Környezeti projektek mint az integrált tanulás formái

FŰZNÉ KÓSZÓ MÁRIA

Integrált tanulási modellek

A világ teljes egészében (holisztikusan) működik – mesterséges határok nélkül –, ezért fontos, hogy a tantárgyakra és a tananyagokra szabdalt tanítási-tanulási tevékenység mellett lehetőséget biztosítsunk diákjaink számára az egészből (a teljestől) a részek felé haladó tanulási formára is. Az integrált megközelítési módnak három fő formáját alkalmazhatjuk a tanítási-tanulási folyamatban:

Multidiszciplináris tanulási forma

A multidiszciplináris tanulási forma azt jelenti, hogy a különböző tudományterületek vagy tantárgyak határai között kapcsolatot (hidakat) létesítünk, amellyel az összefüggésekre, átjárhatóságra adunk lehetőséget. A pedagógiai gyakorlatban ezt a tantárgyak közötti kooperáció kifejezéssel jelezzük. Ennek egyik lehetséges vizuális megjelenítési formáját az 1. számú ábra szemlélteti.

Nézzük meg ennek az alkalmazását egy példán keresztül! Például a fákról szeretnénk tanítani. Ehhez szükséges, hogy a fákról legyen egy „általános összképünk”, azaz holisztikusan (teljességében) szemléljük azokat, ezért a tanítványainkat kivihetjük az iskolához közeli fás területre, amely lehet egy park, liget, füvészkert vagy egy „természetes” erdő. Miután a diákjaink érzékszerveik segítségével tapasztalatokat, élményeket szereztek, arra kérhetjük őket, hogy valamilyen technikával ábrázolják azokat. Ennél a lépésnél a művészeti tárgyak (rajz) megvalósítása történik. A fák ábrázolásának technikáját a tanulók életkorától, képességeitől, az adott körülményektől függően választhatjuk meg. A tanulók egyéni ábrázolásai mellett bemutathatunk művészeti alkotásokat is. A következő lépés (állomás) lehet, hogy irodalom-, illetve olvasásórán fákról szóló irodalmi alkotásokról tanulunk/tanítunk. A tanulók életkorától függően ezek az olvasmányok lehetnek: mesék („égig érő fa”, „tetejetlen fa” stb.), mítoszok, versek, leírások stb. Nyelvtanórán elemezhetjük is helyesírási vagy értelmezési szempontból azokat az egyszerű vagy összetett szavakat, amelyekben a fa kifejezés szerepel. Ugyanezt megtehetjük az idegennyelv-órán is, de a (szóbeli és írásbeli) mondatalkotást is gyakoroltathatjuk úgy, hogy a fa kifejezés valamilyen formában szerepeljen a mondatokban. Felsoroltathatunk fából készült tárgyakat is, hogy növeljük az adott nyelv szókincsét. Technikaórán pedig a fából készült tárgyak gyártási folyamatáról, valamint felhasználási területéről (a fatárgyak kultúrájáról) tanulhatunk/taníthatunk. Mivel a fa gyártási és termelési folyamatainál fontosak a mennyiségi kifejezések és a mérőszámok alkalmazásai, ezzel a matematikaórán foglalkozhatunk. A fák mérési adatainak feldolgozását pedig az informatikaórán végezhetjük. (Például grafikus ábrázolással összehasonlíthatjuk az „újrapapír” és a hagyományos papír gyártásához szükséges energia és anyag mennyiségét, valamint költségét.) A környezetismeret- vagy biológiaórákon vizsgálhatjuk a fákat egyedi élőlényekként, illetve beszélhetünk arról a feladatukról, hogy más élőlényeknek élőhelyet biztosítanak. Nagyon fontos, hogy a bioszférában és az ember életében betöltött („környezetvédő vagy természetvédő”) szerepükről is tanuljunk/tanítsunk; ehhez a földrajzi, fizikai, kémiai vonatkozású kiegészítések is szükségesek. Amikor a fák és az ember kapcsolatát elemezzük, akkor – többek között – szóba kerül az egészséges táplálkozás és az egészséges életmód. Az utóbbihoz kapcsolódik a mozgás vagy a sport. Így jutunk el a testnevelés tárgyhoz, amelyen a fából készült sporteszközöket vagy a fához kapcsolódó mozgásformákat alkalmazhatjuk. Természetesen a fa témájának feldolgozásához bemutatott menet nem kötött, akár teljesen fordított sorrendben is megvalósíthatjuk. A lényeg, hogy a tantárgyak között mutassuk meg az összekapcsolódást a konkrét téma feldolgozásával. További ötleteket A fák világa című oktatócsomag tartalmaz (Bánfi et al. 2002).

Interdiszciplináris tanulási forma

Az interdiszciplináris tanulási forma alkalmazásánál csökkentjük a tudományok vagy a tantárgyak közötti határokat, mégpedig úgy, hogy a középpontba helyezünk egy kiválasztott témát vagy problémát, és azt a különböző tudományterületek vagy tantárgyak ismeretei (tudásanyaga) alapján dolgozzuk fel. Ezt a tanulási stratégiát témacentrikus tervezésnek és tanulásnak nevezi a szakirodalom (Fűzné 2012). Ennek a modelljét a 2. ábrában mutatjuk be.

A közoktatás gyakorlatában ezt a tanulási formát a témanapok, témahetek programjaiban valósítják meg az innovatív iskolák.

Transzdiszciplináris tanulási forma

A transzdiszciplináris tanulási forma alkalmazásánál feloldjuk vagy lebontjuk a tudományterületek vagy tantárgyak közötti határokat. Ebben az esetben egy környezeti témát különböző nézőpontokból dolgozunk fel úgy, hogy közben a diákok képességeit fejlesztjük a téma feldolgozásához használt tevékenységeken keresztül. Ennek a modelljét a 3. ábra szemlélteti.

A környezeti projektek alkalmazása során transzdiszciplináris tanulási formát alkalmazunk, hiszen teljesen eltűnnek a tudományok vagy a tantárgyak határai. Vannak iskolák – például a Piliscsabai Általános Iskola –, ahol az egész iskolai tevékenység a projektpedagógia elvén működik (Mayer 2002).

A környezeti témák integrált vagy másképpen nevezve komplex bemutatására nézzünk egy példát a BEAGLE (Biodiversity Education and Awareness to Grow a Living Environ­ment, – magyarul: Biodiverzitás Oktatás és Tudatosság az Élő Környezetért) nemzetközi projektből – melyben fejlesztő szakértőként én is dolgoztam.

 Mesélnek a fák

A fák olyan miniatűr, kicsinyített ökoszisztémák, amelyekben folyamatosan milliónyi megismételhetetlen történet játszódik le. Sok hasonlóság van a fák és az emberek között. Életvitelükben azonban különböznek tőlünk: soha sem pusztítják el a környezetüket, ők ugyanis abból élnek, és szükségük van rá.

A fáknak nincs szájuk, ennek ellenére napi szinten kommunikálnak velünk. Meg kell próbálnunk megérteni őket, hallgatni rájuk és felismerni jelzéseiket, amiket nekünk küldenek. Napjainkban a klímaváltozás idején, és amikor hatalmas iramban pusztul a biológiai sokféleség, a fák lehetnek számunkra a megváltó inspiráció forrásai, a bölcsesség kútjai. Ők viszik tovább az üzenetet a jövőbe, és egyben ők maguk a jövő feltételei.

Javasolt problémafelvető kérdés: Mit gondolsz, mit mondanának neked a fák, ha tudnának beszélni?

Oktatási cél:

• Felismerni a fák fontosságát, hogy mit jelentenek az embereknek és a bolygónknak.
• Megérteni a fák szerepét a biodiverzitás (az élővilág sokfélesége) pusztulásának és a klímaváltozás negatív hatásainak megfékezésében.
• Felismerni a fenntartható életvitel alapvető vonásait.

Készségek: megfigyelés, kutatás, információk rendszerezése, következtetés, rendszerben való gondolkozás.

Segédanyagok: Leveled érkezett munkalap, Szélfútta szavak munkalap, A fám meséje.

Helyszín:

Első rész – osztályterem.

Második rész – iskolaudvar, utca, park, rét.

Időigény:

Első rész: 45 perc

Második rész: 30 perc, továbbiakban: rendszeres időközönként, egész évben több al­ka­lommal.

Javaslat a tevékenység megvalósítására:

Első rész:

Az óra elején tegye fel ezt az egyszerű kérdést a diákoknak: Neked mit jelentenek a fák? Biztosítson számukra elegendő időt, hogy megfogalmazhassák válaszaikat, és azokat írja fel a táblára (vagy az interaktív táblára)!

Mondja el a diákoknak, hogy a fák is kommunikálnak, még ha nincs is szájuk: „Azt gondolhatod, hogy nem könnyű megérteni a fák nyelvét, egy Fa most mégis úgy döntött, hogy ír neked egy levelet. A Fa azonban nem a posta útján, hanem a szelek szárnyán küldi el ezt a levelet. Néhány szót azonban lefújt róla a szeszélyes szél, miközben hozzád röpítette az üzenetet.”

Ossza ki a Leveled érkezett és a Szélfútta szavak feladatlapot minden tanulópárosnak! A feladatuk az lesz, hogy a hiányzó részeket kiegészítsék a megfelelő szavakkal, és megértsék a levél üzenetét. Hagyjon elég időt a munkához! (Ebben az írásban a „szél­fútta” szavakat nem írtuk külön lapra, hanem a szövegben vastagon, aláhúzva je­lez­zük.)

Olvassák el együtt az elkészült Leveled érkezettet, és minden választ ellenőrizzenek! Magyarázza el a szokatlan vagy új kifejezéseket! Álljon meg bizonyos témáknál, kezdeményezzen beszélgetést, vitát, és közben használjon emlékeztető kérdéseket, mint például:

• Milyen dolgokat végeznek az emberek és a fák is hasonló módon?
• Miért fontosak a fák az embernek, más növényeknek, állatoknak és a Földnek?
• Hogyan kezeli és használja a természeti erőforrásokat a fa, és az ember?
• Melyik a legfőbb kincse vagy a fontosabb képessége a fának, és miért?
• Ismersz-e bármilyen éneket, verset, legendát a fákról?
•  Hogyan tudnak a fák kommunikálni és történeteket elmesélni?
• Van-e bármilyen kapcsolat a fák megbetegedése és a klímaváltozás között?
• Mit kellene nekünk a fáktól eltanulnunk?
• Mit gondolsz, te milyen szerepet játszol abban a famesében, amit épp most olvastál?

Második rész:

• Mondja el a diákoknak, hogy minden fa sok figyelemre méltó történésről és élményről mesél nap mint nap. Most ti is megtanulhatjátok, hogyan értsétek meg a fákat, és ismerjétek fel hangjukat. Osszon ki egy papírlapot, melyre a tanulók írják fel címnek: Az én fám története.
• Minden diáknak vagy diákpárnak az lesz a feladata, hogy válasszon egy (vagy több) ideális fát a közelben (iskolaudvar, park, utca), s a továbbiakban kövesse nyomon ennek a fának a sorsát! Írják fel a megfigyeléseket, a történéseket minden egyes fa esetében!
• Miután a diákok elegendő mennyiségű adatot gyűjtöttek: minden évszak végén ír­janak levelet Az én fám története címmel!

Leveled érkezett (munkalap)

„A nevem Fa. Hosszú az én történetem. S ez a történet a boldogságról, barátságról, de a szomorúságról is szól.

Talán soha sem gondoltál még arra, hogy a fák és az emberek mennyire hasonlítanak egymásra. Épp úgy, mint te, én is régóta itt vagyok a Földön. Mintegy 3,8 milliárd évvel ezelőtt, a vízben kezdett el az élet fejlődni. A Föld megannyi szépsége, ami ma körülvesz minket, ez a csoda, nem más, mint maga az élet. Ennek részei vagyunk mindketten, bár más és más szerepet játszunk benne. Én, te, az összes többi növény és állat, létünket mindannyian környezeti feltételeknek és forrásoknak – napfény, víz, tápanyagok, levegő, éghajlat, talaj – köszönhetjük. Bár meglehetősen különbözőek vagyunk, mégis függünk egymástól. A Föld a mi egyetlen és közös otthonunk.

A természet számtalan különleges képességet adott nekünk, Fáknak. Szállást és otthont tudunk biztosítani sok más növénynek és állatnak, mi vagyunk számukra a világ, amely nélkül nem létezhetnének. Tudtad, hogy egyetlen bükkfán rendkívül sok, akár 300 rovarfaj is megtalálható?

Számodra is számos felhasználása ismert a Fáknak. Az erdők adják a faanyagot a házakhoz és a hajókhoz, az erdő gyümölcsei és vadjai pedig élelmet biztosítanak. A leg­értékesebb kincs pedig, amit a fáktól kapsz az oxigén. Évmilliókkal ezelőtt a Föld légköre egészen más volt, mint manapság. Nagy mennyiségű szén-dioxidot tartalmazott, míg oxigén csak nagyon kevés volt benne. A zöld növények voltak azok, amelyek megtanulták hasznosítani a szén-dioxidot, és közben oxigént termeltek. Bízvást mondhatjuk: Mi, növények bocsájtottuk ki az oxigént a légkörbe, és ezáltal az élet robbanásszerű fej­lő­désnek indult. Mi vagyunk a Föld zöld tüdeje.

Ahogy az emberiség lélekszáma nőni kezdett, a mi életünk és az Emberrel való viszonyunk is kezdett megváltozni. A Napból származó energia már nem volt elég az Embernek. Megtanulta, hogyan szerezhet még több energiát ahhoz, hogy fényt vigyen az éjszakába – világítás, hogy télen melegedjen – fűtés, hogy megfeszített munka nélkül is terített asztal várja – mezőgazdaság, hogy gyorsabban utazhasson – közlekedés. Ehhez az életstílushoz egyre több és több energiára van szükség, amit szénből, olajból és földgázból tud nyerni. Eközben viszont szén-dioxidot bocsájt ki a levegőbe, ami felmelegedést idéz elő.

Az én életem sem a régi már. Az égből hulló csapadék már nem tiszta víz. Az éghajlat melegszik. Az egészségem romlik. Betegségek gyötörnek. A károsodott gyökereim nem tudnak elég vizet felszívni. A leveleim túl korán lehullnak, a virágaim sem fordulnak termőre.

Az ember tudja, hogy ő is a természet része. Minden, amit megváltoztat a természetben, önmagára is visszahat. Helyesen kellene használnia a természeti erőforrásokat. Vess csak egy pillantást, például ránk, Fákra! Nekünk is kell enni, inni és dolgozni. De mi nem szennyezzük a környezetet, mi benne élünk. S mi a helyzet veled? Elgondolkoztál már azon, hogy neked vajon hogyan kéne használni a természeti erőforrásokat? Tulaj­don­kép­pen ezzel a levéllel én azt akartam elmesélni neked, hogy az én történetem a te történeted is, és a jövőnk most a te kezedben van.” (Standovár et al. 2010: 13–17)

IRODALOM

Bánfi Antalné et al. 2001: A fák világa. (Oktatócsomag). Szentendre: Erdei Iskola Alapítvány.
Fűzné Kószó Mária 2012: Módszertani útmutató a környezetismeret- és a természetismeret tanításához. Szeged: Szegedi Egyetemi Kiadó, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó.
Mayer Ágnes – Szekeresné Pribelszky Mária 2002: A Piliscsabai Általános Iskola bemutatkozása a projektpedagógiai konferencián. In: Hegedűs Géza (szerk.): Projektmódszer. Kecskemét: III. Kecskeméti Főiskola.
Standovár Tibor – Fűzné Dr. Kószó Mária – Halácsi Ágnes – Kecskés Ferenc 2010: Tanári kézikönyv a BEAGLE projekt részére. Budapest: Magyar Környezeti Nevelési Egyesület.

Megjelent a Módszertani Közlemények 2013. 53. évfolyam 1. számában.