Kezeink munkái – Az alkotás örömei

RÁCZ KLÁRA – BELÁNÉ SZEKERES ÉVA

„Az ember nyissa meg a szívét a szépségnek,
hagyja hogy az Isteni erő inspirálja őt a szívén keresztül.”
Váradi Tibor

Bevezető
Felgyorsult világunkban egyre nagyobb szükségét érezzük, hogy észrevegyük, érzékeljük a minket körülvevő szépségeket, és elmélyüljünk bennük. Tapasztaljuk, hogy diákjaink milyen felfokozott érdeklődéssel kapcsolódnak a virtuális világhoz. Mondhatni azt is, hogy a számítógépek és egyéb technikai csodák bűvöletében élnek. Kerestük annak lehetőségét, hogyan tudnánk befolyásolni ezt a folyamatot oly módon, hogy mást is kínálunk nekik. Célunk többek között az, hogy közel hozzuk hozzájuk mindazokat a szépségeket, értékeket, amelyek fogékonyabbá teszik őket, csiszolják a lelki érzékenységüket és átélhetik a rácsodálkozás örömét.
Véleményünk szerint a rajz és vizuális kultúra, a művészeti nevelés, illetve a hit- és erkölcstanórák nagyszerű, sőt gazdagabb lehetőséget biztosítanak erre a többi tanórával szemben. Mégis a tanórák száma kevés lehetőséget biztosít az elmélyülésre, ezért is kezdtünk abban gondolkodni, hogy milyen egyéb tevékenységeket tudnánk nekik felajánlani, amelyek lehetővé teszik ezt. Így vállaltuk fel közösen a nyári táborok megszervezését, ahol lényegesen több idő és oldottabb légkör áll a rendelkezésünkre. Többféle elfoglaltságot kínálva kötetlenebb formában. További célunk, hogy a gyerekek minél alaposabban ismerjék meg a Biblia világát, gazdagodjanak élményekben, ismeretekben, és a hallottakat igyekezzenek minél változatosabb módon akár dramatizálva, vizuálisan vagy „kézzel foghatóan” is megjeleníteni.

Művészeti nevelés

Iskoláskorú gyerekek esztétikai-művészeti nevelése, szépérzékének fejlesztése örömökkel és kihívásokkal teli feladat. A művészetek ismerete nélkülözhetetlen, hiszen a művészet olyan élményeket nyújt, amelyek nélkül életünk csonkább lenne. Úgy átszövi életünket, hogy nélküle nem éreznénk magunkat boldognak.
A művészet nevelőerő. Az érzelmi életet gazdagítja, a világban való eligazodást teszi biztosabbá. Csiszolja az érzékszerveket, látni és hallani tanít. A körülöttünk levő világ alapos megfigyelésére szoktat, és arra nevel, hogy az ember alkotta értékeket meg kell becsülni. A művészeti nevelés nem csupán a klasszikus és kortárs művészetek értő befogadásából és ízlésformálásból áll, hanem messze túlmutatva ezen, nélkülözhetetlen szerepet játszik a hagyományok őrzésében, a közösségformálásban, az identitás erősítésében és a személyiség határainak kiszélesítésében is. Ám a művészet nemcsak megismerés, hanem tevékenység is: alkotás. A gyermekekhez úgy kerül közel a művészet világa, hogy maguk is rendszeresen tevékenykednek a művészet valamelyik ágában.
Az alkotó tevékenységek lehetőséget teremtenek a diákok jellembeli fejlődésére, érzéseik elmélyítésére, személyiségük minél teljesebb kibontakozására. Tanítják őket nyitottságra, az elfogadásra, az érzelmek megélésére, felkeltve bennük a kíváncsiságot és az alkotókedvet. Mindezek fejlesztő hatással vannak a gondolkodásmódra, a képzeletre, a kreativitásra, spontaneitásra, bizalomra és önbizalomra, a koncentrációs és kooperációs képességre, és segítenek egy komplex világkép kialakításában.

Erkölcsi nevelés
„Erkölcs nélkül nincs ember.” – mondja Seneca, a római filozófus. „Az erkölcs olyan társadalmi tudatforma, amely magában foglalja és előírja a magatartás azon elemeit, normáit, szabályait és követelményeit, amelyek az egyénnek a társadalomhoz, más emberekhez és önmagához való viszonyát szabályozzák” (Nicola-Farcas 1995).
Az erkölcsi nevelésre elsősorban azért van szükség, mivel a gyermekek erkölcsi fejlődését vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy nem örököl kész genetikai programokat. Erkölcsi fejlődéséhez szűkebb és tágabb környezeti hatásokra (család, iskola, kortárscsoportok) van szükség. Ezek tudatos és spontán hatások egyaránt, ugyanakkor az erkölcsi fejlődés tempóját az életkori sajátosságok és egyéni fejlettség is befolyásolja.

Az erkölcsi meggyőződések alakításában iskolánkban a Biblia a mértékadó. Nélkülözhetetlen a lelkiismeret gondozása, a krisztusi lelkület formálása. Ebben segítenek a bibliai történetek és leginkább Jézus személye, példamutatása. Az erkölcsi magatartás a személyiség külső megnyilvánulására vonatkozik, aktivitással jár együtt, vagyis ahogy a gyermek a különböző élethelyzetekben viselkedik. Döntési helyzetekben az erkölcsi ítélőképessége működik
A pozitív jellemvonások alakítására, erősítésére kell helyeznünk a hangsúlyt, amelyhez a bibliai történetek szereplőinek a viselkedése adhat követendő példát. Így a szorgalom, becsületesség, őszinteség, szerénység, együttműködés, önzetlenség, empátia, önállóság, önbizalom és mások. A tábori közösségben mindezek gyakorlására is lehetőség van (Angyalka játék), illetve a dramatikus játékok is mélyítik ezeket a pozitív jellemvonásokat. A Biblia nem titkolja el azonban a vétkezők tetteit sem, és ezeket a magatartásokat megbeszélve a gyerekekkel – Mit tettél volna a helyében? – kimunkálhatjuk bennük az istenfélő magatartást. Fontos, hogy az erkölcsi tanítások belső meggyőződésévé váljanak – interiorizálódjanak.
Egymás véleményének a meghallgatása, véleménykülönbségek ütköztetése, vitakultúra fejlesztése és a toleráns magatartás, a beszédfegyelem, a türelem gyakorlása csak közösségben lehetséges.

Testi nevelés
A testi nevelés az a hagyományos nevelési terület, amely harmonizálja a személyiség biológiai és lelki elemeit. Mindig aktuális lesz az a latin mondás, hogy „ép testben, ép lélek.” A görögök hittek abban, hogy az egészséges, ép testben erkölcsileg fejlett, ép lélek lakozik. Ezt nevezték ők kalokagathia eszményének, amely szerint a „szép” és a „jó” harmonikus egységben létezik.
Már az ókori bölcsek, vallásbölcsészek, középkori tudósok (Arisztotelész, Kant, Konfucius, Platón) is gyakran beszéltek a „lélek nyugalmáról, a lélek harmóniájáról.” Napjainkban a testi nevelés az egészséges személyiségfejlesztés alapvető feltételét képezi. Nem lehet egy tábort úgy megszervezni, hogy a programokból kihagyjuk a testmozgást. Az alsó tagozatos gyerekeknek lételeme a játék, a versengés, a mozgás. A nagyerdei környezetben számháborúzhatnak, felfedezhetik a természeti szépségeket, gyűjtögethetnek és egyéb közös, de akár egyéni játékokat szervezhetnek.

A tábor

Táborainkat immár negyedik éve szervezzük meg, töretlen lelkesedéssel és szerencsére megfelelő érdeklődéssel kísérve.
A gyermekek elsősorban az alsó tagozatos osztályokból kerülnek ki. Gyakorlatilag ez egy napközis tábor, mely reggel 8 órától délután 4 óráig tart. Ezen belül kínáljuk fel a gyerekek számára a különböző programokat – bibliai történetek megbeszélését, kézműves foglalkozásokat és természetesen sokféle szabadidős tevékenységet is. Ezért különösen nagy gondosságot jelent a számunkra, hogy a tervező munkánkban odafigyeljünk a fentebb említett tevékenységek megfelelő arányú elosztására.
Ügyelünk arra, hogy a gyerekek ne unatkozzanak, saját maguk döntsék el, hogy meddig akarnak egy-egy tevékenységet végezni. Semmit ne érezzenek kényszernek. Különösen fontos ez a lelki „foglalkozásnál”.
Figyelnünk kell a gyerekek reakcióit, éberségüket, hogy meddig tudják kellő intenzitással, jókedvűen befogadni a hallottakat. Örömet okoz számunkra, ha látjuk, hogy a nap végén jóleső fáradtsággal és szüleiknek tartott lelkes élménybeszámolókkal térnek haza.

Vezérfonal – ami segít bennünket 

Minden táborunkban egy konkrét témát dolgoztunk fel, kiemelve egy-egy aranymondást, bibliai idézetet. Így pl. első évben – Gyermekek a Bibliában – („Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket!” Márk 10,14), második évben – Egymás segítése a mindennapokban – („…ha kitartóan cselekszitek a jót, az kedves az Isten szemében.” 1 Péter 2,20), illetve harmadik évben Jónás próféta története alapján az engedelmesség-engedetlenség megbeszélésére került sor („Tudtam, hogy Te kegyelmes és irgalmas Isten vagy, türelmed hosszú, nagy a szereteted.” Jónás 4,2).

Témánk a konferencián
A konferencián a 2013-as nyári táborunkat mutatjuk be. Témánk: Mesterségek és foglalkozások a Bibliában. Kiemelve a fazekasság, kelmefestés, szövés-fonás, asztalos-ács, sátorkészítés mesterségeket.
Tudatosítani szeretnénk a gyerekekben, hogy már a bibliai időben is milyen alkotó tevékenységeket, foglalkozásokat műveltek, amelyek a mindennapi életüket segítették. Azért is választottuk ezt a témát, hogy a gyerekeket minél inkább olyan manuális tevékenységekre késztessük, amelyekre tanítási óra keretében nincs igazán lehetőség.
Ugyanakkor ezek a tevékenységek változatos, tartalmas és élményekben gazdag lehetőséget kínálnak a szabadidő értékes eltöltésére. Ily módon az alkotó energiákat mozgósítva gyarapodhatnak szellemi-lelki gazdagságukban, és válhatnak a művészetek érzékeny élvezőivé és alkotó emberekké.

Egyéb alkalmak – előzmények 

A konferencia keretében a gyerekek kezeinek korábbi munkáiból is mutatunk be. Ízelítő néhány témából: Édenkert, Noé bárkája, Ábrahám, a sátorlakó, Jerikó ostroma, Jézus születése, a feltámadás. Kedveltek voltak a gyerekek körében a makettek. Szívesen választották ezt a megjelenítési formát is.
A debreceni Nagytemplomban makett-kiállítást is láthattak. Látogatást tettünk Húsvét előtt és a tábor ideje alatt a Déri Múzeumban, ahol megtekinthették a Munkácsy-trilógiát. Véleményeiket, gondolataikat szeretnénk Önökkel is megosztani.
Kihasználtuk a lehetőséget, hogy a városban megtekinthessék a Tímár házat, ahol a kézművesség fontosságát hangsúlyoztuk a számukra. Kérdezhettek és megfigyelhettek, gyönyörködhettek az emberi kezek alkotásaiban. Ennek kapcsán megismertettük a gyerekeket a Biblia világában élt emberek foglalkozásaival, dolgozhattak is azokkal az anyagokkal. Lehettek fazekasok, sátor- és ékszerkészítők.

Összegzés 
Hisszük, hogy a kreativitás fejleszthető. Igyekszünk a gyerekeknek olyan ingerben gazdag légkört teremteni, ahol alkotó kedvük aktivizálódik, személyiségük kibontakozik. Nagyobb Isten- és önismeretre tehetnek szert, felfedezhetik az értékeiket. A közös munka során sikerélményben részesültek, átélték az egymás segítését, a kitartó munka „gyümölcsét”.
A gyerekek körében végzett munkánk megerősített bennünket abban, hogy jó közösen alkotni, együtt örülni. Mi mást is kívánhatnánk a továbbiakban, mint azt, hogy áldja meg az Úr a gyerekek kezeinek munkáját!

IRODALOM

Bagdy Emőke – Telkes József 1988: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. Budapest: Tankönyvkiadó.
Boros Ilona, B. – P. Székely Éva1981: Batikolás, tojásírás. Budapest: Móra Ferenc Könyvkiadó.
Művészeti nevelés 2000: Budapest: Nemzeti tankönyvkiadó.
Művészeti vizuális nevelés 1985: Budapest: Tankönyvkiadó.
Péter Lilla 2007: Neveléselmélet. Székelyudvarhely.[http://extensii.ubbcluj.ro/odorheiusec/archivum/Peter_Lilla/tav/neveleselmeletszillabusz.pdf – 2013. 06. 28.]
Takács Béla1993: Mesterségek és foglalkozások a Bibliában. Budapest: Kálvin Kiadó.
Vitális Ilona – Gaál Éva 2005: Gyere velünk a Biblia korába! Otthon, mesterségek, foglalkozások.
Budapest: Porszem Kiadó.

Rácz Klára – Beláné Szekeres Éva
Kölcsey Ferenc Református Gyakorló Általános Iskola
Deák Ferenc Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola

Elhangzott a Kihívások a társadalomban, válaszok az iskolákban. Vezetőtanítók- és tanárok VIII. országos módszertani konferenciáján 2013. október 4–5.,  Szeged