Szerzőinknek

Formai követelmények

A Methodus.hu szerkesztősége kéri Önöket, hogy tanulmányaikhoz, cikkeikhez képet/illusztrációt is küldjenek számunkra. Örömmel vesszük, ha saját fényképet küldenek, azonban a képen szereplők beleegyezése szükséges ahhoz, hogy publikálhassuk azt az oldalunkon. Kérjük, erre legyenek figyelemmel!

Kérjük Önöket, hogy csak első közlésre szánt cikkeket küldjenek nekünk!

A Methodus.hu szerkesztősége kéri a kedves Szerzőket, hogy tanulmányaikat az alábbiakban leírt egységes formai követelmények szerint küldjék el!

1. A tanulmányok szövege

1. 1. Hivatkozás: A szövegbeli hivatkozások esetén a szerző vezetékneve után zárójelben az évszámot vagy az évszámot oldalszámmal együtt tüntessük fel. Például: „Nagy (1980) nyomán…” vagy „Kiss (1995: 44) szerint…” .

Ha egy szerzőtől több műre is hivatkozunk, az ábécé betűvel különböztessük meg azokat. Például: „Varga (2002a, 2002b)”. Amennyiben egy szerzőtől több művet idézünk más évekből, azt a megjelenés sorrendjében közöljük (Varga 2004, 2006).

Amennyiben a szerző neve nem jelenik meg a mondaton belül, úgy a nevét is tüntessük fel a zárójelen belül (Kiss 1995: 44).

Internetes hivatkozásnál is ugyanígy járunk el. Amennyiben a hivatkozott szövegnek nem találjuk a szerzőjét, akkor az internetes forrást lábjegyzetben közöljük. Amennyiben csak az évszámot nem találjuk, úgy a szerző neve után írjuk az évszám nélkül rövidítést (Szalay é. n.)

Ha egy szövegrésznél több szerzőre hivatkozunk, azt a zárójelen belül (amennyiben a fontossági sorrend mást nem indokol) ábécérendben közöljük (Kiss 1995, Nagy 1980).

Ha a hivatkozott szakirodalomnak több szerzője van, a szerzők nevei közé tegyünk nagykötőjelet (Davies–Harré 1990: 46). Háromnál több szerző esetén alkalmazzuk az et al. rövidítést szövegen belül (Connellan et al. 2001).

Több szakirodalomra való hivatkozás többszerzős hivatkozással tehát így: (McCloskey – Coleman 1992, Thorne 1993).

1. 2. Idézés: A szó szerinti idézetet a szövegben idézőjelek közé tegyük, és minden esetben tüntessük fel a szerzőt évszámmal és pontos oldalszámmal együtt.

Ha az idézet hosszabb kb. 40 szónál, különítsük el a folyó szövegtől: pl. előtte és utána egy sort hagyjunk ki, és balról indentáljuk, illetve szedjük más, esetleg kisebb betűmérettel.

Ez a világnézet annyira megfelel a hatalmon lévő csoportoknak, hogy megpróbálják mindenki számára „természetesnek” és „szükségszerűnek” feltüntetni (nekik ugyanis valóban annak tűnik) – és amennyiben ez sikerül nekik, megalapozzák saját hegemóniájukat (Dyer 1977: 30).

„Egy vonalban álljanak fel a gyermekek szorosan egymás mellé. Az első az indító, aki egy szót vagy rövid mondatot súg a szomszédja fülébe úgy, hogy más ne hallja meg. Ez tovább súgja a mellette állónak. Így sugdos mindenki tovább a következőnek, míg az utolsó hangosan meg nem mondja, amit hallott.” (Karlócai 2002: 167–168)

Az idézeten belüli idézet jelölésére használjuk a következő jeleket: »…«

„A gyermekek jól megfigyelik egymás ruháját, és emlékezetükbe vésik. Egyikük kimegy a szobából, a bent maradtak pedig maguk közül kijelölnek valakit, akinek a »bőröndjét be fogják pakolni«. A hunyó bejön és sorba megkérdezi a gyerekeket: »Mit csomagolsz a bőröndbe?« Mindegyik gyerek mond valamit, ami a kijelölt pajtásukhoz tartozik, például fehér szandált, barna nadrágot, esernyőt stb. Játék közben senki se nézzen a megbeszélt gyermekre, mert azzal megkönnyítenék a hunyó dolgát. Ha sikerült megtalálni a bőrönd tulajdonosát, akkor más szereplőkkel lehet tovább játszani.” (Karlócai 2002: 188)

1. 3. Lábjegyzet: Lábjegyzetben (nem pedig végjegyzetben) kérjük közölni a szöveghez szorosan tartozó, a megértéshez feltétlen szükséges információkat. A lábjegyzeteket kérjük sorszámmal ellátni.

2. Felhasznált irodalom

A tanulmány végén Irodalom címszó alatt, ábécé betűrendben adjuk meg a szövegben hivatkozott adatokat.

A bibliográfiai adatokat a következő módon kérjük feltüntetni:

2. 1. Könyv: szerző(k) vagy szerkesztő(k) neve, a szerkesztők esetében zárójelben a (szerk.) évszám: teljes cím. (A sorozat neve, kötet száma vessző nélkül félkövérrel szedve kövesse a címet) A kiadás helye: kiadó.

Bódi Zoltán 2004: A világháló nyelve – Internetezők és internetes nyelvhasználat a magyar társadalomba. Budapest: Gondolat.

Külföldi szerzők esetében a magyar névsorrendet vegyük figyelembe, a szerző vezetéknevét vesszővel elválasztva kövesse a keresztnév.

De Beaugrande, Robert–Dressler, Wolfgang U. 2000: Bevezetés a szövegnyelvészetbe. Budapest: Corvina.

2. 2. Tanulmánykötetben szereplő munka: szerző(k) neve évszám: a tanulmány címe. In: szerkesztő(k) neve (szerk.): A tanulmánykötet teljes cím. A kiadás helye: kiadó, a tanulmány teljes terjedelmét jelölő oldalszámok, közöttük nagykötőjel.

Voigt Vilmos 2005: Bevezető az internetkorszak kommunikációjáról való kommunikációba. In: Balázs Géza – Bódi Zoltán (szerk.): Az internetkorszak kommunikációja. Budapest: Gondolat, 11–21.

2. 3. Folyóiratcikk: szerző(k) neve évszám: A tanulmány címe. Folyóirat teljes neve dőlttel, a szám jelzése álló betűvel, a tanulmány teljes terjedelmét jelölő oldalszámok, közöttük nagykötőjel.

Polónyi István 2004: Pedagógusképzés – Oktatás-gazdaságtani megközelítésben. Educatio, 3. 343–359.

Amennyiben a folyóiratnak sorszáma van, az is dőlttel szerepeljen:

Érsok Nikoletta Ágnes 2006: Szóbeliség és/vagy írásbeliség. Magyar Nyelvőr 130, 165–76.

2. 4. Szótárak, lexikonok: szerkesztő(k) vagy főszerkesztő neve (szerk.) évszám: Teljes cím. Kiadási hely: kiadó.

Pusztai Ferenc (szerk.) 2008: Magyar értelmező kéziszótár. Budapest: Akadémiai.

Ha tudjuk a szócikk pontos szerzőjét, akkor a szerző neve: címszó, In: szerkesztő(k) neve (szerk.) évszám: Teljes cím. A kiadási helye: kiadó, a szócikk teljes terjedelmét jelölő oldalszám(ok), közöttük nagykötőjel.

Lőrincze Lajos: nyelvi norma, In: Grétsy László–Kovalovszky Miklós (szerk.) 1985:

Nyelvművelő kézikönyv. II. Budapest: Akadémiai, 334–336.

2. 5. Internetes dokumentum:

Szerző(k) neve évszám: Teljes cím (dőlten)

[elérési útvonal – letöltés ideje]

McKinsey & Company 2007: Mi áll a világ legsikeresebb iskolai rendszerei teljesítményének hátterében?
[http://oktatas.mholnap.digitalnatives.hu/images/Mckinsey.pdf – 2012.04.05.]

Szerző(k) neve évszám: Teljes cím, online folyóirat neve (dőlten)

[elérési útvonal – letöltési idő]

Nagy Tímea 2010: Nincs alternatívája a kétszakos tanárképzésnek. Mohaonline.
[http://www.mohaonline.hu/egyetem_guide/felsooktatasi_torveny_pedagoguskepzes_galambos_gabor_szte_dekan – 2012. 03. 19.]

3. Táblázat, grafikon, ábra, illusztráció

A táblázatok, ábrák esetében törekedjünk az egyértelműségre és az áttekinthetőségre. A táblázatokat, ábrákat mindig lássuk el arab számozással abban az esetben, ha egynél több szerepel a tanulmányban. Minden esetben adjunk címet is az ábráknak! A cím alul helyezkedjen el a számozás mellett, továbbá tüntessük fel a forrást is!

 1. ábra: Iskolai sportolási lehetőségek Hessen tartományban (Németország)

Köszönettel, a szerkesztők