Olvasni nehéz! – állítják kisiskolások, nagyiskolások, felnőttek. A hazai és nemzetközi olvasás-szövegértési vizsgálatok lesújtó eredményei (OKM (Péterfi 2011), PISA, PIRLS (Balázsi és mtsai 2012; PrePIRLS 2011), (SIALS 2000)) is a kiinduló állítás igazságát bizonyítják. De mit is jelent ez az egyszerűnek tűnő megállapítás? Nehéz az olvasástechnika elsajátítása? Nehéz a/egy jelentést megszerezni a szövegből? (Block és mtsai 2002: 4). Nehéz megérteni a szöveget? Jelen tanulmányban az utóbbi kérdés releváns számunkra… >>>

Morális élethelyzeteket nemcsak kitüntetett pillanatokban, ún. határhelyzetekben vagy jelentős események bekövetkeztekor élünk meg, hanem a mindennapi gyakorlat része­ként rendszeresen – pusztán figyelem és szándék (tudatosítás igényének) kérdése, hogy ezeket mikor és hogyan észleljük, illetve miként kezeljük. Diákjaink számára az észlelés, tudatosítás igencsak összetett feladat, hiszen a Z-generáció tagjaiként egyszerre esnek át életük nagy fordulatán, a serdülő/kamaszkoron, valamint egy sajátos társadalmi szemlé­leti korszakváltáson… >>>

A neveléshez látszólag mindenki ért, mindenkinek vannak személyes tapasztalatai. Ahhoz azonban, hogy képes legyen valaki a tervezett, célt kitűzni képes, s azt elérni igyekvő, tudatos nevelésre, alapvető feltétel a pedagógiai gondolkodásmód, a neveléstudomány elsajátítása. A szerzők szerint ehhez az úthoz nyit kaput a nevelésfilozófia, és az első lépések megtételéhez nyújthat segítséget e könyv, amelyet nem csupán a leendő és már gyakorló pedagógusoknak, de a nevelés iránt érdeklődőknek is ajánlunk … >>>

PINTES GÁBOR – FENYVESI LÍVIA – A módszer fogalma a neveléstudományban semmiképpen sem nevezhető új keletű, esetleg modern fogalomnak. Inkább az egyik legalapvetőbb fogalmunk, melyet a személyiségfejlesztés elengedhetetlen eszközeként is említhetünk. Tanulmányunknak nem célja, hogy az edukáció ezen alapfogalmát széleskörű terminológiai szempontú elemzésnek vesse alá. Igyekezetünket sokkal inkább afelé szeretnénk irányítani, hogy melyek azok az okok, melyek permanens szükségletté teszik a módszerek felülvizsgálatát, kiegészítését, innovációját. Már-már közhelynek számít azt állítani, hogy a mindennapi életünkben lezajló változásokra a pedagógia tudományának is változásokkal (és változtatásokkal) kell reagálnia… >>>

Az egész napos nevelés pedagógiájáról – mint a nevelés minőségének javítását biztosító lehetőségről – többféle vélekedést, esetenként tudományosan nem kellően megalapozott szakértői megállapításokat ismerhetnek meg a pedagógusok. Erről a témáról egy 1999-ben megjelent írásunkban a következőket idéztük: „Itt az ideje és lehetősége annak, hogy kiváló szakemberek egy csoportja megírja Az egész napos iskola pedagógiája című átfogó munkát, beleértve ebbe a mai napközi otthoni pedagógiát.” (Petrikás 1997: 283) Egy ilyen átfogó pedagógiai rendszer kidolgozásához már régebben hozzákezdtünk… >>>

Az egyik legnehezebb, egyben legfontosabb és legszebb szociális szerep, melyet az ember élete során betölt, a házastársi és szülői szerep. Az emberek többségének a sikeres házasság és a kiegyensúlyozott család az elégedettség és boldogság alapja, életútjuk középpontja és fontos szociális, de elsősorban érzelmi és erkölcsi háttér. Számos kutatás igazolja, hogy a kiegyensúlyozott családi élet a testi és lelki egészség, s egyben a szubjektíven átélt boldogság tényezője… >>>

A pedagógia tudománya ma azt tartja fő feladatának, hogy a teljes emberi életúton segítse az egyént személyiségének fejlődésében és azokban a változási törekvéseiben, melyek életét jobbá teszik. A fejlett országokban az esztétika filozófiaként és gyakorlatként is egyre fontosabb szerepet kap az élet minőségének javításában, szebbé tételében, ezért időszerű, hogy többet tudjunk a pedagógiai vonatkozásairól is. A pedagógia mind az Egyesült Államokban, mind Európában már korábban a demokratikus fejlődés útján indult el, ám ez a változás az esztétikai filozófiában csak az utóbbi évtizedben vált érzékelhetővé… >>>

A tanulmány célja felhívni a figyelmet az oktatáselmélet azon területére, amely a didaktika egyik alapkategóriáját jelenti és talán az egyik legrészletesebben kimunkált területe is, azaz az oktatási módszerek elmélete és gyakorlata. A szerzők figyelmüket az oktatási módszerek értelmezésére, csoportosítására és a módszerek funkciójának elemzésére helyezik, a magyar, szlovák, ill. cseh szakirodalom összehasonlításából kiindulva. >>>

Tanulmányunkban a pedagógia és egyben a neveléselmélet egyik legalapvetőbb fogalmával, s egyszersmind nem anyagi jellegű eszközével foglalkozunk. Elemzésünknél, vizsgálódásunknál az edukáció folyamatában megnyilvánuló nevelés (mint dominánsan érzelmi és akarati ráhatás) és képzés – oktatás (dominánsan racionális – értelmi ráhatás) dichotómiájából indulunk ki. Ebből kifolyólag egyértelmű különbséget kívánunk tenni a nevelési és oktatási (didaktikai) alapelve között és rámutatni, röviden elemezni azokat a nevelési alapelveket, melyek személyes normaként segíthetik a pedagógus mindennapi munkáját, annak hatékonyabbá tételét. >>>