Kostyál Károly: Egy „mozgalmas” nap története
Napjainkban a mozgásszegény, túlhajszolt, stresszes életmódnak és az egészségtelen táplálkozásnak köszönhetően egyre több az elhízott ember. A gyerekek számára pedig mi, felnőttek jelentjük a követendő példát, így nem csodálkozhatunk azon, hogy közöttük is egyre több a televízió, számítógép előtt üldögélő túlsúlyos, vagy csak egyszerűen gyenge fizikumú, mozgásfejlettségében elmaradt csemete.
Minden ember életében fontos szerepet kell(ene) betöltenie a mozgásnak, sportnak. Az utóbbi időben egyre többet halljuk ezt a médiából is („Sportolj hetente 3×1 órát!”), illetve kiemelt szerep jut(ott) a mozgás fontosságának a köznevelésben is. A sport megszerettetését minél korábban, játékos formában már óvodás korban érdemes elkezdeni. Elég csak a calocagathia eszméjére gondolnunk, a lélek egészségéhez a test egészsége is hozzátartozik. Emellett az óvodai nevelés országos alapprogramja is, az óvodai nevelés feladataként ruházza ránk, óvodapedagógusokra, a gyermek testi fejlődésének elősegítését, az egészséges életmód alakításán belül. Ha alaposabban megnézzük az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában ezt a fejezetet, akkor látjuk, hogy jelentős részben szerepelnek benne olyan feladatok, melyek a sport által, játékos sportfeladatokkal, mozgásos játékokkal valósíthatóak meg leginkább:
„…a gyermek … , mozgásigényének kielégítése; a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése…”
Óvodánkban is kiemelt szerepe van – az egészséges életmód alakítása keretében – a mozgásnak. A mindennapos testnevelésen, heti egy nagymozgásos foglalkozáson, udvari és játszótéri játékokon és sétákon túl, több sporttal kapcsolatos tevékenységet szervezünk a gyerekeknek. Óvodásainknak lehetőségük van néptánc, görkorcsolya, foci és zenéstorna foglalkozásra járni.
És itt van az immár hagyományosnak mondható sportdélután is. Valóban hagyomány, hiszen az első több, mint 15 évvel ezelőtt került megrendezésre. Most következzen egy rövid részlet egy 1996-os feljegyzésből, az akkor még JATE óvoda Ovi-naplójából:
„ Egyéves előkészület után végre eljött a várva várt nap, a sportdélután. Rengeteget fáradoztak az óvónők és daduskák, hogy sikeres legyen a mai nap… Fogas Jánosné Rózsika sütötte a tombola fődíját, a tortát… Nagyon jó ötlet és sikert aratott a ruhabörze… A kicsik a tornateremben versenyeztek, volt kerékpárverseny, nyuszifogat, labdagurító verseny. Sok apró ajándékot, cukrot, nyalókát vettünk, illetve készítettünk, hogy mindenki kapjon díjat. A középső- és nagycsoportosoknak sorversenyeket szerveztek az óvónénik kerékpárral, labdával, talicskával. Még a vendégségben lévő nagytestvéreknek is szerveztünk kosárra dobó versenyt, nagy sikerrel. A nap fénypontja a tombola volt…”
Azóta minden évben megrendezésre kerül a sportdélután. Elsődleges célja a rendezvénynek az, hogy már kisgyermekkorban megszerettessük a testmozgást, érzékenyítsük őket a sport iránt, és az egészséges életmódra is igyekszünk felhívni a családok figyelmét. A sok cukorka, nyalóka helyett az idén már inkább gyümölcssaláták, turmixok, műzliszeletek voltak a jellemzőbbek, hogy ezzel is az egészséges étkezésre érzékenyítsük a résztvevőket. Ezen túl célunk az is, hogy ezen a délutánon együtt mozogjon a gyermek, szülő, testvér, óvodapedagógus. És persze , mivel ez jótékonysági rendezvény is, a befolyó összeg óvodánk alapítványát gyarapítja.
Ha az időjárás kegyeibe fogad bennünket, a sportdélután nagy része az ovi udvarán zajlik. Ilyenkor szoktak eljönni hozzánk, megismerkedni az óvodával az elkövetkezendő év minicsoportosai, illetve sokan visszalátogatnak a már elballagott ovisaink közül is. Így aztán a szokottnál is hangosabb gyermekzsivaj, kacagás, kiabálás tölti be az udvart. A sporton túl lehetősége van a gyerekeknek szabadtéri játékokon játszani, horgászni, megunt és behozott játékokból tombolát venni. Aki megszomjazik, megéhezik, a büfében juthat ételhez, italhoz, melyeket a szülők által hozott alapanyagokból készítettek az óvoda dolgozói, lelkes szülők segítségével.
Ilyenkor ízelítőt kaphatnak a vendégek a néptáncosok, görkorcsolyások, focira és zenéstornára járó gyerekek tudásából. Az idén az idő szűkössége és egyéb irányú elfoglaltságok miatt csak a néptáncosok tartottak nagysikerű bemutatót.
Mivel óvodánk udvara elég kis alapterületű, a vetélkedők egyik fele az alagsori tornateremben zajlik egy-egy óvodai csoporttal. A többiek addig az udvaron vehetnek részt sportjátékokon. Azért, hogy a sportdélután valóban családi esemény legyen, a feladatokat évről évre úgy állítjuk össze, hogy a gyerekek és a szülők együtt vegyenek részt benne.
Nem történt ez másként az idén sem. Először a Süni csoport vonult le a tornaterembe, majd mi következtünk a Bölcs Baglyokkal. A csoportot két, körülbelül egyforma erős csapatra osztottuk, és következtek a szülő-gyerek versenyszámok. Volt talicskázás, lovacskázás, babzsákkal a homlokuk közt futás, babzsákkal a térdük között kézen fogva ugrálás, zsákban futás, labdavezetés és még számtalan vidám versenyszám. A gyerekek lelkesedése a szülőkre is átragadt, így parázs viták alakultak ki arról, hogy ki indult idő előtt, vagy végezte szabálytalanul a feladatot. Szerencsére az óvónéninek, -bácsinak ők is „szótfogadtak”, és így hamar megbékéltek. Azért, hogy senki ne távozzon keserű szájízzel, természetesen mindkét csapat kapott jutalmat, és itt is hangsúlyoztuk a részvétel, a testmozgás fontosságát.
Amíg az egyik csoport a tornateremben vetélkedett, addig a másik csoport sem unatkozott az udvaron. Itt részt vehettek kosárra dobó vagy rollerversenyen, illetve íjászkodhattak is. Most vehették birtokba ovisaink a felújított, kibővített homokozót is, amit nagy örömmel tettek meg. A szülők részére szerveztünk egy egészséges életmód tanácsadó sarkot is orvostanhallgatók vezetésével, akik végeztek vérnyomás-, vércukorszint-, illetve testzsírmérést, és étkezési tanácsokkal is ellátták a nem kis számban hozzájuk fordulókat.
Ezután következett az egyik leginkább várt versenyszám, az Ovimaraton (futás a háztömb körül ). Ez volt talán a délután legnagyobb körültekintést igénylő eseménye, hiszen óvodánk a belvárosban, igen forgalmas helyen található. Ezért már a sportdélután előtt beszéltünk a gyerekekkel a futás közben felmerülő veszélyhelyzetekről, a betartandó szabályokról, és hogy figyeljenek egymásra. Ezekenkívül az útvonal egészén mindenhová állítottunk óvodapedagógust, és egyikünk végig is futott velük. A türelmetlenül várt indulás előtt még tartottunk egy jó hangulatú bemelegítést az óvodavezető irányításával, vidám zeneszóra.
Idén is sok szülő csatlakozott örömmel gyermekéhez, így még nagyobbra nőtt a versenyzők száma. A „startpisztoly eldördülése” után a lelkesen rohanó, zsibongó tömeg minden néző, környéken lakó és járókelő arcára is mosolyt csalt. A díjazás itt több kategóriában történt: korosztály szerinti győztesek, leggyorsabb páros, legfiatalabb versenyző. Minden kategória dobogós helyezettje kapot díjat, de természetesen minden befutót taps jutalmazott.
A maraton után a délután záró akkordja, a tombolahúzás következett, mely a nyertesek nagy megelégedésével, és a nyeretlenek jól-rosszul leplezett elkeseredettségével ért véget. Ezután már csak a hazaindulás volt hátra, de sokaknak ez volt a legnehezebb (amit mi örömmel vettünk tudomásul, nem volt hiábavaló a sok munka).
A délután így hamar eltelt. Szerencsére az időjárás az idén kedvezett nekünk (nem úgy mint tavaly, mikor beszorultunk az épületbe, ahol még szűkösebb volt a hely). A ragyogó napsütésben lezajlott vidám, mozgalmas esemény után a sok leendő, jelenlegi és egykori óvodás jókedvűen mosolyogva lépett ki szüleivel az SZTE Óvoda kapuján.