BAJINÉ TAKÁCS MARGIT – Az informatikus könyvtáros alapszak a társadalomtudományi képzési terület társadalomismereti képzési ágához tartozik. A képzés célja olyan szakemberek kibocsátása a munkaerőpiacra, akik rendelkeznek korszerű könyvtár-informatikai ismeretekkel a könyvtár- éstájékoztatásügy, valamint az információközvetítés különböző területein felmerülő könyvtári,információs feladatok megoldására, információs szolgáltatások működtetésére és aszámítógépes szakirodalmi rendszerek kezelésére. Az informatikus könyvtáros nemcsak könyvekkel, hanem sokféle információhordozóval is foglalkozik: ezek többek között a CD,DVD, időszaki kiadványok és az internet. Az ezekben található információs anyagokat feldolgozza, a bennük fellelt értékeket az olvasók számára is hozzáférhetővé teszi… >>>

Az Eszterházy Károly Főiskola a Miskolci Egyetemmel konzorciumi együttműködéssel valósítja meg a felsőoktatási pedagógusképzés minőségi megújítását. A projekt általános célkitűzése tehát a felsőoktatás minőségének javítása, valamint a felsőoktatás szerepének bővítése a foglalkoztathatóság növelésében. A program megvalósítói azt szeretnék elérni, hogy hosszútávon az Észak-Magyarországon folyó felsőoktatási pedagógusképzések és ezek gyakorlata megfeleljen a tudásalapú gazdaság kihívásainak, a valós társadalmi elvárásoknak, alkalmazkodva a köznevelési rendszer követelményeihez… >>>

INTERJÚ HERBSZT MÁRIÁVAL – Harminchat év a tanítóképzésben, ebből huszonkét év vezetői munka, rangos szakmai díjak és kitüntetések, számos szakkönyv és tudományos publikáció. Egy lezárt, kerek-egész pedagógusi és vezetői pályáról beszélgettem Herbszt Máriával, aki 2007-től 2015-ig a Szegedi Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Intézetének vezetője volt. Igazgatása alatt a képzés az ország egyik legnívósabb tanítóképzésévé erősödött. A beszélgetés apropóját az 1965-ben megszűnt és 1999-ben újraindult tanítóképzés évfordulóira készült Emlékkönyv bemutatója adta. >>>

INTERJÚ ILOSVAY GYÖRGGYEL, A TUDÁSTÁR VEZETŐJÉVEL
A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karán 2007-ben született meg az Interaktív Természeti Tudástár terve, 2009-ben pedig már zöld utat kapott a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség pályázatán. A megszületésében fontos szerepet játszott a kar illetve jogelődjeinek biológiai gyűjteménye, melynek felnőttek és gyermekek egyaránt csodájára jártak. Az Interaktív Természeti Tudástárról a kiállítóhely vezetőjével, Ilosvay Györggyel beszélgettünk. >>>

Eredetileg a portfólió szó Amerikából került napjaink modern világába, aktát, mappát, irattartót jelent, pontosabban olyan irattartót, amelybe fontos dokumentumok kerülnek (Langenscheidt 1993, idézi Pietsch 2005). A szakirodalomban Falus (2003) szerint több megközelítés található, ezek közül idézünk néhányat. Häcker és Rihm (2004) szerint a portfólió önállóan nem létező fogalom. A fogalom mögött több mint egy koncepció rejtőzik, amelyek különböző célokat szolgálnak, és a céloknak megfelelően a definíció is különböző lehet. Ezekből következtetve: „a portfólió tanulói munkák célorientált gyűjteménye, amely a tanuló fáradozásait, tanulmányi előrehaladását és teljesítményének eredményeit egy vagy több területen mutatja be” (Lissmann 2001)… >>>

A diszlexiát hagyományosan olyan olvasási és/vagy írási nehézségekkel járó zavarként definiálják, amely nem magyarázható értelmi fogyatékossággal vagy a megfelelő oktatás hiányával. Néhány modern definíció egyértelműen elzárkózik attól, hogy a diszlexiát rendellenességként határozza meg. Peer a diszlexiát olyan képességek és nehézségek kombinációjaként írja le, amelyek befolyásolják a tanulási folyamatot a helyesírás, írás vagy olvasás terén. Gyarmathy szerint a diszlexia specifikus tanulási különbség, amely a szokásostól eltérő információfeldolgozásból ered, és amely nemcsak nehézségeket, hanem erősségeket is eredményez… >>>

Az irodalmi szövegek jelenlétét a nyelvoktatásban a szakemberek a 80-as évek óta ajánlják, mert azóta bizonyított, hogy „a történetek segítségével sikeres lehet a nyelvoktatás” (Nikolov 2004: 19). Az irodalmi alkotások nyelvórán történő alkalmazása továbbá azért is fontos, mert segítségükkel az idegen nyelv nemcsak nyelvi, hanem tartalmi szempontból is igényes anyagon keresztül juthat el a nyelvtanulókhoz (Kurtán 2001). A szövegválasztásnál további kritériumok figyelembevételére is szükség van. Olyan szövegeket célszerű választani, amelyek megfelelnek az adott tanulócsoport nyelvtanulási célkitűzéseinek és tudásszintjének, tartalmilag beépíthetők a tárgyalásra szánt témák közé, és a diákoknak van kedvük velük foglalkozni… >>>

Az országban egyedülálló, négy féléves, az intézmény kommunikáció- és médiatudomány szakos diákjai által felvehető speciális képzést indított a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) – közölte Szajbély Mihály tanszékvezető egyetemi tanár
>>>

Az SZTE JGYPK TÁMOP pályázata lehetővé tette, hogy az egyetem oktatói a 2009-2010-es tanévben részt vegyenek egy olyan, a Modern Nyelvek és Kultúrák Tanszék oktatói által kidolgozott és oktatott féléves továbbképző programban, amely idegen nyelvű kurzusok fejlesztésére, oktatására készíti fel azokat az oktatókat, akik nyelvvizsgával rendelkeznek és már tapasztalatokat szereztek a szakterületükön. Nemzetközi konferenciákon adtak elő idegen nyelven, valamint külföldön ERASMUS-oktatóként előadásokat, gyakorlatokat tartottak egyetemi hallgatóknak. >>>

Az óvodapedagógus-hallgatók gyakorlati képzésében egyik fő feladat: az oktató-nevelő munka tervezési folyamatainak megtanítása. A körültekintő tervezés megkönnyíti a felkészülést a gyermekekkel való foglalkozásokra és eredményesebbé teszi a különböző tevékenységek megszervezését, megvalósítását.
Több éve foglalkozom hallgatók gyakorlati képzésével és évről-évre azt tapasztalom, hogy a tervezetírás nem tartozik a „kedvenc munkák” közé a diákok körében. Sajnos általában úgy érkeznek a gyakorlatukra, hogy addig még egyáltalán nem látnak foglalkozás tervezetet, és hiányos módszertani tudásuk miatt is nehezebbnek érzik ezt a feladatot. >>>