Vasvári Zoltán: Ingmar Bergman A hetedik pecsét (Det sjunde inseglet, 1956)

AZ IRODALOM HATÁRTERÜLETEI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖR EGY LEHETSÉGES VÁLTOZATA

Az új érettségi egyik legizgalmasabb témaköre az irodalom határterületei. A témakörbe sorolt témák szinte mindegyike újdonságként jelentkezik korábbi, hagyományos irodalomtanításunkhoz képest, noha az igényes tanárok mindig is megpróbálták becsempészni a szorító időkeretek közé ezeket az érdekes, a diákok figyelmét könnyen megragadó kérdésköröket. A témakör változatos, sok tantárgyi integrációs lehetőséget biztosító kulturális jelenség megtárgyalására, feldolgozására ad lehetőséget: irodalom és folklór, irodalom és tömegkultúra (masslore) kapcsolata; irodalom filmen, televízióban, rádióban, dalszövegekben, a digitális közlésben, a virtuális valóságban; az irodalom iránti tömegigény változása az időben, esztétikai minőség és tömegszükséglet/befogadási készség összefüggései; a szórakoztató irodalom hatásmechanizmusa és vonzereje; tipikus műfajok (pl. útirajz, híres emberek életrajza,  detektívregény, kalandregény, képregény, science fiction, erotikus irodalom, dalszöveg, táncdal, sanzon, vicc, reklámszöveg, blog) jellemzői; mítosz, mese kultusz (pl. A Gyűrűk Ura, Harry Potter, Star Trek); az irodalmi ismeretterjesztés formái, műfajai és lehetőségei.
Jelen írásomban a témakör egy lehetséges változatának kidolgozásához mutatok példát.
Az alábbi feladatlap Ingmar Bergman: A hetedik pecsét c. filmjének feldolgozását célozza. Bergman azon rendezők közé tartozik, talán nem túlzás: közöttük a legnagyobb, akiknek filmjeit a forgatókönyv felől is meg lehet közelíteni. Természetesen a film nála is merőben új minőség az irodalmi vázlathoz képest, a forgatókönyv vagy filmnovella viszont a maga irodalmi eszközeivel már-már irodalmi értékű előlegezését nyújtja a film bizonyos elemeinek. Némi túlzással azt mondhatnánk, Bergman maga teremti meg azt az irodalmi alapanyagot, amit más filmrendezők sokszor íróktól kölcsönöznek.
A hetedik pecsét, Bergman életművének egyik első, kiemelkedő csúcsteljesítménye különösen alkalmasnak kínálkozik a filmnovella, az irodalmi igényű és színvonalú szövegalap és a vizuális megvalósítás, végeredmény bonyolult, sokszálú kapcsolatrendszerének vizsgálatára, továbbá az alkotás kultúrtörténeti beágyazottságának, összetett szimbólumrendszerének felfejtésére.
A filmnovella magyarul is olvasható Györffy Miklós szép fordításában (Európa Könyvkiadó, 1979), a film DVD-n megtekinthető (Cinetel).

„És mikor felnyitotta a hetedik pecsétet,
lőn nagy csendesség a mennyben, mintegy fél óráig.”

(János: Jelenések Könyve 8:1)

 F E L A D A T L A P

 

Ajánlott irodalom a film alapos megértéséhez és a kérdések megválaszolásához:

Bergman, Ingmar

1979/a	Színről színre. Forgatókönyvek. Európa Kiadó, Budapest
1979/b	A hetedik pecsét. Forgatókönyv. In: Színről színre. Európa Kiadó,  Budapest, 5–65.
1988	Laterna magica. Európa Kiadó, Budapest

Csomós Éva

Nagy filmek: A hetedik pecsét (1956). www.sulinet.hu/tart/cikk/kc/0/20621/1

Györffy Miklós

1976	Ingmar Bergman. Gondolat Kiadó, Budapest

Háló Sándor

13. A hetedik pecsét és a trombitáló angyalok. In: Háló Sándor:  Bibliai igemorzsák. www.adventista.hu/halosandor/jelenesek/13_tema.html

János Apostol
Mennyei Jelenésekről Való Könyve, 8–11. In: Szent Biblia, Újtestamentum

Kovács András Bálint

2002	A Semmi eltűnése. In: A film szerint a világ. Palatinus Kiadó, Budapest, 92–132.

Máté Apostol
Evangéliuma, 24:30–31, 25:31. In: Szent Biblia, Újtestamentum

Sartre, Jean-Paul

1967	A lét és a semmi. In: Tordai Zádor: Egzisztencia és valóság. Akadémiai Kiadó, Budapest, függelék
1991	Exisztencializmis. Hatágú Síp Kiadó, Budapest
1998	Lét és nemlét. Jószöveg Kiadó, Budapest

Thelma & Louise
Ingmar Bergman: A hetedik pecsét. www.hok.ajk.elte.hu/juratus20_03/filmsz.htm

Tordai Zádor

1967	Egzisztencia és valóság. Akadémiai Kiadó, Budapest

Treuer Tamás
A hetedik pecsét. www.filmkultura.iif.hu:8080/articles/essays/pecset.hu.html

Továbbá a film adataihoz és a szereposztáshoz:
www.grandcafe.szeged.hu/filmlist.htm
www.odeon.hu/kat.phtml?id=278

Kérdések és feladatok:

1. Gyűjtse össze Ingmar Bergman legfontosabb életrajzi adatait!

2. Állítsa össze Bergman legfontosabb filmjeinek filmográfiáját (legalább 8–10 filmet)! Mit jelent a filmográfia szakszó (terminus technikus), és minek az analógiájára született?

 3. Bergman több filmje is bibliai eredetű címet visel. Gyűjtse össze ezeket külön is! Milyen életrajzi adatok magyarázhatják Bergman vonzódását a Bibliához?

 4. Foglalja össze 10-12 mondatban A hetedik pecsét történetét (szüzséjét).

 5. Töltse ki a stáblistát (segítségül használja az ajánlott irodalom megfelelő tételeit)!

rendező:

forgatókönyv:

producer:

operatőr:

vágó:

zene:

jelmez:

látványterv:

Antonius Block lovag:

a Halál:

Jöns, a lovag csatlósa:

Jof, vándorszínész:

Mia:

Lisa:

a lovag felesége:

a lány:

6. Mikor és hol játszódik a történet? Kulcsszavakkal indokolja válaszát!

 7. Milyen irodalomelméleti fogalommal tudná leírni a film üzenetét?

 8. Magyarázza meg a következő fogalmakat:

pestis	moralitás
inkvizíció	misztáriumjáték
haláltánc	apokalipszis

Hogyan kapcsolódnak ezek a fogalmak a filmhez?

 9. Miről szó János apostol Jelenések könyve? Olvassa el a Bibliában (különösen a 8-11. szakaszt)! Miért ezt a címet – A hetedik pecsét – választotta Bergman a film címéül?

 10. Jellemezze a lovag és csatlósa világszemléletét! Milyen viszonyban vannak ezek egymással?

 11. Miért kér a lovag haladékot a Haláltól, holott azt állítja: a lelke felkészült, csak a teste fél?

 12. Mi után kutat a lovag? Milyen titkot szeretne megtudni a Haláltól, illetve a Sátántól (a lány máglyára vetése előtti jelenet!)?

 13. A lovag visszautasítja csatlósa ajánlatát, hogy mentsék meg a máglyára hurcolt lányt, majd később visszatartja Miát, hogy vizet adjon a haldokló pestisesnek. Azt mondja: ez értelmetlen. Magyarázza a lovag viselkedését!

 14. Jöns, a csatlós lefogja a fosztogató hullarabló kezét, meg akarja menteni a máglyára hurcolt leányt, megvédi a kigúnyolt, megalázott színészt. Magyarázza a viselkedését!

 15. Mi a szerepe a filmben Jofnak, a vándorszínésznek, illetve az ő látomásainak? Mi a szerepe a patkolókovácsnak, a szerzetesnek és a templomfestőnek? Milyen szimbolikus tartalmú foglalkozások ezek?

 16. Mi a szerepe a filmben a három nőnek: Jof feleségének, a fiatal anyának; a máglyára hurcolt lánynak és a lovag feleségének?

 17. Értelmezze a lovag és a Halál sakkjátszmáját! Milyen irodalomelméleti fogalommal tudná ezt leírni?

 18. Az egzisztencialista filozófia gyökerei a XX. század eleji Oroszországba nyúlnak vissza, később, az I. világháború után Németországban bontakozik ki, majd az 1950-60-as évek Nyugat-Európájában és az USA-ban éli virágkorát. Nézzen utána, mi az egzisztencializmus lényege, legfontosabb tanításai! Kik voltak a legjelentősebb egzisztencialista filozófusok? Az egzisztencializmus az irodalomban is éreztette hatását. Soroljon fel néhány egzisztencialista ihletésű szerzőt és alkotást!

 19. Milyen hatással volt az egzisztencializmus Bergmanra és A hetedik pecsétre?

 20. A film születése idején már fejlett színes technika áll rendelkezésre. Mégis miért fekete-fehér a film?

 21. Értelmezze a természeti képek (tengerpart, hullámok, a levegőben szálló magányos sas, kopár domboldalak, vihar előtt, tomboló vihar, vihar utáni csendes napfelkelte, védtelen, apró mókus [a vándorszínészek vezetőjének halála után]) szerepét!

 22. Érdekességként említjük, hogy a magyar néphit is ismeri a halállal sakkozó hős toposzának sajátos változatát. Ez az ördöggel kártyázó hős története, amely népmesékben (A félelemkereső, A kísértetborbély, A katona túljár az ördög eszén) és néphit szövegekben is előfordul. Ha van kedve, nézzen ennek is utána! (Irodalom: Dömötör Ákos: A magyar tündérmesék típusai. Magyar népmesekatalógus 2. Budapest, 1988).

 23. Gyűjtsön olyan irodalmi alkotásokat, amelyekben a sakk fontos szerepet játszik! Segítségképpen néhány szerző neve: Vladimir Nabokov, Stefan Zweig, Kosztolányi Dezső, Nagy Lajos, Rónay György.

 24. Egy XX. századi nagy magyar író is a Jelenések könyvéből választott címet regényéhez. A regényből a 1970-es években katartikus hatású film készült. Ki az író és a filmrendező, mi a regény és a film címe?

 25. Jellemezze az alábbi kép beállítását! Milyen képzőművészeti és irodalmi párhuzamok jutnak a képről az eszébe?

           

26. Milyen képsíkot (plán) lát? Mit fejez ki a szereplő jelmeze?

27. Jellemezze a kép beállítását! Mi olvasható le róla a két szereplő viszonyáról?

 

 28. Jellemezze a képbeállítást (képsík, világítás, a szereplők elhelyezkedése, egymáshoz való viszonya)! Milyen hangulatot, érzelmi állapotot közvetít a kép?

29. Mi olvasható le a két szereplő arcáról?

30. Figyelje meg a szereplő arckifejezését, kéz- és testtartását! Mi olvasható le ezekről?

31. Ki a két szereplő? Mit fejez ki a köztük lévő rács? Mi olvasható le a két arcról? A kép komponálásában milyen szerepet játszik a fekete-fehér nyersanyag?

32. Figyelje meg a képen, hogy az előzőhöz szinte azonos beállítás mellett mennyire más hatást ér el a rendező és az operatőr a gyökeresen különböző világítási megoldással! Fogalmazza meg, milyen a kép hangulata!

33. Figyelje meg a jelmezek szerepét! Miért szerepeltet Bergman komédiásokat a filmben? Melyik világhírű irodalmi alkotásban szerepelnek szintén színészek, akiknek hasonló szerepük van, mint Bergman filmjében? Bergman igen finom módon tiszteleg is a nagy drámai előd és műve előtt. Melyik az a filmben elhangzó szó, amelyből erre asszociálhatunk?

34. A film záró képe. Milyen szimbólum értékű motívumokat fedez fel rajta? Milyen hangulatot közvetít a kép?

Vasvári Zoltán
Bókay János Humán Kéttannyelvű Szakközépiskola,
Szakiskola és Gimnázium

Megjelent a Módszertani Közlemények 2010. 50. évfolyam 4. számában.