Cs. Bogyó Katalin: A gyakorlóiskolai könyvtárak könyvtárpedagógiai lehetőségei

Bevezetés

A könyvtárpedagógia a könyvtári nevelő hatások összességével foglalkozó tudomány, s mint ilyen, megjelenik az összes könyvtártípus tevékenység- és célrendszerében. Azonban, ha a könyvtárpedagógiát úgy értelmezzük, mint a könyvtártudomány és a pedagógia kapcsolódási területeit pedagógiai megközelítésben összefogó tudományterületet, melynek célja az összekapcsolható és felhasználható területek integrálása egy szemlélet és célrendszer köré, akkor elsődleges színtere mindenképpen az iskolai könyvtár.

Az iskolai könyvtárban zajló könyvtárpedagógiai tevékenység túlmutat a hagyományos értelemben vett könyvtárhasználat oktatásán. A komplex információs műveltség fejlesztése sokoldalú tevékenységrendszeren keresztül valósul meg tervezett és szervezett keretek között.

A gyakorlóiskolai könyvtárakra mindez fokozottan érvényes, hiszen különleges helyet foglalnak el az iskolai könyvtárak között. Speciális feladatuk a gyakorlóiskolába bármely típusú gyakorlatra érkező különböző szakos hallgatókkal való különböző szintű foglalkozás, amely könyvtárpedagógiai szempontból a könyvtárpedagógia-tanár MA szakos hallgatók tanítási gyakorlata során teljesedik ki.

Tanulmányomban a gyakorlóiskolai könyvtárak ezen sokrétű könyvtárpedagógiai tevékenységrendszerét kívánom bemutatni a teljesség igénye nélkül, a leghangsúlyosabb elemekre koncentrálva.

A könyvtárpedagógiai munka tervezése

Az iskolai könyvtárban zajló oktató-nevelő munkát tantervek szabályozzák. A 20/2012. EMMI rendelet 166. § (1) c) pontja szerint az iskolai könyvtár egyik alapfeladata „az intézmény helyi pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása”. (1)

A könyvtárpedagógiai program (továbbiakban KPP) alapjául a Nemzeti alaptanterv, a Kerettanterv, majd az ez alapján készülő helyi pedagógiai program szolgál. A minden részletre kiterjedő KPP rendkívül fontos a szerteágazó pedagógiai tevékenység tervezéséhez, értékeléséhez. A KPP hasonló felépítésű, mint az intézményi helyi pedagógiai program, azaz két nagy részre bomlik, a nevelési programra és az oktatási részre, azaz könyv­tár­pedagógiai helyi tantervre.

A könyvtárpedagógiai nevelési programban fogalmazódik meg az olvasóvá nevelés, ezen keresztül a kultúra és értékközvetítés, valamint a könyvtárhasználóvá nevelés, ezen keresztül az egész életen át tartó tanulásra nevelés tevékenységrendszere. A nevelési program adja meg továbbá a szakköri tevékenység, a tehetséggondozás és az önkéntes munka kereteit.

A könyvtárpedagógiai helyi tanterv rögzíti a célokat, eszközöket, a belépő tevékenységformákat, a tanórai oktatási tevékenységet, a befogadó tárgyakat, a szaktárgyakba való beépülést, illetve a tanórán kívüli tevékenységeket – majd ez alapján készül el a tanmenet.

A gyakorlóiskolai könyvtárak könyvtárpedagógiai programjában szerepeltetni kell a tanító, a tanár, a könyvtáros, a könyvtárpedagógia-tanár és a leendő könyvtárostanár szakos hallgatók ellátására vonatkozó tevékenységeket is.

Tanítási órák a könyvtárban

A könyvtárhasználati oktatási tartalmaknak fokozatosan, spirálisan, az előzetes ismeretekre építve és a tantárgyak közt elosztva kell megjelenniük a tantervben és az oktatási gyakorlatban.
Mivel a könyvtárhasználat nem önálló tantárgy, így óraszámát az adott helyi tanterv határozza meg a Nemzeti alaptanterv és a Kerettanterv alapján.

Könyv- és könyvtárhasználat a Nemzeti alaptantervben

A könyv- és könyvtárhasználat, illetve a könyvtár használata több helyen megjelenik a Nemzeti alaptantervben. A fejlesztési területek, nevelési célok között a Tanulás tanítása című fejezetben emelik ki a könyvtárhasználat fontosságát.

A műveltségi területek közül a Magyar nyelv és irodalom az egyik elődleges befogadója a könyv- és könyvtárhasználatnak. A fejlesztési feladatok közül a 4. pont, azaz a tanulási képességek fejlesztése határozza meg a könyvtárhasználati tartalmakat elsőtől a tizenkettedik évfolyami az alábbiak szerint:

A műveltségi terület közműveltségi tartalmainál úgyszintén A tanulási képesség fejlesztése részletezi a könyv- és könyvtárhasználati tartalmakat az 1-4., az 5-8. és a 9-12. évfolyamon.
A másik befogadó műveltségi terület az Informatika. Az informatika részét képezi a Könyvtári informatika. „A könyvtárak információforrásaikkal és szolgáltatásaikkal a tanulás, a tanítás meghatározó tanulási forrásközpontjait, nyitott műhelyeit jelentik. Ennek garanciája a tanulók könyvtárhasználati műveltsége, ide értve a könyvtári információkeresés informatikai lehetőségeinket alkalmazását is.” (3)

A Magyar nyelv és irodalom, valamint az Informatika mellett az Ember és társadalom, az Ember és természet, valamint a Művészetek műveltségi terület – eltérő mértékben – épít a könyv- és könyvtárhasználatra.

Könyv- és könyvtárhasználat a Kerettantervben

A Kerettanterv a NAT-ban foglaltakat részletezi, bontja tantárgyakra, tananyagegységekre, illetve óraszámokat rendel hozzájuk. A Kerettanterv kiemeli, hogy „A könyvtárhasználati tudás a kiemelt fejlesztési területek mindegyikében elengedhetetlen, mivel minden téma megismerése hatékony és kritikai szemléletet igényel.” (5) A könyv- és könyvtárhasználat az informatika tantárgyban könyvtári informatika néven kapott helyett, s itt határozták meg tanításának célját is:

„A könyvtárhasználat oktatásának célja a tanulók felkészítése az információszerzés kibővülő lehetőségeinek felhasználására a tanulásban, a hétköznapokban az információk elérésével, kritikus szelekciójával, feldolgozásával és a folyamat értékelésével. A könyvtár forrásközpontként való használata az önműveléshez szükséges attitűdök, képességek és az egész életen át tartó önálló tanulás fejlesztésének az alapja. A fenti cél az iskolai és fokozatosan a más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismerésével, valamint a velük végzett tevékenységek gyakorlásával, tudatos, magabiztos használói magatartás, tájékozódás és a könyvtárhasználat igényének kialakításával érhető el.” (6)

Ezen célokhoz rendelt óraszámok a leggyakoribb iskolatípusokban:

• Általános iskola 5-6. évfolyam: 2 óra
• Általános iskola 7-8. évfolyam: 6 óra
• Gimnázium 9-10. évfolyam:  6 óra
•  Szakközépiskola 9-10. évfolyam: 3 óra
• Szakiskola 9-10. évfolyam: 0 óra

A tananyag mennyiségéhez és fontosságához képest ezek az óraszámok sajnos messze nem elegendőek, ezért feltétlenül együtt kell működni elsősorban a magyar nyelv és irodalom, de valamennyi érintett műveltségi terület szaktanárával is (kapcsolódási pontok). A KPP, illetve a helyi tanterv rögzíti, hogy mely tartárgyak mely tananyagegységüknél milyen óraszámban tudnak kapcsolódni a könyv- és könyvtárhasználathoz.
Szakiskolában sajnos nincs informatika tantárgy, a magyar nyelv és irodalom pedig nem tartalmaz könyv- és könyvtárismeretet.

Könyvtárhasználati tananyag

A könyvtárhasználati tananyagot a Kerettanterv határozza meg, bontja évfolyamokra és tananyagegységekre, határozza meg a fejlesztés várt eredményeit.
Leszögezi, hogy „a könyvtári informatika keretén belül kerül sor annak a megtanítására, hogy hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások a tanulás során. A forrás- és könyvtárhasználat tanulása segít az információkeresés és a tanulás folyamatának megértésében, a tanulási stratégia fejlesztésében. A témakör a gyakorlatközpontúságból adódó folyamatos tevékenykedtetéssel és az együttműködést igénylő csoportmunkával járul hozzá a differenciáláshoz. Mind az anyanyelvi, mind a digitális kulcskompetenciák fejlesztése területén kiemelt jelentősége van az információs problémamegoldás folyamatának, valamint ezek bemutatásának. A könyvtárhasználat tanítása során cél, hogy a tanulók a nyomtatott és a digitális eszközök segítségével önállóan és tudatosan használjanak könyvtárakat, anyanyelvi és idegen nyelvű információforrásokat.” (7)

A könyvtárhasználati tananyag mindezeknek megfelelően tartalmilag négy nagy egységre bontható:

1)    Általános könyvtárhasználati ismeretek:

• Könyvtártípusok.
• Funkciók, funkcionális terek.
• Állomány, állományegységek.
• Raktári rend.
• Szolgáltatás.
• Könyvtárhasználati szabályok.

2)    Dokumentumismeret:

• Nyomtatott dokumentumok.
• Könyv.
• Időszaki kiadvány.
• Nem nyomtatott dokumentumok.
• Vizuális dokumentum.
• Auditív dokumentum.
• Audiovizuális dokumentum.
• Géppel olvasható dokumentum.
• Oktatócsomag.
• Információs rendszer.

3)    A könyvtár tájékoztató segédeszközei:

• A direkt tájékoztatás eszközei (segédkönyv: lexikon, szótár, enciklopédia, adattár; kézikönyv; atlasz; kronológia; közhasznú információforrások.
• Az indirekt tájékoztatás eszközei (információkereső nyelvek, katalógus, bibliográfia, számítógépes adatbázisok).

4)    A szellemi munka technikája:

• Anyaggyűjtés (Problémafelvetés – Tájékozódás – Forráskeresés –Forráskiválasz­tás – Szövegfeldolgozás).
• Az információk feldolgozása (Szelekció – Rendszerezés – Címválasztás – Vázlatkészítés – Szövegalkotás – Számítógépes szövegszerkesztés – Irodalomjegyzék készítés – Hivatkozás – Idézet).

Mindezen tananyagtartalmak különböző vonatkozásban – cél-, illetve eszköztudásként – a könyvtárhasználati órákon, illetve könyvtárhasználati szakórákon jelennek meg.

Könyvtárhasználati tanórák

Az iskolai könyvtárban tipikusan két tanóratípus valósulhat meg. A könyvtárhasználati órákat a könyvtárostanár és a könyvtárpedagógia-tanár szakos hallgatók tartják, a könyvtárhasználatra épülő szakórákat pedig a szaktanár tartja a könyvtárostanárral együttműködve vagy kettős óravezetéssel.

Könyvtárhasználati óra

A könyvtárhasználati órán a fenti tananyagnak megfelelően a könyvtárhasználati céltudás kialakítása történik. Ezek tehát a könyvtárra, mint információtároló és -szolgáltató egységre, a dokumentumokra, mint felhasználtató forrásokra, illetve az azok tartalmában való tájékozódásra vonatkoznak.

A könyvtárhasználati órákat a könyvtárostanár tartja, aki egy személyben szakképzett pedagógus és szakképzett könyvtáros, mindkét tudományterület birtokosa. A jogszabályok a könyvtárostanár számára számos nevelő-oktató tevékenységet írnak elő, a 20/2012 EMMI rendelet 163.§ (1) pontja a könyvtárhasználati ismeretek oktatását és a könyvtár­pedagógiai tevékenység koordinálását, a 166.§ (1) c pont pedig tanórai foglalkozások tartását. (8)

A könyvtárpedagógia-tanár képzést folytató egyetemek gyakorlóiskoláiban a könyv­táros­tanár szakvezető tanár/mentor is, így könyvtárhasználati óráin tanárjelöltek hospitálnak, számukra bemutató órákat tart. Nevelő-oktató tevékenységei közé a különböző szakos hallgatók, de legfőképpen a könyvtárpedagógia-tanár szakos hallgatók men­to­rálása, könyvtáros és pedagógusképzési kurzusok tartása is beletartozik. A könyvtárhasználati órákat ennek megfelelően könyvtárostanár jelenlétében könyvtár­peda­gó­gia-tanár szakos hallgatók is tartják.

Könyvtárhasználatra épülő szakóra

A könyvtárhasználatra épülő szakóra valamely szaktárgy könyvtári információforrásokra alapozott tanítási órája, ahol a könyvtárhasználati céltudás már eszköztudásként jelenik meg, azaz a tanulók ezen ismeretek birtokában tudják elvégezni a szaktárgyi feladataikat.

A könyvtárhasználatra épülő szakórákat a kettős óravezetés jellemzi, a könyv­táros­tanár készíti elő az órához a nyomtatott és elektronikus dokumentumokat, a szaktanár tartja az órát. Optimális esetben azonban, ha a könyvtárostanár és a szaktanár megfelelően tud együttműködni, ennél többről is szó lehet: „…a foglalkozás egy-egy fázisában annak tartalmától függően más-más veheti át az irányítást, az önálló munka alatt pedig a tanulók kérdésük tartalmától függetlenül választhatnak, hogy melyikükhöz fordulnak segítségért. A csoportmunkával, könyvtári órával ismerkedő pedagógusok számára egyfajta biztonságot is adhat az, hogy az órán nem egyedül vannak jelen, hiszen így könnyebben biztosítható a csoportok munkájának figyelése, támogatása.” (Bogyó, Cs.–Dán–Dömsödy 2012: 28)

A könyvtárhasználati tanórák jellemzői

A könyvtárhasználati órák, ill. a könyvtárhasználatra épülő szakórák közös jellemzője, hogy képesség- és kompetenciafejlesztők, értékközvetítők, gyakorlatorientáltak, tapasztalat- és élményszerzők.

Ezen órák elképzelhetetlenek a hagyományos tanítási keretek között, ellenben a konstruktív tanulási környezet biztosításával kiváló terepei a forrás- és a problémaalapú tanulásnak, a kooperatív módszerek használatának, a differenciálásnak és a projektpedagógiának.

A könyvtár az a konstruktív tanulási környezet, ahol a tanulók együtt dolgozhatnak és segíthetik egymást – változatos eszközöket és információs forrásokat használva – a problémamegoldó tevékenység során, a tanulási célok elérésében. A könyvtári órák jellemzői közül fontossága miatt érdemes kitérni a forrásalapú tanulásra.

„A forrásalapú tanulás az önálló tanulás egy formája, melynek során a tanulók nem a pedagógustól kapják a tanuláshoz szükséges információkat, hanem információforrásokból maguk szerzik meg, gyűjtik össze, dolgozzák fel azokat. Az információforrások nagyon sokfélék lehetnek a nyomtatottól az elektronikusig, a tankönyvtől a dokumentumfilmig. Ez egy demokratikus, és szemléletében a reformpedagógiákhoz és a konstruktivista didaktikához jól illeszkedő szervezési forma.” Dömsödy (2006)

Ha a könyvtári források felhasználási szintjét vesszük alapul, akkor a következő óratípusokról beszélhetünk:

1)    információforrásokra nem építő (nem jellemző a könyvtárhasználati órákra),
2)    az információforrások használatát direkten tanító, nem azok tartalmát felhasználó,
3)    forrásalapú foglalkozás

• egyforrású (tankönyvre vagy ismeretlen forrásra alapozott)
• többforrású foglalkozás (több meghatározott forrás felhasználásával)
• könyvtári alapú foglalkozás (a könyvtár egészének felhasználásával).

Amikor a könyvtár forrásairól van szó, feltétlenül ki kell emelnünk, hogy egyaránt beszélünk nyomtatott és digitális (elektronikus) forrásokról. A lényeg nem a hordozó, hanem maga az információ. Kívánatos, hogy a gyakorlóiskolai könyvtárak kellően mély – gyűjtőköri szabályzatban szabályozott – állománnyal rendelkezzek, de legalább ilyen kívánatos, hogy megfelelő informatikai szolgáltatásokat tudjanak nyújtani: honlap, blog, online katalógus. Az ezek eléréséhez szükséges eszközök – internet, tanulói számítógépek, tanulói notebookok, interaktív tábla, dokumentumok létrehozására, sokszorosítására alkalmas eszközök – is elengedhetetlenek a korszerű tanulásszervezési módok megvalósításához.

A forrásalapú tanulással szorosan összefonódik a problémaalapú tanulás, amely a diákok önálló kutatásaira, informatikai ismereteire, lényeglátására épít, ill. célja ezek fejlesztése. A tanár irányító, ill. tanácsadó szerepet kap, elsősorban tanulni tanítja a diákokat. A problémaalapú tanulás fejleszti a kritikus gondolkodást, a lényeglátást.

A forrás- és a problémaalapú tanulás és a projektben való tanulás összekapcsolása is magától értetődő, hiszen a pedagógusok irányító, tanácsadó szerepben vannak, a tanulók önállóan szerzik meg a forrásokból az információkat. Az iskolai projektek nem valósíthatók meg a könyvtár használata nélkül. A könyvtárhasználatra épülő szakórák ezt a célt is szolgálhatják. Mindemellett beszélhetünk könyvtári projektekről is, amelyek könyvtárhasználati órákon, könyvtárhasználati foglalkozásokon, illetve önálló ismeretszerzés során valósulhatnak meg.

Tanórán kívüli tevékenységek

A könyvtárhasználati foglalkozások a tanórán kívüli foglalkozások körébe tartoznak, fokozottan élményközpontúak, az ismeretszerzés mellett a könyv- és könyvtárhasználat megszerettetése, az olvasóvá nevelés a céljuk. Ezeket a foglalkozásokat a kötetlenebb formák és a szabad témaválasztás jellemzi. Azon túl, hogy a tanulói aktivitásra építenek és a könyvtárban zajlanak, ténylegesen kötődnek a könyvtár információforrásainak a használatához. Ezek a foglalkozások kapcsolódhatnak valamely ünnephez, jeles naphoz, lehetnek rendszeresek vagy alkalmiak, lehetnek kézműves foglakozások, dramatizálások, interaktív író-olvasó találkozók stb.

A tehetséggondozás elképzelhetetlen az iskolai könyvtár bevonása nélkül. A szaktárgyi versenyekre a tanulók készülhetnek a könyvtártban akár önállóan – eszköztudásként használva a könyvtárhasználati órákon megszerzett céltudást –, akár témavezetőjükkel együtt, felhasználva a könyvtár forrásait, lehetőségeit.

Azon kívül, hogy a könyvtárostanár a maga sajátos eszközeivel segíti a szaktanárok tehetséggondozó munkáját, könyvtárhasználati versenyekre is felkészíti tanulóit. A könyv­tárhasználati versenyek célja – legyenek akár országos, akár megyei, városi vagy iskolai versenyek – a komplex kompetenciafejlesztés és a tehetséggondozás.

A könyvtárhasználat országos tanulmányi versenye a Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny az OFI-PKM szervezésében. Megyei, városi versenyek ezzel együtt országszerte zajlanak, Csongrád megyében Csongrád Megyei Könyvtárhasználati Verseny néven minden év tavaszán négy kategóriában mérhetik össze könyvtárhasználati tudásukat az iskolai csapatok. Az 5-6. osztályosok városi versenyét iskolai könyvtárunk rendezi 2001 óta A szó elszáll, az írás megmarad címmel.

Az iskolai könyvtár mindezen szervezett foglalkozások mellett a tanulók önálló felkészüléséhez is biztosítja a feltételeket, közösségi térként szolgál, lehetőséget nyújtva a szabadidő hasznos eltöltésére.

Szakmai gyakorlatok az iskolai könyvtárban

Az iskolai könyvtár – különböző szinteken – kapcsolatba kerül a gyakorlóiskolában megforduló szinte valamennyi hallgatóval, legyenek azok tanító, tanár MA, informatikus könyvtáros BA, könyvtárpedagógia-tanár MA szakosak.

Tanító- és tanárjelöltek az iskolai könyvtárban

A gyakorlóiskolai könyvtárak könyvtárpedagógiai tevékenységébe beletartozik a tanító- és tanárjelölt hallgatók számára könyvtárbemutatók tartása, amely a könyvtárhasználat szabályainak ismertetése és az állomány bemutatása mellett informál a könyvtár szolgáltatásairól, pedagógiai lehetőségeiről is.

Kiemelt fontosságú az a gyakorlat, miszerint a pedagógusjelöltek hospitálási kötelezettségük teljesítése során könyvtárhasználati órákat is látogatnak, így betekintést nyernek nem csupán saját szakjuk módszertanába, hanem a könyvtárpedagógiai tevékenységbe is.

Különösen fontos, hogy a különböző szakos tanárjelöltek korszerű könyvtárképpel, könyvtárpedagógiai alapokkal távozzanak a gyakorlóiskolából, mert ezt a mintát viszik tovább leendő iskolájukba, ahol beépíthetik saját tanítási gyakorlatukba, illetve átadhatják ezt a szemléletek kollégáiknak. Ehhez a gyakorlóiskolai könyvtáraknak modell értékűen kell tudni működnie, azaz mind a személyi, mind a tárgyi feltételek téren maximálisan kell teljesítenie.

Könyvtárpedagógia-tanár MA szakos hallgatók az iskolai könyvtárban

A Szegedi Tudományegyetem könyvtárpedagógia-tanár MA szakos hallgatói gyakorlatukat elsősorban a SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolája könyvtárában, valamint – létszámuktól függően – a SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium könyvtárban végzik.

Tanítási gyakorlatuk megkezdése előtt tantárgymódszertani kurzusokon vesznek részt, amelyek a következők:

• A könyvtárpedagógiai munka módszertana.
• Képességfejlesztő pedagógia a könyvtárban.
• Tantágypedagógia, tananyagszervezés.

A hallgatók egyéni (összefüggő), illetve csoportos (szakterületi) tanítási gyakorlatukat a tagozatuktól függően végzik. Nappali tagozaton a csoportos tanítási gyakorlat helyszíne a gyakorlóiskolai könyvtár, egyéni gyakorlatuké pedig külső iskolai könyvtár. Levelező tagozaton mindkét gyakorlattípus helyszínéül a gyakorlóiskolai könyvtárak szolgálnak.

Egyéni (összefüggő) gyakorlatuk során a hallgatók a könyvtárszakmai tevékenység (kölcsönzés, tájékoztatás, feldolgozás stb.) mellett önállóan tanítanak a szakvezető tanár/mentor jelenlétében. A tanítást hospitálás és alapos felkészülés előzi meg. A könyvtárhasználati órák a felső tagozaton (gimnáziumban a 9-10. évfolyamon) zajlanak osztálybontásban, azaz egy órát kétszer 45 percben tart meg a hallgató. Az osztálybontás lehetővé teszi a dokumentumokhoz, információforrásokhoz való könnyebb hozzáférést, eredményesebben alkalmazható a kooperatív csoportmunka, valamint lehetőség nyílik egy esetleges korrekcióra a két óra között. Pedagógiai gyakorlatuk további tartalmi megoszlása: könyvtári foglalkozás és egyéni tehetséggondozó foglalkozás tartása.

Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy tanítási gyakorlatuk során a hallgatók a korszerű tanulásszervezési módokat lássák a gyakorlatban, majd maguk is ezeket alkalmazzák. Ugyancsak nagy hangsúlyt fektetünk a korszerű infokommunikációs eszközök (pl. tanulói notebookok és az interaktív tábla) megismertetésére, használtatására a tanórákon és a foglalkozásokon.

A hallgatók tanítási gyakorlatuk szintéziseként portfóliót készítenek, amelyet a záróvizsgán védenek meg.

Informatikus könyvtáros szakos hallgatók az iskolai könyvtárban

Az informatikus könyvtáros szakos hallgatók elsősorban könyvtárszakmai tevékenységet végeznek gyakorlatuk alatt. Megszerzett diplomájukkal nem lehetnek könyvtárostanárok, azonban nem mindegy, hogy milyen tapasztalatokat szereznek az iskolai könyvtár könyvtárpedagógiai tevékenységéről. Az iskolai könyvtárak és a közművelődési, illetve a gyakorlóiskolai könyvtárak és a felsőoktatási könyvtárak együttműködése során kamatozik a könyvtárosok gyakorlati idejük alatt megszerzett tudása.

Összegzés

A jól felszerelt és jól működő gyakorlóiskolai könyvtárak modellértékűek a gyakorlóiskolában tanítási ismereteiket megszerző tanárjelöltek és a könyvtár szakos hallgatók számára. Mindemellett a magasan képzett könyvtárostanárok, illetve a könyvtárban folyó könyv­tárpedagógiai tevékenység révén az adott város, térség módszertani központjaiként is működnek.

Irodalom

Bogyó Katalin, Cs. – Dán Krisztina – Dömsödy Andrea 2012: Útmutató a gyakorlóiskolák könyvtárainak szol­­gáltatásfejlesztéséhez, Budapest, Könyvtárostanárok Egyesülete.
Dömsödy Andrea 2006: Könyvtár-pedagógia az Országos Neveléstudományi Konferencián Könyv és nevelés 4, http://olvasas.opkm.hu/index.php?menuId=125&action=article&id=750 (2013. 07. 05.)
(1.)  20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intéz­mények névhasználatáról http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=154663.610156 (2013. 07. 05.)
(2.)  110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról http://www.ofi.hu/nat (2013. 07. 05.)
(3.)  110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról http://www.ofi.hu/nat ((2013. 07. 05.)
(4.)  110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról http://www.ofi.hu/nat (2013. 07. 05.)
(5.)  51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről http://kerettanterv.ofi.hu/ (2013. 07. 05.)
(6.)  51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről http://kerettanterv.ofi.hu/ (2013. 07. 05.)
(7.)  51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről http://kerettanterv.ofi.hu/ (2013. 07. 05.)
(8.)  20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=154663.610156 (2013. 07. 05.)