Játék vagy tanulás? Élet a napköziben

ÁRVA MONIKA

Iskolánk az elmúlt 44 évben korszerű, 12 évfolyamos közoktatási intézménnyé nőtte ki magát a hagyomány és a megújulás elemeit ötvözve. Újszerű iskolaszerkezetével, programkínálatával vonzó alternatívaként jelenik meg az iskolaválasztók előtt.
Folyamatosan korszerűsödő tárgyi feltételeink és innovatív nevelőtestületünk munkájának fókuszában a gyermeki személyiség sokoldalú kibontakoztatásának igénye,szándéka és a gyermekek szeretete áll.Pedagógiai tevékenységünk célja, hogy meglássuk, megláttassuk és továbbfejlesszük minden gyermekben személyiségének saját értékeit. Mindehhez személyes példamutatásunkkal járulunk hozzá.
Az új Köznevelési törvénynek is célja, hogy elősegítse a gyermekek lelki, testi és értelmi fejlődését műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén, hogy ezáltal erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére legyenek képesek a magánérdeket a közérdekkel összeegyeztetve. Viszont nagy figyelmet kell arra fordítanunk, hogy ez ne ötletszerűen, hanem hosszabb távra kidolgozott és egymásra épülő nevelési programként valósuljon meg. Napjainkban a napközi otthon szerves részévé vált az iskola életének, a délelőtt folyó oktató munkának. Mivel a ránk bízott gyerekek napi 8-9 órát „dolgoznak” az intézményben, így a törvény szellemében törekszünk a pihenőidő, a szabadidő, a testmozgás beépítésével, a sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkoruknak és fejlettségüknek megfelelően kialakítani a hétköznapokat. Éppen ezért a napközi otthon legfőbb feladata:

• a gyerekek tudatosan irányított beilleszkedésének segítése a társadalomba,
• a szocializáció és a személyiségformálás,
• az ismeretek, jártasságok, készségek, képességek, valamint az erkölcsi értékek átadása, megszilárdítása, bevésése.

A nevelés középpontjában a gyermek, a tanuló áll. Ma azt valljuk, hogy gyermekcentrikus csak az az iskola lehet, ahol gyerekszerető és -tisztelő pedagógusok dolgoznak. A délután számtalan lehetőséget nyújt vidám, kiegyensúlyozott, biztonságot nyújtó légkör megteremtésére, amelyben kellemesebb, eredményesebb, oldottabb, közvetlenebb a tanár-diák, gyermek-gyermek kapcsolat. A feszített délelőtti oktató munka után ránk, napközisekre hárul az a feladat, hogy a
délután folyamán megvalósítsuk

• a gyermek harmonikus személyiségfejlesztését a legváltozatosabb eszközök segítségével,
• a pihenést, a regenerálódást (csak 90 perccel a tanítási órák után lehet ismét a gyerekeket munkára fogni; ettől lehetnek eltérések, rendkívüli helyzetek),
• a kompenzálást (kikapcsolódást, tartalmas szórakozást, a szabadidő hasznos eltöltését).

A napközis nevelőnek mindezen funkciókat képesnek kell lennie úgy koordinálni, hogy a tanulás és az aktív vagy passzív művelődést biztosító szabadidő élesen ne váljon el egymástól. A működési feladatkörök alapján a napközi tevékenységrendszeréhez kapcsolódik

• a tanulásirányítás,
• az egészséges életmódra nevelés,
• a szabadidő felnőttek által közvetlenül vagy közvetetten történő irányítása, segítése.

A napközi olyan művelődési anyag közvetítésére képes az osztályban tanító tanítókkal együttműködve, amely

• kimaradt a tanítási órákból,
• hiányzik a családi nevelésből,
• a személyiség sokoldalú fejlődését, fejlesztését is szolgálja.

A napközis nevelő feladata a rábízott gyerekek közösséggé formálása is, kiindulva az egyénből, segítve őt abban, hogy megismerje önmagát, illetve képes legyen az adott tanulócsoportba integrálódnia a közösségi értékeket, érdekeket szem előtt tartva. A közösségi élet mozgatórugója kisiskolás korban a játék, ami a gyerekek számára a legegyszerűbb, legkomfortosabb kapcsolatteremtő eszköz. Kisgyermekkortól kezdve ebben a tevékenységben tanulják meg, gyakorolják be és sajátítják el a szabályok és a normák betartását, az egymásra figyelést, a győztes-vesztes szerepének helyes megélését. A játékfoglalkozásokon arra törekszünk, hogy minél többféle módon megmérettethessék magukat a gyerekek szellemi és mozgásos tevékenységekben egyaránt, hogy kikapcsolódhassanak, aktívan pihenhessenek, illetve a délelőtt tanultakat beépítve a játékokba a tanulási folyamatot, a bevésést segítse észrevétlenül.

• Játsszunk a szavakkal!
• A tanulás játék. VAGY…
• A játék, tanulás. VAGY…
• Játszva tanulunk. VAGY…
• Tanulva játszunk.

Ez mind igaznak kell lennie egy gyermekcentrikus iskolában. A játékos foglalkozások célja a gyerekek érdeklődésének ébrentartása, maradandó élmény nyújtása.
Módszerek:

• vetélkedő (föld napja; madarak és fák napja),
• népszokások felelevenítése (kemencében kenyér, alma, burgonya, sütőtök sütése; Lucázás; húsvéti szokások; kiszebáb égetése; pünkösdölés; eszközös népi játékok),
•  manuális foglalkozások (Eötvös Kuckóban, udvari játszóházban),
• játékok, dalok tanítása (Európa nap; népi játékok),
• dramatizálás (Lucázás, pünkösdölés),
• sportjátékok (hullahopp, ugrókötelezés, focizás, kosarazás, zsinórlabdázás, kiütőzés…),
•  ismeretterjesztő programok (rendfenntartó erők bemutatója; D.A.D.A. program; Európa nap; kutatók éjszakája; botanikus kert).

Mindezek célja:

• a szabadidő hasznos eltöltése (kompenzálás),
• a tanulás kiegészítése,
• az ismeretanyag elmélyítése, bővítése közvetlen tapasztalás, felfedezés („Heuréka-élmény”) által esztétikai, érzelmi-értelmi, erkölcsi nevelés, készségfejlesztés része,
• a kreativitás fejlesztése,
• a tanulási/szociális hátránnyal küzdő gyermekek felzárkóztatása, bevonása a csoport tevékenységébe,
• a tehetséges tanulók ismeretszerzési lehetőségének biztosítása.

A játék legyen:

• változatos, variábilis,
• rendszeres,
• legyen szinkronban a tananyaggal,
• vidám, derűs légkört teremtsen,
• pihentessen (regeneráljon),
• egy-egy témát több oldalról közelítsen meg (projektek),
• sok mozgással, szituációs gyakorlatokkal, játékossággal legyen fűszerezve,
• életkornak megfelelő,
• szemléletes, élményszerű.

A játékfoglalkozás segítséget nyújt a gyerekeknek ahhoz, hogy szemléletük, világnézetük, világképük táguljon, gondolkodási készségük fejlődjön, összefüggéseket, törvényszerűségeket mind jobban fel tudjanak fedezni, s a rendelkezésükre álló időkeretet maguk is képesek legyenek tartalommal megtölteni. A napközi speciális lehetősége a kényszermentesség.
Ennek feltételei:

• a tevékenység iránti motiválás,
• a nem kötelező részvétel tudatosítása (de a motiválás, a választás lehetősége módot ad a visszahúzódó, érdektelen, gyerekek bevonására is – türelem!) alternatívák felajánlása a gyerekek érdeklődésének és életkorának megfelelően.

A kreatív tanár képes a gyerekeket mozgósítani, motiválni. A napközis nevelők legfőbb célja, hogy a ránk bízott nebulók mind a tanulás, mind pedig a játék során minél önállóbbakká váljanak, kialakuljon a kötelesség- és feladattudatuk (önállóan kezdjenek el dolgozni), a társadalmi, s azon belül az iskolai szabályokat, erkölcsi normákat megismerjék, betartsák, személyiségük részévé váljon. A mi iskolánkban alsó tagozaton homogén csoportok vannak, így az egyes tanulók egyéni haladási tempóját könnyebb figyelemmel kísérni. A délutánnak viszont nem az a feladata, hogy a délelőtt tanultakat újratanítsa, hanem rávezető, motiváló, játékos gyakorlással, didaktikai játékok alkalmazásával elmélyítsük, megalapozzuk a korábban tanultakat.
A bűvös szó a délután folyamán a játék. „Mondd, akarsz velem játszani?” „Játsszunk egyet!” Ezek a kis mondatok varázserővel bírnak a nap második felében, hiszen már többnyire fáradt, éhes, nyűgös gyerekekkel van dolgunk. De ezekkel a bűvös mondatokkal a tanulás monotonságát is megtörhetjük, „felrázhatjuk” az elfáradt kis emberkéket, akik a játék után újult erővel folytatják a még hátralévő munkát.

Árva Monika
Nyíregyházi Főiskola
Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

Elhangzott a Kihívások a társadalomban, válaszok az iskolákban. Vezetőtanítók- és tanárok VIII. országos módszertani konferenciáján 2013. október 4–5.,  Szeged