Boros-Konrád Erzsébet: Az énekhang és képzése ifjúkorban

Szálljon fel énekünk, úgy szálljon, hogy
dallam a szívnek éltető, új erőt adjon.
Mert boldog, aki énekel…

Boldog, aki énekel – hirdeti kórusművében Giuseppe Ottavio Pitoni (1657–1743). De mi is a hang? A rezgő testek, mint az ember hangszálai, egy zeneszerszám húrjai, kifeszített membránja, vagy a hangvilla, rezgésbe hozzák a környezetükben lévő levegő molekuláit, amelyek egymáshoz ütközve felgyorsulnak és nyomáshullám formájában tovább terjednek. Az így keletkezett hang tehát egy mechanikai rezgés, amely lehet szabályos vagy egyenletes és szabálytalan vagy egyenetlen. A szabályos rezgés zenei hangot, a szabálytalan pedig zörejt eredményez. A hanghullám a levegő nyomásának az idő függvényében megadott grafikonjával, szinuszhullámmal írható le, amely az (állandó amplitúdójú és frekvenciájú) egyszerű vagy tiszta hangot ábrázolja. A mindennapi életben azonban összetett hangokkal találkozunk, amelyek egy időben különböző amplitúdójú és több frekvenciájú szinuszhullámot tartalmaznak, ilyen összetett hangok lévén a beszéd, a zene, de a környezetünkben hallható zajok is. A zenei hang tehát több, egyidejű, szabályos rezgésből tevődik össze úgy, hogy az alaprezgés eredményezi az alaphangot, ennek egész számú többszörösei pedig a felhangokat szólaltatják meg. A felhangok mennyiségétől és erősségétől függ a hangszín, de ezt befolyásolja a hangkeltés módja is. Ám az emberi, különösen énekes hanggal szemben támasztott egyéb követelmények – a kifejező, szép hang, pontos intonáció, a hangmagasság megtartása, homogenitás a teljes hangterjedelemben, képesség egyazon énekelt hang felerősítésére és visszahalkítására (messa di voce), érthető szövegkiejtés – megkövetelik a hang tudatos képzését. Ennek érdekében meg kell ismernünk az énekléskor működő izomzat (rekeszizom), a hangadó szervek (gégefő, hangszálak), valamint az emberi test rezonanciaüregeinek (mellüreg, légcső, garat, fejüregek) helyes haszná¬latát.
A hang képzését ajánlott iskolás, de legalább ifjúkorban elkezdeni. Farkas Ödön (1851–1921) metodikája értelmében a hangképzést az egyéni hangterjedelem közepe táján kell kezdeni, innen fejleszteni lefele és fölfele. A gyermekek hangváltozásának ideje pedig kifejezetten alkalmas a hangfejlesztés megkezdésére, mert „a porcogók lágyságuknál és hajlékonyságuknál fogva viaszként idomíthatók, a gyakorlás pedig az egészségnek hasznára válik és a hangváltozás lefolyását jótékonyan elősegíti.” (Farkas, 1907, 96.)
Az alábbiakban olyan hangképző és -fejlesztő gyakorlatokat ajánlok, amelyek során lépésről lépésre haladva csiszolható az ifjú énekes hangja. Ezek gyakorlásával javul levegőhasználata, hangindítása és zárása, a rezonanciaüregek megtapasztalása és a szép énekhang (bel canto) szolgálatába állítása, kötött éneklés és árnyalt előadásmódja. A gyakorlatokkal felfele és visszafele félhangonként haladunk.

1.

Célja a hangszalagok zárásával, kis gégeütéssel való hangindítás, kötött éneklésmód, a gyakorlat végén a levegőt rekeszizommal zárni. A gyakorlatot ajánlott c’-á’ hangterjedelemben végezni.

2.

3.

A 2-3. gyakorlat célja a rekeszizom és a rezonátorüregek használatának tapasztalata, különösen, ha ívelve, crescendo-decrescendo végeztetjük a gyakorlatokat. Ambitusuk lehet c’-c’’ (2.) ill. h-é’’ (3.).
4.

A hümmögött és énekelt hang váltakoztatásának célja a rekeszizom erősítése, a támasz segítségével megvalósított kötött éneklésmód. Ambitusa c’-á’.

5.

A kis és nagy „körív” hangi ábrázolásának célja a támasszal megvalósított feszültségnek az ívelés szolgálatába állítása. A szövegváltás életkortól és hangi érettségtől függ. Ambitusa c’-c’’.

6.

A szöveg és az imaszerű hangulat bensőséges előadásmódot kíván. Az e magánhangzót ajánlott ö-re, az i-t ü-re asszociálva intonálni. Ambitusa c’-c’’.

7.

A gyakorlat a mellhangok felkutatására/tapasztalására ad lehetőséget. Célja a rezonátorok teljes és helyes használata. A szövegváltás egyénre szabott és képzettségtől függ. Ambitusa g/á-á’.

8.

9.

Céljuk a hajlékonyság és mozgékonyság gyakorlása, a támasz erősítése. Hangterjedelmük c’- d’’.

10.

Célja a rezonátorok erősítése, tudatosabb használata. Ambitusa h-b’.

11.

12.

Céljuk a staccato előadásmód rekeszizomból történő megvalósítása. Ambitusuk c’-d’’.

13.

14.

A szöveges gyakorlatok esetében fontos szempont a kiejtés tisztasága/érthetősége és a ritmus hiteles tolmácsolása. Hangterjedelmük c’-d’’.
15.

Célja a támasz feszültségével azonos hangszínben ívelő emelkedés az oktávig és törésmentes visszatérés az alaphangra. A hangját vezesse az énekes, figyeljen a tiszta intonációra, a magánhangzók ne határolódjanak el élesen egymástól, hanem képlékenyen „olvadjon” egyik a másikba. Ambitusa h-á’.

16.

Az utolsó három gyakorlat előrehaladottabb ismereteket, tapasztalatokat igényel úgy a támasz, mint a rezonanciaüregek kezelésének terén. A 16. gyakorlat célja a rekeszizom erősítése, a fejrezonancia kihasználása és a kettő kölcsönhatásának tudatosítása. Hangterjedelme h/c’- d/é’’.
17.

Célja a mozgékony, artikulált szövegmondás, könnyed hanghordozás. Hangterjedelme c’- d’’.

18.

Célja a támasz feszültségének kiaknázása, a homogén hangszín érvényesítése a gyakorlat minden magasságában, valamint a fürge, gördülékeny, könnyed előadásmód. A decima ambitusú gyakorlat eleve feltételezi az énekes/nő nagyobb hangterjedelmét, ezért javallott ambitus a c’- g’’, de akár c’’’-ig is emelkedhet.

Összefoglalásként

A gyakorlatok a kórus- és szólisztikus előadók mindennapi használatára szolgálnak, de a hang bemelegítésén túlmutatva, perspektivikusan, a partitúra árnyalt hangi megvalósítását segítik elő. A könnyed, szárnyaló, árnyalt hang az énekesnek örömet jelent és eszközt szolgáltat arra, hogy előadásával a szívnek éltető, új erőt adjon!

Irodalomjegyzék

Farkas Ödön: Az énekhang. A hangfejlesztés és hangérlelés új rendszere. Budapest, Pesti Könyvnyomda-Részvénytársaság Metszése és Nyomása, 1907.
Műhfalvi György – Kovács Erika Lídia – Krizbai Nemes Avar: A hangok csodálatos világa – Hogyan segíthetünk a hangnélküli világban élőknek? Studium Alapítvány Kiadó, Marosvásárhely, 2009.

Boros-Konrád Erzsébet
Nagyvárad
Partiumi Keresztény Egyetem
(Művészeti Kar)
Zenepedagógia Tanszék