A projektmegvalósítás során olyan tanulói tevékenységek tervezését tűztem ki célomul, melynek során ismeretszerzésre, összefüggések feltárására és megjelenítésére törekedtünk. A megismerés fő forrásává a gyerekek tapasztalatszerzését (videointerjú részletek megtekintése, helytörténeti séta, idegenvezetés), tevékenységét (önálló adat- és forrásgyűjtés, projektdokumentálás), aktivitását (alkotómunka: szoborterv, kisplasztika, plakátterv) tettük. Fontosnak tartottam olyan pedagógiai helyzetek megteremtését, amelyek elősegítik a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi fejlődését. >>>

A társadalom rohanó élete mellett kiemelten fontosnak tartjuk óvodánkban, hogy megálljunk egy pillanatra, és emlékezzünk történelmünk nagyjaira.
A közös ünneplés előzményeként, már a jeles nap előtti hetekben felelevenítettük versek, dalok, mesék, könyvek segítségével az eseményeket, beszéltünk 1848 kiváló embereiről, hőseiről a gyermeki befogadás függvényében.Elkészítettük a forradalom és szabadságharc jelképeit: a magyar zászlót, kokárdát, pártát, csákót és a kardot… >>>

Óvodánkban az évek óta sikeresen szervezett témahét egy olyan tanulásszervezési forma, melynek keretében az óvoda valamennyi gyermekcsoportja azonos témát dolgoz fel adott időszakban. A témaválasztás fő szempontja, hogy az óvodás gyermekek érdeklődésére, meglévő ismereteire alapozhassunk. A macik nagyon közel állnak a kisgyermekekhez, játék mackója szinte minden gyermeknek van; valamint sok vers, mese, dal szól a macikról… >>>

A farsang jellegzetessége a jelmezes, álarcos alakoskodás. A farsangi mulatságokat mindenütt tréfa, jókedv és zajongás kíséri. A farsang január 6-tól, vízkereszttől egészen február végéig, hamvazó szerdáig tart. A farsang végén, „a farsang farkán” vannak a legvidámabb mulatságok.
Régi szokás szerint a bálokat általában a farsang utolsó három napján tartották. Ilyenkor szokás volt a pártában maradt lányok csúfolása is. Általános szokás volt a „batyus bál”. Az ünnepségsorozat egyben a tél búcsúztatása, a tavaszvárás örömünnepe… >>>

Ó, hát van úgy, hogy az utca egyszer csak félelmetes lesz.
Eltűnik hirtelen a méla vasárnap, s testvére is, a furcsa,
keserű verklimuzsika, el az öreg koldus, odalesznek valahogy
a léggömbök, összetörik a Ligetben a körhinta zenéje, össze a falovacska festett mosolya, s olyan lesz a vattacukor, mint a rossz pókháló.
Ó, és csönd ül akkor a lobogó máglyák, kőszaggató lánctalpasak,
lövések, dörrenések, leszakadó tetők és csecsemősikolyok nyakára.
Csönd.
>>>

Szüreti játék Kerülő: Gazduram, gazduram, baj van! Lopják a szőlőjét! Gazda: Ennek a fele se tréfa.     Lipom-lopom a szőlőt című dal eléneklése   Kerülő: Hopp, megfogtuk a tolvajt! Gyerünk csak a gazdához! Gazda: Lopta? Kerülő: Lopta bizony! Gazda: Aztán sokat lopott? Kerülő: Sokat ám! Gazda: Akkor vigyük a bíróhoz! Együtt: Adjon Isten, bíró […] >>>

Ez a nyár mindenkinek kicsit más volt. Akadt olyan gyerek, aki a Tiszában úszott, más a medencében ugrált nagyokat, vagy épp a tengerben gyönyörködhetett. Volt, aki táborozott, volt, aki a nagyinál barackot szedett, esetleg barátaival játszott jókat. De az biztos, és ebben mindenki egyetért, hogy a jégkrém jó hűs volt, a főtt kukoricát ugyanolyan örömmel majszoltuk, mint tavaly, a dinnye is édes volt, és a békák és tücskök esténként ugyanolyan koncertet adtak mindannyiunknak. >>>

A GYŐRI NÁDORVÁROSI ÉNEK-ZENEI ÁLTALÁNOS ISKOLA DIÁKSZÍNPADÁNAK MŰSORA 1. Gryllus Vilmos Ősz szele zümmög 2. Gyulai Pál Őszi délután (részlet) 3. Bárdos Lajos – Raics István Csöndes kánon 4. Kányádi Sándor Valami készül 5. Dinnyés József – Flamm János Ha én 6. Aranyosi Ervin Minden nap egy lehetőség… 7. Bródy János A szavak 8. Vesztergom […] >>>

A NÁDORVÁROSI ÉNEK-ZENEI ÁLTALÁNOS ISKOLA DIÁKSZÍNPADÁNAK MŰSORA

Fecske Csaba: Lepkehívogató (részlet)

Szállj le, lepke, magot adok!
Ha megeszed, többet adok.
Mint a szirom, szép a szárnyad,
ékessége vagy a nyárnak. >>>