A 2000-es évektől kezdődően az oktatás óriási változásokon megy keresztül: a közoktatásban bevezetésre került a kompetencia alapú oktatás az Európai Unió ajánlására. Meghatározták azokat a kulcskompetenciákat, melyek elsajátítása az iskolai oktatásban elengedhetetlen, melyek szükségesek ahhoz, hogy az egyén a társadalomba beilleszkedve képes legyen aktív, önmagáért, szűkebb és tágabb környezetéért felelős állampolgárként élni, jó eséllyel elhelyezkedni a munkaerőpiacon, alkalmazkodni a változásokhoz és elsajátítani az egész életen át tanuláshoz szükséges készségeket, képességeket… >>>

Gamification, gamifikáció, játékosítás − ezek a fogalmak manapság nagyon sokat használt kulcsszavak egy-egy szakmai konferencián vagy tanulmányban. Pedig nem is olyan új keletű ez a módszer. Maga a szó talán igen. A gyakorló pedagógus, aki folyamatosan képes megújulni, aki a saját hibáiból is képes tanulni, aki meri mások bevált módszereit kipróbálni és alkalmazni, az előbb utóbb eljut arra a felismerésre, hogy lehet és érdemes játékos formában is tanítani. Felfedezheti, hogy a tanulás terén is milyen örömet tud okozni a játékosság, élvezheti, hogy a játék során megszerzett tudás mennyivel hatékonyabb, mennyivel könnyebben beépül a tanulók tudástárába, és nem utolsó sorban a diákok számára is örömtelibbé varázsolja a „nagyon-nem-szeretem-tanulást”… >>>

A ma emberének az egészséges, elegendő ivóvíz megteremtése és fenntartása a legnagyobb kihívás, ezért a kampány a víztakarékosságra és a tudatos vízhasználat elterjesztésére fókuszál. A fenntartható életmód kampány keretében az Aktív Völgység Egyesület 5 napos, oktatással egybekötött életmódtábort szervezett Izményben, a Hegyhát Erdei Iskolában. E program környezeti nevelési részének kidolgozásában és megvalósításában vettem részt az elmúlt évben… >>>

BEKE TAMÁS – A gépjármű, mint közlekedési eszköz, vagy mint technikai rendszer többször is szóba kerül a fizikaórákon. Általános iskolában tananyag a belsőégésű motorok: kétütemű, négyütemű, benzin és dízelmotor, amelyek a leggyakrabban alkalmazott erőforrások a gépjárművekben. A középiskolai tananyagban emellett szóba kerül a motorok működése hőtanból: a motorok teljesítménye, hatásfoka, gáz-körfolyamatok stb. A gépjármű kerekeinek meghajtása kiváló példa arra, hogy megbeszéljük a különbséget a hajtott, illetve nem hajtott kerekek esetén a súrlódási erő irányára. Ezen keresztül érthetik meg talán legkönnyebben a tanulók, hogy miért viselkedik másként egy elsőkerék hajtásos, egy hátsókerék hajtásos, vagy egy összkerék hajtásos jármű… >>>

CSORBÁNÉ MAJOR ENIKŐ – SZÉCSINÉ SZÁSZ ENIKŐ: Állítólag a mai gyerekek nem szeretnek olvasni… Elég baj, hogy ez kap sokszor nagy hangsúlyt, mert biztos vagyok benne, hogy ez így nem igaz. Szívesen olvasnak, ha megfelelő könyvet adunk a kezükbe, és biztosítjuk őket arról, hogy kíváncsiak vagyunk a véleményükre az olvasottakkal kapcsolatban. Közösen beszéljük majd meg és dolgozzuk fel. Nem egyedül kell olvasónaplót készíteniük (rögtön felmerül a kérdés: milyet?), mert azt úgyis a szülő készíti el helyettük, jobb esetben a gyerek is segít… >>>

PAMMER STELLA – A jövőben a munkavállalókkal szemben új követelmény fogalmazódik: a munkahelyteremtés vállalkozói megvalósítása. Felértékelődik a pályázatokon történő sikeres részvét, a munkahelyek pénzügyi hátterének megteremtése. Pedagógiai szempontból a következő kérdés vetődik fel: lehet-e az iskolai falai között vállalkozói környezetet teremteni? A válasz valószínűleg, igen, ehhez pedig a fiatalok számára először kedvet kell csinálni a vállalkozáshoz. Az önállóságra nevelés, az önálló életvitel kialakítása vonzó számukra, amelyet a gyakorlati tapasztalatok, sikerélmények is támogatnak a technika órákon… >>>

RÁCZ KLÁRA – BELÁNÉ SZEKERES ÉVA: Felgyorsult világunkban egyre nagyobb szükségét érezzük, hogy észrevegyük, érzékeljük a minket körülvevő szépségeket, és elmélyüljünk bennük. Tapasztaljuk, hogy diákjaink milyen felfokozott érdeklődéssel kapcsolódnak a virtuális világhoz. Mondhatni azt is, hogy a számítógépek és egyéb technikai csodák bűvöletében élnek. Kerestük annak lehetőségét, hogyan tudnánk befolyásolni ezt a folyamatot oly módon, hogy mást is kínálunk nekik. Célunk többek között az, hogy közel hozzuk hozzájuk mindazokat a szépségeket, értékeket, amelyek fogékonyabbá teszik őket, csiszolják a lelki érzékenységüket és átélhetik a rácsodálkozás örömét… >>>

SIPOS ZSOLTNÉ: AZ EKF Gyakorlóiskola évek óta részt vesz a magyar- és kommunikációszakos hallgatók kompetenciaalapú képzésében. A képzés kiemelt területe az IKT-használat. Ezen a területen az országban egyedülálló az Ipad és a Smart-PC kísérletünk. A szülői, tanulói és hallgatói kérdőívek és elégedettségmérések ezeknek a programoknak a sikerét bizonyítják. A bemutatóórák, melyeket 2007-től tartunk a térség pedagógusai részére, pozitív visszajelzéseket mutatnak. A referenciaintézménnyé való minősítésben több „jó gyakorlat” is az infokommunikációs technikára épít. Az alább ismertetett „jó gyakorlatok” kifejlesztőjeként tevékenykedem ebben a szakmai projektben is. Kollégáimmal együtt évek óta konferenciák, szakmai napok előadója, résztvevője vagyok, 16 éve szakvezetőként dolgozom a főiskolai-egyetemi szintű tanárképzésben. A bemutatóórákon, konferenciákon a „jó gyakorlatok” alapelemeit többször bemutattam… >>>

FEHÉR SAROLTA
Azt gondolom, hogy igen, hiszen a mai Z generáció már a technikai és multimédiás eszközök közt nő fel. A számos inger, ami folyamatosan éri őket, szükségessé tette az új típusú taneszközök iskolai bevezetését is. Egyes felmérések szerint a 10-14 éves korosztály mintegy 70%-a használja napi rendszerességgel az internetet. Ebből is látszik, hogy a felnövekvő generációnak milyen új szokásai vannak a multimédiás eszközök tekintetében… >>>

HÁGEN ANDRÁS – Napjaink korlátlan információáramlása miatt sok ember nem is vesz tudomást arról, hogy honnan is kaptuk meg a környezetszennyezés értékét, vagy a „tiszta” energia nyereséget. Az általános és középiskolákban a diákok pusztán logikai úton való iránymutatással (tanári közlés) képesek lennének képletek megalkotására. Ezért az ismeretek, valamint a logikai képességek fejlesztését célszerű már ekkor elkezdeni, hiszen ezzel is fejlődik a diák racionális gondolkodása. Ezzel a tudással képes lesz saját maga is kiszámolni a környezeti szennyezés mértékét, vagy a környezetbarát energia bevezetését… >>>