Méltán lehetünk és vagyunk is büszkék azokra a régvolt műhelyekre, melyekben sok-sok évtizeden át, egyszervolt rangos iskolanemzetünk számára, kiváló tanárok sokaságát képezték. Ilyen volt a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola is, ahol DR. BONIFERT DOMONKOS 1960-tól kiváló oktatóitól tanult szakmát és emberséget, s kiknek később, 1971-től a Matematika Tanszéken kollégája lett. Itt igyekezett továbbadni tanítványainak a szakmán túl azt az üzenetet, melyet tanáraitól örökül kapott. Talán ennek köszönhető az a tisztelet és szeretet, mellyel hajdan volt tanítványai a mai napig emlékeznek rá… >>>

A lányok nevelése évezredekig más utakon járt, mint a fiúké. A mozaikszerű történeti források arra engednek következtetni, hogy a nőnevelés története a nevelés „árnyoldalának” története. Az iskolához vezető hosszú út 5000 évig tartott, míg a lányok ugyanolyan joggal léphettek be az elemi iskola kapuján, mint a fiúk. A felsőoktatáshoz vezető útjuk 2000 évvel tovább tartott, mint a fiúké. Ha az európai egyetemek születését tekintjük, akkor azt látjuk, hogy ez az út közel 900 évvel tovább tartott a lányoknak. >>>

„Minden teendőnk egyetlen szóban foglalható össze: nevelés. De kölcsönös. A magyar tömegeket közelebb kell hozni a magasabb művészi zenéhez. Ennek kizárólagos hívei nem élhetnek elefántcsonttoronyban: tudomásul kell venniök, hogy van külön magyar zenei hagyomány, annak termékei éppoly tökéletesek a maguk nemében, éppoly tiszta és magas művészetet jelentenek, mint a nyugati nagy zeneirodalmak. Tudniuk kell, hogy további magyar zenei élet csak a hagyomány alapján, annak levegőjében fejlődhetik.” (Kodály, 1934) >>>

Rosa és Carolina Agazzi[1] az olasz pedagógiatörténet fontos alakjai. A XIX. század végén és a XX. század elején Olaszország szerte népszerű volt az Agazzi-testvérek reformkoncepciója és gyakorlati tevékenysége a kisgyermeknevelés terén. Új nevelési módszerük[2] lényege a gyermeki önállóság fejlesztése volt, mely a gyermek spontaneitásán és személyes tapasztalatain alapult. Az Agazzi-k óvodája teljesen a gyermeki léptékhez igazított. Ösztönző légkört teremtettek, a családi légkörhöz hasonlatosat, ahol a felnőttel folytatott aktív és termékenyítő párbeszéd fejleszti a kisgyermeket. Az Agazzik a gyermek szociális, szellemi és gyakorlati képzését első helyre tették. Elképzeléseik és gyakorlati tevékenységük sikerességét mutatja, hogy még a fasizmus évei alatt is működni tudtak… >>>

1912. február 2-án látta meg a napvilágot a Zemplén megyei Vily-pusztán. Az elemi iskola elvégzése után beiratkozott a Sárospataki Református Kollégium gimnáziumába, ahol 1931-ben érettségizett. Az intézet két kiváló tanára, Harsányi István és Gulyás József hatására választotta később a tanári pályát. Az érettségi után a debreceni Tisza István Tudományegyetemen szerzett 1936-ban magyar–latin szakos középiskolai tanári oklevelet… >>>

„EZ A KÖNYV EGY OLYAN TANÁR TAPASZTALATAIT, VÉLEMÉNYÉT MONDJA EL A MAGYAR ISKOLARENDSZERRŐL, AKI ÖTVENKÉT ÉVET DOLGOZOTT BENNE KÖZTANÁRKÉNT…”
A szerző azoknak ajánlja ezt a szókimondó könyvet, „…akik nem idegenkednek az olvasástól.” Már a fülszöveg is sugallja, hogy Péter M. László tanító és magyar–ének szakos tanár.
Ezt az „életmű tükröt” két részre lehet bontani, mely képes érzékeltetni a verve-áldva helyzetet. A nehéz sorsú, de éles eszű kisgyerekből miért éppen tanító, majd tanár lett? Minek hatására választotta az édesanyja neheztelése ellenére ezt a pályát, hivatást… >>>

SZÁZ ÉVVEL EZELŐTT SZÜLETETT HAJDÚSZOVÁTON 1912. AUGUSZTUS 24-ÉN A KIVÁLÓ IRODALOMTÖRTÉNÉSZ ÉS KITŰNŐ TANÁR, NÉMEDI LAJOS. Édesapja szülőhelye református iskolájának tanítója volt. Hajdúszovátról néhány év múlva családjával Gyulára került, ahol Lajos fia elvégezte a középiskolát és kitűnő eredménnyel tett érettségi vizsgát. Ezt követően apja Baltazár Dezső, debreceni református püspökhöz fordult, hogy a tehetséges fiú a […] >>>

Egy szakoktató pedagógiai eljárásai az 1950-es évek elején a repülőtiszti iskolában
Czibere Miklós debreceni református rádiótávírász szakaszvezető a keleti fronton harcolt a második világháborúban. Azzal a hittel és önfeláldozó elszántsággal, mint sok-sok bajtársa, hogy „a bolsevizmus ellen” és „az új nagy Magyarországért” győzelmet fognak aratni … >>>