JÓL JÖNNE SOKSZOR A BŰVÖS PATKÓ!
Óvodások és az általános iskola első négy osztályának tanulói vonulnak október közepe óta rendszeresen az előadásokra, hogy megnézzék A bűvös patkót, Hedry Mária meséjét Juhász Róza rendezésében. A Békéscsabai Jókai Színház gyermekbemutatója gyönyörű díszletével és kedves állatfiguráival nem csak elvarázsolja a legkisebbeket, a történet a természet szeretetére, környezetünk, értékeink megóvására is figyelmeztet… – Niedzielsky Katalin kritikája >>>

JASKÓNÉ DR. GÁCSI MÁRIA – DR. STÓKA GYÖRGY – Az óvoda a gyermek életében meghatározó szerepet tölt be. Megtapasztalja mindazt, amit csak egy közösség adhat; emocionális biztonságot, melyben az érzelmi intelligencia kibontakozhat, ezáltal megalapozódik az értelmi fejlődés kedvező iránya. Az óvodai közösség, a személyes kapcsolatok sokszínűsége olyan szociális uteruszban ringatják a gyermekeket, melyben kibontakoztathatják személyiségüket. Ez mindannyiunk számára fontos cél és egy életen át tartó folyamat, mely egyensúlyban tarthatja mentálhigiénés állapotunkat. Ennek alapjai a családban alakulnak ki, és a különböző – gyermekekkel foglalkozó – intézmények falai között tovább építhető a pszichikai teherbíró-képesség. A gyermekek számára oly sokat jelentő érzelmi biztonság az egyéni boldogulás primátuma. Így gondolják ezt nagyon sokan; szülők és pedagógusok egyaránt. A kérdés az, hogy ma a családok hogyan ítélik meg az óvodák szerepét, mit várnak el gyermekeiktől, és mit tegyenek az óvodapedagógusok, hogy megfeleljenek a szülők által felállított mércének. >>>

HAVLIKNÉ RÁCZ ANDREA – POZSÁR ÉVA
A mese évezredek óta fontos szerepet tölt be az ember életében. A természeti népeknél, később a falusi társadalmakban a mesék elsősorban a felnőtteknek szóltak. A mesék, történetek hallgatása közösségi esemény volt, ahol az emberi élet valamennyi sorsfordulójához tudott a mesemondó egy történetet. A mesék fejlődéssegítő szerepének megértéséhez járulnak hozzá azok a lélektani elgondolások, melyek a mesék elemzésén keresztül adnak értelmezési keretet… >>>

Az óvodás korosztály iskolaérettségének megállapítását segítő mérőrendszer a DIFER programcsomag. A Diagnosztikus Fejlődésvizsgáló Rendszer elterjedt eszköz az óvodapedagógusok körében, mivel a fejlettségi mutatóival nagy segítséget nyújt az egyéni fejlesztő munkában (Nagy et al. 2004). Amikor azonban erről a méréseket végző óvodapedagógusokkal beszélgettem, akkor felmerült néhány kérdés a DIFER-rel kapcsolatban. Az észrevételek tisztázására kérdőíves felmérést végeztem a Makói kistérség óvodáiban…. >>>

A környezeti nevelés a pedagógiai programunk egyik kiemelt fontosságú része, nemcsak a környezetismereti foglalkozások biztosítják a megvalósítását, hanem annak szelleme, tevékenysége és eszközei az óvoda mindennapjait áthatják, azaz komplex módon jelenik meg. A tevékenységeket a természet nagy körforgásának rendszere, a természet ünnepei, és a négy őselem köré épített jeles napok alapján terveztük meg… >>>

Napjainkban a mozgásszegény, túlhajszolt, stresszes életmódnak, és az egészségtelen táplálkozásnak köszönhetően egyre több az elhízott ember. A gyerekek számára pedig mi, felnőttek jelentjük a követendő példát, így nem csodálkozhatunk azon, hogy közöttük is egyre több a televízió, számítógép előtt üldögélő túlsúlyos, vagy csak egyszerűen gyenge fizikumú, mozgásfejlettségében elmaradt csemete. Minden ember életében fontos szerepet kell(ene) betöltenie a mozgásnak, sportnak. Az utóbbi időben egyre többet halljuk ezt a médiából is („Sportolj hetente 3×1 órát”), illetve kiemelt szerep jut(ott) a mozgás fontosságának a köznevelésben is… >>>

Minden gyermek megismételhetetlen, egyedi, külön világ, de azért általános fejlődési szabályok minden csecsemőre, kisgyermekre jellemzőek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az iskolai tanulást nehezítő tényezők már egészen korai életkorban is felismerhetők, és a súlyosabb esetek elkerülése érdekében már ekkor el kell kezdeni a preventív, illetve a rehabilitációs pedagógiai munkát… >>>

A társadalom rohanó élete mellett kiemelten fontosnak tartjuk óvodánkban, hogy megálljunk egy pillanatra, és emlékezzünk történelmünk nagyjaira.
A közös ünneplés előzményeként, már a jeles nap előtti hetekben felelevenítettük versek, dalok, mesék, könyvek segítségével az eseményeket, beszéltünk 1848 kiváló embereiről, hőseiről a gyermeki befogadás függvényében.Elkészítettük a forradalom és szabadságharc jelképeit: a magyar zászlót, kokárdát, pártát, csákót és a kardot… >>>

Óvodánkban az évek óta sikeresen szervezett témahét egy olyan tanulásszervezési forma, melynek keretében az óvoda valamennyi gyermekcsoportja azonos témát dolgoz fel adott időszakban. A témaválasztás fő szempontja, hogy az óvodás gyermekek érdeklődésére, meglévő ismereteire alapozhassunk. A macik nagyon közel állnak a kisgyermekekhez, játék mackója szinte minden gyermeknek van; valamint sok vers, mese, dal szól a macikról… >>>

A farsang jellegzetessége a jelmezes, álarcos alakoskodás. A farsangi mulatságokat mindenütt tréfa, jókedv és zajongás kíséri. A farsang január 6-tól, vízkereszttől egészen február végéig, hamvazó szerdáig tart. A farsang végén, „a farsang farkán” vannak a legvidámabb mulatságok.
Régi szokás szerint a bálokat általában a farsang utolsó három napján tartották. Ilyenkor szokás volt a pártában maradt lányok csúfolása is. Általános szokás volt a „batyus bál”. Az ünnepségsorozat egyben a tél búcsúztatása, a tavaszvárás örömünnepe… >>>