, és így a neveket is könnyebben megtanulhatják.
KONSTRUÁLÓ JÁTÉK
Erre rengeteg alkalom nyílik nap mint nap. Például közös várépítés, állatkert-építés a műanyag állatoknak, sínpálya, út építése a járműveknek. A hallgató ne idegenkedjen lekuporodni a szőnyegre, és ötleteit, tanácsait, segítségét határozottan ajánlja fel!
A rajzolás során a hallgató rajzoljon együtt a gyermekkel! A kisebbekkel a „Pont, pont vesszőcske”, a „Kerekítek kereket” mondókára rajzolhatnak. A nagyobbakkal körberajzolhatják egymás vagy saját tenyerüket, ezeket kiegészíthetik például öt törpévé, sárkánnyá stb.
KÉPESSÉGFEJLESZTŐ JÁTÉKOK
Ezek a játékok inkább középsős vagy nagycsoportos gyerekekkel játszhatók. Azért is remek játékok ezek, mert nem igényelnek játékeszközt, csupán határtalan képzelőerőt. Ezeket a játékokat vezetheti is a hallgató, vagy először az óvodapedagógus vezetésével közösen is játszhatják is a gyermekekkel.
„Elmentem a piacra”
A gyermekek akár a helyükön ülve egymás után mondják a szavakat. Például az első ezt mondja: „Elmentem a piacra, és vettem almát.” A következő elmondja ugyanezt, de hozzátesz még egy gyümölcs- vagy zöldségnevet. A lényeg, hogy mindig egy szóval többet kell mondani, de előtte el kell ismételni a többit is, ami már elhangzott. A gyerekek nagyon szeretik ezt játszani különböző témákban is, például „Elmentem kincset keresni, találtam …” „Elmentem az édességboltba, vettem …” „Elmentem az állatkertbe, láttam …”
„Mi változott meg?”
A hallgató kérjen meg egy gyermeket, hogy nézze meg figyelmesen a feje tetejétől a lábujjáig elől és hátul! Adjon neki pár percet, majd menjen ki, és változtasson valamit magán! Például feltűzi a haját, felgyűri a nadrágszárát, leveszi a nyakláncát stb. Ha visszajött, kérdezze meg a gyerektől, hogy észrevett-e valami változást. Utána szerepet is cserélhetnek.
MOZGÁSOS SZABÁLYJÁTÉK
“Benn a bárány, kinn a farkas”
Ezt a tornateremben vagy a szabadban játszhatják. A hallgató először az óvodapedagógus segítségével aktív játékos, majd átveheti a játék irányítását. Kaput tartva körben állnak a gyerekek. Kint egy gyerek a farkas, bent pedig egy másik a bárány. A gyermekek hangosan ezt mondják: „Benn a bárány, kinn a farkas, fuss el innen lompos farkas! Fuss, fuss, fuss!” A bárány menekül, a farkas pedig megpróbálja elkapni. Később új szereplőkkel folytatódik a játék.
A problémákat, hibákat ne elnézéssel oldja meg a mentor óvodapedagógus, hanem érdemes ezek előfordulására minél gyorsabban reagálni, megoldást találni.
A mentor óvodapedagógus felelőssége, hogy játékkal kapcsolatos pozitív szemléletét továbbadja mentoráltjainak úgy, hogy ők is beépíthessék gondolatvilágukba, s képesek legyenek a játékközpontú gondolkodásmód általi tevékenységekre a gyermekek varázslatos világában!
Gál Zita
SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános
és Alapfokú Iskolája, Napközi Otthonos Óvodája