Záróra – Interaktív eszközök használatának lehetőségei könyvtár szakos hallgatók zárófoglalkozásain

BAJINÉ TAKÁCS MARGIT

1. Az informatikus könyvtáros alapszak a társadalomtudományi képzési terület társadalomismereti képzési ágához tartozik. A képzés célja olyan szakemberek kibocsátása a munkaerőpiacra, akik rendelkeznek korszerű könyvtár-informatikai ismeretekkel a könyvtár- éstájékoztatásügy, valamint az információközvetítés különböző területein felmerülő könyvtári,információs feladatok megoldására, információs szolgáltatások működtetésére és aszámítógépes szakirodalmi rendszerek kezelésére. Az informatikus könyvtáros nemcsak könyvekkel, hanem sokféle információhordozóval is foglalkozik: ezek többek között a CD, DVD, időszaki kiadványok és az internet. Az ezekben található információs anyagokat feldolgozza, a bennük fellelt értékeket az olvasók számára is hozzáférhetővé teszi. A szakma gyakorlása során lehetőség van gyerekekkel való foglalkozásra, például az iskolai, illetve gyermekkönyvtárakban, természettudományos, informatikai érdeklődés felhasználására a szakkönyvtárakban. Az informatikus könyvtáros választhat az emberekkel való foglalkozás vagy az elmélyültebb, önálló feladatok megoldása, kutatási tevékenység között.

A Debreceni Református Hittudományi Egyetem Kommunikáció- és Társadalomtudományi Intézetének feladata a kommunikáció és médiatudomány alapszak (BA) és szakirányai, az informatikus könyvtáros alapszak (BA) és szakirányai, valamint az intézményi kommunikátor, sportkommunikátor, sajtótechnikus felsőfokú szakképzés (FSZ) felügyelete és működtetése.

2. Iskolai könyvtárunkban több évtizede gyakorolnak könyvtár szakos hallgatók. Ők elméleti ismereteiket a könyvtárpedagógia stúdium hallgatásakor szerezhetik meg. Iskolánkban a helyi tantervnek megfelelően alsó tagozatban az anyanyelv tantárgyon belül, felsőben az informatika tantárgy keretében könyvtárhasználati órákat tartunk.

A hallgatók könyvtárpedagógiát a 4. és 5. félévben hallgatnak, a 4. félév végén kollokviumot tesznek, az 5. félévben pedig következik a zárófoglalkozásuk megszervezése. Erre érdemjegyet kapnak, amely bekerül a diplomájukba is.

A foglakozásaikat iskolánk könyvtárában tartják, az én feladatom a megfelelő osztályok megkeresése, a hallgatói tanítási témák egyeztetése az osztálytanítókkal, a nyers óravázlatok könyvtári állománnyal való megfelelésének ellenőrzése, a felhasználandó dokumentumok biztosítása, esetenként mással való helyettesítése. A hallgatók képzésük során többször vesznek részt könyvtári órákon, könyvtári foglakozásokon. Természetesen ezen foglakozásoknak nemcsak szemlélői, hanem gyakran kivitelezői is. Mielőtt a zárófoglalkozásukra kerülne sor, legalább 5 órát tartanak. Igyekszem a hallgatók kívánságát szem előtt tartani, és bátorságuk szerint vagy alsó, vagy felső tagozatos órát szervezni számukra. Az utóbbi években a könyvtár technikai felszereltsége (projektor, interneteléréssel rendelkező számítógépek) lehetővé teszi, hogy a hallgatók ezen eszközöket is alkalmazzák óráikon.

3. Milyen témákban történtek zárófoglalkozások az utóbbi években? Íme, néhány ízelítőül:

• Óceáni, tengeri élőlények
• Májusi jeles napok, népszokások és ünnepek
• Könyvsorozatok
• Erdei állatok
• A Magyar értelmező kéziszótár használata
• A gyermekregény szereplőinek hatása az irodalmi alkotásokban – Bicebócától Harry Potterig –, gyermekszereplők az irodalomban
• Művészek, tudósok, örökfényű csillagok
• A folyóiratok világa – gyermekfolyóiratok
• Húsvét és a népszokások
• A rovásírástól a fényírásig – írástörténet
• Mondd, szereted az állatokat? – állatok tartása
• Nemzetünk nagyjai – Mátyás király
• Mi leszel, ha nagy leszel? – mesterségek, foglalkozások

4. A hallgatóknak a zárófoglakozások előtt lehetőségük van hospitálni az általuk kiválasztott osztálynál, illetve legalább egy tanórát tartanak ezekben az osztályokban. Így egy kicsit ismerkednek egymással, „összeszoknak” a tanulókkal.

5. A hallgatók változatos oktatási módszereket alkalmaznak: előadás, magyarázat, megbeszélés, vita, tanulói kiselőadások, elbeszélés, szemléltetés, projektmódszer, kooperatív oktatási módszer, szimuláció, szerepjáték, játék. Ezek között meghatározó a kooperatív oktatási módszer, a tanulók kis csoportokban (4-6 fő) való együttműködésen alapuló, tevékenységorientált foglalkoztatása. Ennek elsődleges célja: az intellektuális készségek fejlesztése, a szociális készségek fejlesztése, az együttműködési képesség kialakítása.

6. A könyvtári órák alapelvei hasonlóak a tanórák alapelveihez, jellemző részei a motiváció, tervszerűség, tananyag-elrendezés, témaválasztás, aktivitás, szemléletesség, differenciálás, ellenőrzés, mérés, értékelés. A motiváció minden tanítási-tanulási folyamat eredményességét alapvetően meghatározó tényező. Az alapvető motiváció a könyvtárpedagógia terén a kíváncsiság és a történetéhség. A tanulók vagy kíváncsiságból, vagy szükségből érdekeltek egy-egy probléma megoldásában. Amennyiben a helyzet megoldása iránt érdeklődnek a diákok, a motiváció fenntartása és növelése könnyebb, hiszen az adott helyzetből levezethető a hiányzó ismeretek, adatok megszerzésének igénye, amihez dokumentumokra, információforrásokra van szükség, melyek megtalálásához könyvtári és egyéb segédletek szükségeltetnek. Alapvető motiváció lehet az ismeretszerzés és a szórakozás, kikapcsolódás. A sikeres problémamegoldás élménye, a rátalálás öröme is az érdeklődés fenntartását szolgálja. Motiválóan hat az is, ha a diákok munkájának eredménye beépül a tanításba.

7. A könyvtárpedagógiai módszerek egyik leglényegesebb és leglátványosabb jellemzője a résztvevők aktivitása, a sokoldalú tanulói tevékenységre építés. Az aktivizálás népszerű formája a játék. Ezek segítségével motiválhatjuk a résztvevőket és élményszerűbbé, érdekesebbé is tehetjük a foglalkozást. Munkaformák közül jellemző az egyéni-, páros-, csoport- és frontális munka. Ezek közül a leggyakoribb a csoportmunka, alkalmazásának fő gyakorlati lépései a következők:

• a csoportmunka tartalmi és hangulati előkészítése,
• a feladatok kiosztása, vagy a választás lehetővé tétele, vagy a csoportok által önállóan meghatározott feladatok rögzítése,
• az együttes munkára rendelkezésre álló idő meghatározása,
• a csoportos tevékenység a pedagógus igényelt vagy kezdeményezett segítségével, a csoportokra célzott hatásrendszerrel vagy éppen a csoportok közötti konzultációval történik,
• a csoportmunka befejezése,
• beszámolók frontális munkaformában, kiegészítések, viták közben mindenki számára szükséges tartalmak rögzítése, az egyes csoportokhoz kapcsolódva a munka szöveges szóbeli értékelése, a megoldás tartalma, színvonala mellett az együttműködés jellegére kitérve.

8. A foglalkozások időtartama korlátozott, így nem szabad túl sokféle információhordozót felhasználni, mert csak felvonultatás lesz belőle és nem érdemi munka. Nem kell minden fellelhető anyagot felhasználni, helyette azokat kell kiválogatni, melyek nem vetik szét a foglalkozás kereteit. A többi lehetőségre pedig érdemes felhívni a figyelmet vagy egyéni munkaként önálló feladatként adni. A tanulók önállóan szerzett ismereteit be kell építeni az óra menetébe, a tanulók munkájának motiválása, értékelése érdekében.

9. Könyvtárhasználati foglalkozásokon elsősorban nem a hagyományos ellenőrzési, értékelési eljárások célszerűek. Az értékelésnél a szóbeli, megbeszélésen alapuló formák a meghatározóak.

10. Ezeket az alapelveket szem előtt tartva szeretnék a továbbiakban egy könyvtári zárófoglalkozást bemutatni, amely az elmúlt tanévben jeles minősítést kapott. A tanórán nemcsak hagyományos könyvtári ismerethordozó eszközök kerültek felhasználásra – könyvek – hanem egy néprajzi témájú filmrészlet megbeszélése is megtörtént. Ezek után a hallgató csoportmunkára építette óráját, majd anyák napi ajándékkészítésre is maradt ideje. Így nemcsak az ismeretszerzés, hanem a manualitás is előtérbe került. A tanórán látott feladatok részben megoldott formában a mellékletben találhatók.

11. Májusi jeles napok, népszokások és ünnepek – Zárótanítási tervezet
Tanítás helye: Debreceni Református Hittudományi Egyetem Gyakorló Általános Iskolája
Tanítás ideje: 2012. május 2.
Osztály: 4. b
Időtartam: 45 perc
Könyvtár-informatikus hallgató: Nagy Éva
Téma: Májusi jeles napok, népszokások és ünnepek
Óratípus: Komplex könyvtári óra
Módszerek: egyéni, frontális, páros, csoportos munka
Eszközök: feladatlap, Magyar néprajzi lexikon, Tudod-e? Népszokások, projektor, laptop, borítékok, olló, ragasztó, színes papír, krepp papír

12. A bemutatott foglakozás után természetesen sor került annak értékelésére is. Itt először a hallgató értékelte saját teljesítményét, majd mivel 8 főből állt a csoport, és mindannyian szerettek volna részt venni egymás óráján, ezért minden csoporttársa alkothatott véleményt a látottakkal, hallottakkal kapcsolatban. Ezután következett a könyvtáros-szakvezető értékelése, majd az elnök mondta el véleményét. Itt elsősorban a hallgató által készített és közreadott tervezetről és a megvalósítás folyamatáról volt szó.
Az értékelés tehát alapvetően a munka szakmai, pedagógiai jellemzőire vonatkozott. Figyelembe kellett venni azonban az óra irányítását, a hallgató kommunikációját, az együttműködés stílusát, az érintkezési formák jellegét. Ezután következett a dokumentáció kitöltése, majd a könyvtáros-szakvezető és az elnök – esetünkben a tanszékvezető asszony – közösen egy jeles jeggyel is kifejezte értékelését.

13. Összegezve a könyvtár-informatika szakos hallgatók az újszerű eljárások és eszközök láttán először meghökkennek, hiszen ezeket saját maguk tanulmányaik során nem, vagy csak kevéssé tapasztalták. Azt gondolják, hogy a könyvtárban csak a hagyományos ismerethordozók használatával szabad órát, foglalkozást tartani. A könyvtáros-szakvezető feladata, hogy felhívja a figyelmet a multimédiás eszközök, projektmódszer, számítógép, internet, projektor használatára. Ha a szakvezető teret enged ezeknek a törekvéseknek, biztatja hallgatóit az újszerű eszközök használatára, a hallgató és a tanulók motiváltsága is nagyobb. Így válhatnak igazzá Szent-Györgyi Albert szavai: „Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy fölébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál és megtalálja azt a munkát, amit szeretni tud.”

IRODALOM

A Debreceni Református Hittudományi Egyetem honlapja- oktatási egységek [http://www.drhe.hu/oktatasi-egysegeink – 2013. 06. 25.]
A Debreceni Református Hittudományi Egyetem honlapja informatikus-könyvtáros óraháló
[http://www.drhe.hu/sites/default/files/informatikus_konyvtaros_nap.pdf – 2013. 06. 25.]
Dömsödy Andrea: A könyvtár-pedagógia és kapcsolódásai
[http://olvasas.opkm.hu/portal/felso_menusor/konyv_es_neveles/a_konyvtarpedagogia_es_kapcsolodasai – 2013. 06. 25.]
Könyvtár-pedagógia: A jegyzetet összeállította: Dr. Juhászné Belle Zsuzsa
[www.inf.unideb.hu/konyvtarinfo/tananyagok/konyvtar-ped1.doc – 2013. 06. 25.]
Szakleírások A-Z
[http://www.felvi.hu/felveteli/szakok_kepzesek/szakleirasok/!Szakleirasok/index.php/szakleirasok/szakleiras_konkret?szak_id=42&kepzes=A – 2013. 06. 25.]
Zárótanítások dokumentumai NymE Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskola
[http://www.nyme.hu/index.php/23334/?&L=1 – 2013. 06. 25.]

MELLÉKLETEK

1. feladat
Egészítsétek ki a szóbontót! Egy hónapnak a népies nevét fogjátok így megkapni.
1. Ezen a napon van nemzetközileg madarak és fák napja. (Május ….)
2. Bokros, májusban virágzó növény.
3. Sokat fúj tavasszal.
4. Az egyik „fagyosszent” (Szervác, ……, Bonifác).
5. Májusban előbújó kártevő bogár.
6. Tavaszi nagy …….. (asszonyok végzik).
Megoldás: ÍGÉRET hava
Tudjátok-e, hogy ez melyik hónap? MÁJUS

2. feladat
„A” csoport
A Tudod-e? Népszokások című könyv 14. oldalán keressétek meg kit ünneplünk május 4-én. Mutassátok be ezt a személyt és a hozzá tartozó szokásokat 3-4 mondatban! (Flórián napját ünnepeljük. Ő a tűzoltók és a tűzzel dolgozók védőszentje. Sok helyen ezen a napon csak a férfiak rakhattak tüzet, máshol viszont egyáltalán nem gyújtottak tüzet Flórián napján.)

„B” csoport
A Tudod-e? Népszokások című könyv 15. oldalán keressétek meg kiket ünneplünk május 12. és 13. között! Mutassátok be őket és a hozzájuk kapcsolódó hiedelmeket, szokásokat 3-4 mondatban! (Ők Szervác, Pongrác és Bonifác, a fagyosszentek. Három szent, akik a hitükért haltak
meg. A néphagyomány és az időjárás között összefüggés van, úgy tartják, hogy ha ezeken a napokon nagy a hideg, rossz termés várható.)

„C” csoport
A Tudod-e? Népszokások című könyv 15. oldalán keressétek meg, hogy ki volt a szőlőtermelő falvak védőszentje! Melyik nap ünnepeljük? Mutassátok be a személyt és a hozzá kapcsolódó szokásokat 3-4 mondatban! (Szent Orbán. Május 25-én ünnepeljük. Az Orbán napi hideg tönkreteheti a szőlőtermést, ezért a gazdák sok helyen szobrot állítottak neki és hozzá imádkoztak. Jó idő esetén virággal és koszorúkkal keresték fel. Ha rosszra fordult az idő, akkor kővel dobálták meg, megköpködték a szobrot.)

„D” csoport
A Tudod-e? Népszokások című könyv 15. oldalán keressétek meg, melyik az a mozgóünnep, amelyik május 10. és június 13. közé esik! Mutassátok be 3-4 mondatban! (Ez a mozgóünnep a pünkösd. A húsvétot követő 50. napon kezdődik. A húsvéti ünnepkör lezárása, s egyben a természet megújulásának és a tavasz köszöntésének ideje. A hívő emberek arra emlékeznek, hogy Krisztus mennybemenetele után a szentlélek leszállt az apostolokra, s azok megtértek.)

„E” csoport
A Magyar néprajzi lexikon 287. oldalán keressétek meg a pünkösdi királynéjárás címszót! 3-4 mondatban foglaljátok össze, amit erről a szokásról tudni érdemes! (A négy fő mozzanatot.) (Kislányok termékenységvarázslással összekötött pünkösdi köszöntője. 1. négy kislány vezet egy ötödiket 2. egy házhoz érve az ajtó előtt megállnak és a feje felett kendőt tartanak 3. ének közben mozdulatlanul állnak 4. termékenységvarázsló mondóka kíséretében felemelik)

„F” csoport
A Magyar néprajzi lexikon 288. oldalán keressétek meg a pünkösdi királyság címszót! 3-4 mondatban foglaljátok össze, amit erről a szokásról tudni érdemes! (A májusi ünnepkörhöz fűződő alakoskodó szokás. Hazánkban a 16. században már ismert volt. A pünkösdi királyt versenyjátékokkal, főleg lóversennyel, bothúzással választották.)

„G” csoport
A Magyar néprajzi lexikon 623. oldalán keressétek meg a zöldághordás címszót! 3-4 mondatban foglaljátok össze, amit erről a szokásról tudni érdemes! (A tavasz megjöttét jelképező vagy köszöntő énekes, táncos, esetleg dramatikus felvonulás. Virágvasárnap a pünkösdi ágakat egyházi énekek kíséretében vitték a templomba.)

3. feladat
Kössétek össze a szólásokat, közmondásokat a jelentésükkel!

1. Nem esik messze az alma a fájától. a, Rosszat cselekedett, bajt csinált.
2. Nagy fába vágta a fejszéjét. b, Kitartó, erős jellemű ember.
3. Keményfából faragták. c, Belevész a részletekbe.
4. Rossz fát tett a tűzre. d, Nehéz dologba kezd.
5. Nem látja a fától az erdőt. e, Amilyenek a szülők, olyanok a gyerekek.

Pótoljátok a szólásokban, szóláshasonlatokban a hiányzó madárneveket!
1. Egy ………………… nem csinál nyarat.
2. Ritka, mint a fehér …………………… .
3. Várja, hogy a sült ……………….. a szájába repüljön.
4. Jobb ma egy ………………….., mint holnap egy ………………… .
5. ………………… mondja a ………………nek, hogy nagyfejű.

Bajiné Takács Margit
Kölcsey Ferenc Református Gyakorló Általános Iskola

Elhangzott a Kihívások a társadalomban, válaszok az iskolákban. Vezetőtanítók- és tanárok VIII. országos módszertani konferenciáján 2013. október 4–5.,  Szeged