Major Ferencné: Hazai szerzők új angol nyelvkönyvsorozatáról

Napjainkban munkájukból adódó számos gond, lekötöttség mellett nehéz feladatot jelent az általános iskolai nyelvtanároknak is a legmegfelelőbbeket kiválasztani az angol nyelvkönyvek sokaságából. Ezt a választást szeretném az alábbiakban szerény észrevételeimmel elősegíteni.

Odzené Szemenyei Márta: Első Angolkönyvem

Az óvodai sok dallal, mondókával, játékkal kísért és ezzel a gyerekeknek örömet, sikerélményt nyújtó nyelvtanításból komoly problémát jelent az iskolába való átmenet, az iskolai nyelvtanulásba való belépés. Sok nyelvkönyvet böngésztem át, amíg eljutottam Odzené Szemenyei Márta 1992-ben megjelent Első Angolkönyvem c. munkájához. Ez és a Második illetve Harmadik később átdolgozva és munkafüzetekkel kibővítve jelent meg, de szerencsére megőrizte az Első legjellegzetesebb vonásait. (Odzené 1992, 2007, 2007).

 Illusztrációk
A gyerekek számára vonzó a sok színes rajz, melyek ellentétben más könyvek rajzaival, képeivel sosem túlzsúfoltak. Annál kevésbé, mivel egy lecke egy oldal terjedelmű. A könyvet, ahogy az ezt később követő Marton Lívia által készített sorozatot is a derű, harmónia, kiegyensúlyozottság jellemzi. Ezek a képek pozitív világképet sugároznak. Nem olyan magától értetődőek a fentiek, hisz pl. korábban az általános iskolák számára kiadott számos angolkönyvben torz figurák, harsány karikatúrák sora riasztotta a 8–10 éves gyerekeket.

Dalok és nyelvtan
 Megkönnyíti a gyerekek tanulását, hogy a szerző a nagyon is mértékkel tanított nyelvtant, nyelvi szerkezeteket kivétel nélkül dalokkal vezeti be, azokból vezeti le. Pl. a Muffin man c. már az óvodában is tanult kedvelt dalból vezeti le a „do you” szerkezetet; a Baa! baa! black sheepet követi a „some-any” használatának nem mondom, hogy tanítása, de bevezetése. Kiragadott példáim valamennyi leckére jellemzők. A dal összekötő kapocs az óvoda és az iskola között. A 4. osztálytól kezdve a további kötetek szerzője, Marton Lívia is nagyszámú dalt közöl az egyes témákat kísérve. Ha lehetséges, ő is a dalt választja kiindulópontnak egy új nyelvtani téma tárgyalásánál (What shall we do with the drunken sailor), általában azonban a dalok kíséretül, kiegészítésként, a téma illusztrálására szolgálnak. Nincs olyan téma, amelyhez a szerző ne találna dalt. Még a 7. osztályban az 1665-ös pestis-járványról szóló szöveghez is közöl éneket, megmagyarázva a benne szereplő, a betegség egyes fázisaira utaló kifejezéseket. A dalok között saját szerzeményei is helyet kapnak. (Marton 2004, 2005, 2006, 2007, 2009).
Ismét arra kell utalnom, hogy ez sem magától értetődő, ez sem természetes. A felső tagozaton több iskolában használt Project 1. és 2. kötete rendszeresen közöl dalokat, a 3. már minimális mennyiségben, a 4. pedig teljesen elhagyja ezeket a nyelvoktatás szempontjából oly fontos eszközöket (Hutchinson 1987). Kár, mert a dalok teszik maradandóvá, felejthetetlenné a tanultakat. Amellett szerepük felbecsülhetetlen a helyes kiejtés, intonáció, a szavak és nyelvi szerkezetek elsajátításában, a nyelv megszerettetésében, a nyelvtanulás iránti motiváció felkeltésében és fenntartásában.

 Ismétlés
 Megkönnyíti az O.Sz.M. könyvéből (könyveiből) tanulók munkáját a mindenkori tananyag rendszeres ismétlése is. Az ismétlés azonban soha nem mechanikus, hanem a tananyag sokoldalú, több dimenzióból való megvilágításán, megforgatásán keresztül valósul meg. Ezt a megállapítást a számok tanításával szeretném illusztrálni. Több oldalon, tehát több leckében (egy lecke – egy oldal) dalok, mondókák és képek kísérik a számnevek tanulását felhasználásuk más és más területét bemutatva (telefonszám, életkor, hány óra van?).
A feldolgozás tehát koncentrikus: egyre bővül a témához tartozó anyag, új és új összefüggésekben megvilágítva azt.

Kitérő: A számok tanítása Marton Lívia My English 4 c. tankönyvében

 A 4. osztályosok már a 10-en felüli számokat is tanulják. A tankönyv szerzője, Marton Lívia a fentiekhez hasonló elvek alapján építi fel a számnevek tanítását. Közben bravúros, játékos, a tanulók életkori sajátosságait messze szem előtt tartó gyakorlatokat vet be. Pl.: számháborút játszó gyerekeket látunk. A feladat: a gyerekek homlokán üresen álló cédula kitöltése 1-től 99-ig. Tovább építve az eddig tanultakat, a következő fejezetben egyéb életszerű gyakorlatok mellett hasznos telefonszámokkal bővülnek a számokról tanultak: a mentők, tűzoltók, rendőrség stb. telefonszáma Angliában.
Ismételten fel kell vetnem, hogy az Apáczai Kiadó két tankönyvírójának fent felvázolt eljárása nem magától értetődő. Számos más hazai és külföldi kiadású tankönyv szerzője, ha egy leckében felvet egy témát, a kérdést lezártnak tekinti, többé nem vagy legfeljebb egyszer tér vissza rá.

 A szókincs év végi összefoglalása
 Fontos területe az ismétlésnek a tanult szókincs tankönyv végi összefoglalása. Az első osztály végén a kisiskolások még nem tanulták az angol ábécét, magyarul is alig tudnak olvasni. A szerző, Odzené Szemenyei Márta ennek ellenére, illetve ezt figyelembe véve, mégsem mondott le a könyv végi szójegyzék összeállításáról. Ábécérendben összeállított képes szótárt közölt könyve végén, mely 25 igét és tőlük különválasztva 76 főnevet foglal magába. A vonzó, színes Picture Dictionary számos gyakorlatra nyújt lehetőséget nem csupán év végén, hanem tanév közben is. A 6. osztálytól kezdve azonban már betűs, ábécérendes szójegyzék foglalja össze a tanult szókincset, a 6. osztálytól fonetikai jelek kíséretében.
Meg kell jegyeznem, hogy az általános iskolák alsó tagozatain sok iskolában használt Chatterbox egyik kötetében sincs sem képes szótár, sem szójegyzék. Hiányzik a tanultak összefoglalása, a szintézis. (Strange 1989)
Odzené Szemenyei Márta korábbi Második és Harmadik angolkönyvébe belefoglalta az ábécé és a fonetikai jelek tanítását is. Erről itt nem teszek említést egyrészt azért, mivel az új tankönyvkomplexumban a fonetikai jelek tanítása áttevődött a 7. osztályra, másrészt pedig azért, mert ezt a kérdést egyik írásomban már részletesen elemeztem (Majorné 2010).
A fentiek összefoglalásaként meg lehet állapítani, hogy Odzené Szemenyei Márta nyelvkönyvei egyfelől zökkenésmentes átmenetet biztosítanak az óvodai és első osztályos angoltanulás között, másfelől pedig törés nélkül, természetes módon vezetik át a kisiskolásokat a felsőbb osztályokba. Hiánypótlók, a más nyelvkönyvsorozatokból hiányzó láncszemet alkotják ezek a könyvek.

Marton Lívia My English Book (4, 5, 6, 7, 8) nyelvkönyvsorozatának néhány vonása

A következőkben a 7 azonos koncepciójú és szerkezetű tankönyvsorozat Marton Lívia által készített 5 nyelvkönyvének a teljesség igénye nélkül néhány, a tanításban igen fontos vonását szeretném felvázolni.
Mielőtt erre sor kerülne, meg kell említeni, milyen benyomások érik a gyerekeket a tankönyvcsalád bármely tagjának megpillantásakor és kézhezvételekor: szemet gyönyörködtető fényes, sima lapok, színes borító és képek (és valószínűleg jó illat, mivel a tanulók szokása a könyvvel való első találkozás alkalmával azokat megszagolni). Magas színvonalú nyomdatechnikai kivitelezése, gazdag kiállítása révén a tankönyvsorozat bármely külföldön kinyomtatott nyelvkönyvvel felveszi a versenyt. A külföldi tankönyvekhez képest lényegesen alacsonyabb ár pedig feltétlen előnyt jelent a szülők számára.

Szerkezet
Biztonságérzetet, kiszámíthatóságot, kapaszkodót jelent a tanulók számára a tankönyvsorozat rendkívül tudatos, koncepciózus szerkesztése. Az, ahogy az egyes kötetek első fejezetében (Part) megvalósul az előző tankönyv anyagának sohasem mechanikus, hanem mindig új és szituációkban, új és új összefüggésekben való ismétlése. Minden egyes fejezet utolsó leckéje szintén ismétlő jellegű, a fejezet egészének ismétlését nyújtja, bezárva a Test yourself feladattal, és ez így vonul végig a sorozaton egészen a 8. osztályig bezárólag. A gyerekek otthonosan mozognak az ismétlő fejezeteken és leckéken túl a formailag sztereotípnak tűnő, de tartalmilag mindig eredetit, érdekeset nyújtó új anyagot tárgyaló leckékben is, melyek mindegyikének terjedelme két oldal. A szerző honlapja remekül szemlélteti a leírtakat.

Vízszintes elrendezés
 Szembeötlő és újszerű a könyvsorozatban a tananyag vízszintes,horizontáliselrendezése. Ez azt jelenti, hogy a tananyag – képek, szöveg, gyakorlatok – szelvényekből, teljes oldalszélességet kitöltő szelvényekből tevődik össze. Számos külföldi nyelvkönyvben az oldalt általában vertikálisan két hasábra osztják, a szöveget elnyújtják, a képek pedig sokszor nagyméretűek, amit funkciójuk egyáltalán nem tesz szükségessé. A horizontális elrendezés a szelvényekben lévő kisméretű képpel és rövid szöveggel, a velük arányos gyakorlatokkal  vagy éppen a 2-3-4 szelvényt elfoglaló „képregénnyel” a befejezettség, megtanulhatóság érzését kelti  a tanulókban. Ennek a megoldásnak legfőbb előnye az, hogy a gyerekek nem vesznek el a rájuk zúduló információk özönében. Természetesen a 7. és 8. osztályban közölt hosszabb szövegek prezentálásakor ez az elrendezés nem érvényesülhet.

 Képek és gyakorlatok
Marton Lívia tankönyvsorozatának egyik legsajátosabb vonása az, ahogy egymáshoz kapcsolja a képeket és a gyakorlatokat. Nála a képek nem csupán illusztrációk, hanem szoros egységet képeznek a feladatokkal. Kép és nyelv szoros szimbiózisát valósítja meg. A képek munkáltatók: feladatmegoldásra, beszédre késztetnek. A következőkben az előforduló példák sokaságából hármat idézek állításom szemléltetésére.
Kitűnő példát nyújt a fentiekre a 7. osztályos munkafüzet egyik ismétlési feladata (91. o.) egy mankóra támaszkodó begipszelt lábú férfi bemutatásával, a képhez tartozó szituáció egymondatos bevezetésével és a képleírást, beszéltetést elősegítő kérdésekkel.
A kép és gyakorlat szimbiózisát valósítja meg a 8. osztályos nyelvkönyv második ismétlési fejezetében szereplő hat szituációt bemutató kép azzal a feladattal, hogy mit mondanál ezekben a helyzetekben? Mintát is ad a feladat megoldásához: – May I use your telephone?
– Yes, go ahead.
Ugyanez a szimbiózis érzékelhető a 7. osztály munkafüzetének egyik feladatában, amikor meg kell találni a képen szereplő 10 hibát. Egy mintamondat segít a feladat megoldásában.

 Képek és szövegek – képes történetek
Külön figyelmet érdemel, hogyan fonódnak össze a képek és képsorok a szövegekkel, mindenkor alkalmazkodva a gyermekek életkorához. Az alsóbb osztályokban a tankönyvekben az ismétlő fejezetekben állatokról szóló, humorral átszőtt képes történetek, miniatűr képregények szerepelnek, ahol a szöveg a képen belül bekeretezve jelenik meg.
Különösen Robbie és Barnie (a nyúl és mackó) kalandjainak leírását tartom értékesnek. Ez sorozatként vonul végig a 4. osztály 4 fejezetből álló tankönyvének mind a 4 ismétlő részében. Ebben az osztályban a gyerekek még minimális nyelvi ismeretekkel rendelkeznek. Éppen ezért bravúros, ahogy a szerző az általuk tanult szavak és szerkezetek bázisán még az első fejezet ismétlésénél is csattanóval végződő, kedves történetet képes előadni. Minden esetben vonzó, érdekes formában, új szituációban forgatja meg a tanultakat, örömet szerezve a gyerekeknek azzal, hogy megértik, miről is van szó. A munkafüzetben is megjelenik ez a képsor színtelenül és szöveg nélkül, különböző gyakorlatokra inspirálva a nyelvtanárt.
A felsőbb osztályokban szereplő már kevesebb, de ugyancsak állatokról szóló képregényekben, figyelembe véve a tanulók növekvő teljesítőképességét, az időnként felbukkanó állat-sztorikhoz a szerző már feladatokat is ad, a legkülönbözőbb változatokban. Megjegyzem, hogy a képregények nem zsúfoltak, szemben a Project egyes képsoraival, képregényeivel, melyek sokszor egész oldalt is elfoglalnak. A My English Book képregényei 2-3-4 szelvényt, az egyes szelvények pedig általában 2-3 képet tartalmaznak (Hutchinson 1987). Azért tartom fontosnak a mértékletességet, kiegyensúlyozottságot, mert a mai kor gyermekeit túlságosan is sok inger, impulzus éri a televízióban és az interneten. Fontos, hogy a tankönyvek mérsékeljék, csillapítsák ezt, inkább nyugtassák, mint felzaklassák őket. Szuggesztiv hatású a képek és szövegek szimbiózisa, a kép szöveg köré építettsége az országismereti, tudománytörténeti és művészeti témák feldolgozásakor. Ez látható egyebek között a Stonehenge képsor alatti ötsoros szöveg esetében, vagy amikor egy szelvényben megjelenik a várostérkép jelmagyarázattal és feladattal. A kalóztörténet fanyar humorú párbeszédét kísérő megrokkant egykori kalóz illusztrálása felejthetetlen. A szelvényszerű felépítés biztosítja a kép és szöveg egységét, közben a szókincs megelevenedését, ennek nyomán pedig megjegyzését. Nincs hely és mód e dolgozat keretei között további példák bemutatására – pedig lenne belőlük elég –, mivel feltétlenül szeretnék még kitérni a tankönyvsorozat egyik további, a tanítás szempontjából lényeges vonására.

Magyar szerző előnyösebb helyzetben

A Project nyelvkönyvsorozat szerzője, Tom Hutchinson földrajzi, kultúr- és tudománytörténeti témák felvetésekor igen körültekintően, rendszeresen érdeklődik a tanulók hazájában ezekkel a kérdésekkel kapcsolatos tényekről. Pl. The weather in England, in your country…
Hazai szerző ebből a szempontból előnyösebb helyzetben van a külföldinél. Marton Lívia honlapján részletesen, pontokba szedve indokolja ennek nyelvi, a kontrasztivitást alátámasztó indokait (www.myenglish.hu). Magam a következőkben a kérdésnek más oldalával kívánok foglalkozni.
Természetesen simulnak be magyar vonatkozású kérdések az 5. osztály egyik földrajzi Quizébe vagy egy True or False gyakorlatába, ahol öt kérdés közül három magyar vonatkozású. A 6. osztály Holiday in Hungary c. leckéjében magyar gyerekek angolul nevezik meg külföldi barátaiknak a Budai Várat és a Pálvölgyi cseppkőbarlangot, angolul kell megmagyarázniuk a budapesti metró, buszok és villamosok használatát.
Meg kell vallanom, számomra megindító volt, amikor a 6. osztályos tankönyv egyik szelvényében feltűnt Arany János fiatalkori képe a Walesi bárdokból vett néhány soros magyar idézet, ennek vele párhuzamos angol nyelvi fordítása társaságában, megjelenítve egy kis képpel az angol királyt is. Tekintettel arra, hogy a 6. osztályban a gyerekek már tanulták magyar órákon ezt a verset, bizonyára őket is megragadta a két szemelvény.
Sorolhatnám az érdekesebbnél érdekesebb irodalmi, történelmi hivatkozásokat, kiemelve közülük azt, ahogy a szerző ízelítőt ad neves angol szerzők könyveiből a könyvek címlapjának angol és mellette magyar nyelvű bemutatásával.

 Javaslatok
Remélhetőleg a szerző a 9. és 10. osztály számára is folytatni fogja sorozatát, ezt szeretnék szolgálni az alábbi javaslatok:
Mivel a felsőbb osztályokban jobban előtérbe kerül az olvasás, a szövegmunka, érdemes lenne kétfajta szöveget alkalmazni: az egyiket a már csaknem kizárólag a tanult szavakra épülő „értő”, szintetikus olvasásra, a másikat – rövid szövegeket – pedig a fordítás, szótárhasználat gyakorlására.
Az előbbi olvasásfajtához szükség van a szóképzés tanítására, arra, hogy egy tanult szó bázisán új, eddig még nem tanult szavakat is megértsenek tanítványaink (read – reader; ill –illness; relax – relaxation). A szövegmegértés ellenőrzésére érdemes lenne a Project és más angol kiadású tankönyvek mintájára célnyelvi kérdéseket alkalmazni: Number the pictures in the correct order; Are the statements true or false?
A másik olvasásfajtához feltétlenül szükséges a szótárkezelés gyakoroltatása. Kitűnő példát nyújt erre a New Cutting Edge Elementary, melyben minden egyes lecke záró gyakorlatát a szótárkezelés alkotja (Cunningham 2005).
A tanulókat szükséges lenne rászorítani a nyomtatott szótár használatára. Ennek érdekében utalni kellene a tankönyv végi szójegyzék bevezetőjében arra, hogy a fordítási gyakorlatokhoz szükséges szavakat nem közöljük.
Talán érdemes lenne a mindenkori tanult szókincs alapján ismétlések alkalmával egymással összefüggő képek (nem képregények) leiratására késztetni a tanulókat, esetleg a tankönyv kisegítő kérdései segítségével. Herluf Bidstrup dán karikaturista az internetről My Bidstrup Gallery címen megtalálható és letölthető néhány rajza kitűnő segítséget nyújt ehhez.

Befejezés

Befejezésül szeretnék gratulálni a szerzőnek páratlan teljesítményéért, az ötkötetes tankönyvkomplexum létrehozásáért. Elismerés illeti a Kiadót is, hogy rátalált a szerzőre, s méltó kivitelben jelentette meg munkáját.

 

IRODALOM

 Cunningham, Sarah – Moor, Peter 2005:  New Cutting Edge Elementary Student’s book. Essex: Pearson Longman.

 Hutchinson, Tom 1987:  Project English. Oxford: Oxford University Press.

Major Ferencné 2010: Az ábécé és a fonetikai jelek tanítása Odzené Szemenyei Márta kisiskolások számára írt angol nyelvkönyveiben. Tanító, 5. 19–21.

Marton Lívia Cs. 2007:  My English book Class 4.  Celldömölk: Apáczai Kiadó.

Marton Lívia Cs. 2004:  My English book Class 5.  Celldömölk: Apáczai Kiadó.

Marton Lívia Cs. 2005:  My English book Class 6.  Celldömölk: Apáczai Kiadó.

Marton Lívia Cs. 2006:  My English book Class 7.  Celldömölk: Apáczai Kiadó

Marton Lívia Cs. 2009:  My English book Class 8.  Celldömölk: Apáczai Kiadó.

Odzené Szemenyei Márta 1992:  Első angolkönyvem. Celldömölk: Apáczai Kiadó.

Odzené Szemenyei Márta 2007:  My English book 2.  Celldömölk: Apáczai Kiadó.

Odzené Szemenyei Márta 2007:  My English book 3.  Celldömölk: Apáczai Kiadó.

Strange, Derek 1989:  Chatterbox. Oxford: Oxford University Press.

Major Ferencné
ny. főiskolai docens, Budapest

Megjelent a Módszertani Közlemények 2012. 52. évfolyam 1. számában.