A HOLOKAUSZT-EMLÉKNAP KÖRÉ SZERVEZŐDŐ, VIDEOINTERJÚKRA ÉPÜLŐ MŰVÉSZETI PROJEKT ÁLTALÁNOS ISKOLAI MEGVALÓSÍTÁSA
Bevezetés
Steven Spielberg 1994-ben, a Schindler listája című film készítése után alapította a Soá Túlélői Vizuális Történelmi Alapítványt azzal a szándékkal, hogy a holokauszt túlélőinek és szemtanúinak tanúvallomásait videointerjúk formájában rögzítsék. 1994 és 2000 között 56 országban, 32 nyelven közel 52000 életinterjú készült, ezek között 1355 magyar nyelvű. 2006-ban az alapítvány a Dél-Kaliforniai Egyetem Bölcsészettudományi Karának része lett, kiegészülve azzal a célkitűzéssel, hogy a videointerjúkból készült oktatási anyagok használatával küzdjön az előítéletek, az intolerancia és a fanatizmus ellen, illetve csökkentse az általuk okozott szenvedést (http://sfi.usc.edu/international/hungarian). A USC Soá Intézet nemzetközi szakértőképzési programján való részvételem után, a továbbképzés részeként „Holokauszt gyermekszemmel” − A holokauszt-emléknap köré szerveződő, videointerjúkra épülő művészeti projektet dolgoztam ki és valósítottam meg nyolcadik osztályos tanulók körében, integrálva a rajz-vizuális kultúra, a mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgyakat, kiegészítve történelmi, művelődéstörténeti és irodalmi ismeretekkel.
A projekt szerves részét képezték a USC Soá Alapítvány Vizuális Történelmi Archívumából kiválasztott videointerjú részletekre épülő forrásfeldolgozó órák. E mellett a projektmegvalósítás középpontjában a holokauszt témakörének vizuális nyelven történő feldolgozása, helytörténeti vonulatának képzőművészeti megjelenítése állt.
A projekt jellege
A projektmegvalósítás során olyan tanulói tevékenységek tervezését tűztem ki célomul, melynek során ismeretszerzésre, összefüggések feltárására és megjelenítésére törekedtünk. A megismerés fő forrásává a gyerekek tapasztalatszerzését (videointerjú részletek megtekintése, helytörténeti séta, idegenvezetés), tevékenységét (önálló adat- és forrásgyűjtés, projektdokumentálás), aktivitását (alkotómunka: szoborterv, kisplasztika, plakátterv) tettük. Fontosnak tartottam olyan pedagógiai helyzetek megteremtését, amelyek elősegítik a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi fejlődését.
A munkaformák megválasztásának fókuszában a képesség- és készségformálás, a NAT által elvárható kulcskompetenciák és szakterületi kompetenciák fejlesztése állt.
A NAT által kijelölt kulcskompetenciák fejlesztése:
- anyanyelvi kommunikáció: a hallott/látott információk lényegének kiemelése, kérdésalkotás, válaszadás, önálló gondolatok megfogalmazása, véleményalkotás, (ön)értékelés;
- idegen nyelvi kommunikáció: fogalmak jelentésének megkeresése, értelmezése;
- matematikai kompetencia: kompozíció, térkitöltés, arányosság;
- természettudományos kompetencia: térképen való tájékozódás;
- digitális kompetencia: fotó, videó, IKT-eszközök használata;
- hatékony önálló tanulás: előre kiadott gyűjtő, elemző munka, az alkotás során létrejövő tapasztalatok felhalmozása, kiselőadások készítése;
- szociális és állampolgári kompetencia: együttműködési készség, felelősségvállalás,döntéshozatal, kompromisszumképesség, vita, multikulturális nevelés, toleranciára nevelés, előítélet-mentesség, a másság elfogadása;
- kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: önálló utak keresése a megjelenítésben;
- esztétikai, művészeti tudatosság és kifejezőképesség: az alkotás egész folyamatára érvényes.
Szakterületi kompetenciák fejlesztése:
- kommunikáció: a csoportos munka közös tervezést, vitát, kompromisszumot, kivitelezést feltételez; kiselőadások készítése; idegenvezetés; a helytörténeti séták alkalmával az előadókkal való párbeszéd;
- önálló ismeretszerzés, a hallott/látott információk lényegének kiemelése, helyes hangsúlyozása;
- alkotás: az elvárt feladat elkészítésének teljes folyamata, ötletesség, kreativitás, a vizuális nyelv alapelemeinek helyes ismerete; a történet-cselekmény szóbeli, vizuális megjelenítése;
- látványelemző és befogadóképesség;
- absztrakciós képesség és szimbolizálás, a mondanivaló sűrítése;
- elvont, absztrakt gondolkodásmód;
- térérzékelés, térbeli tájékozódás;
- problémamegoldás: technikai kivitelezés nehézségei, megoldási lehetőségek keresése;
- önismeret, önszabályozás: adott időkeret önálló beosztása, a feladat helyes értelmezése;
- saját és csoportmunkák megítélése, értékelése;
- médiatudatosság fejlesztése; a médiaszövegek értelmezése, elemzése.
A kerettanterv fejlesztési követelményei:
- „célirányos vizuális megfigyelési szempontok önálló alkalmazása;
- a vizuális nyelv és kifejezés eszközeinek tudatos és pontos alkalmazása az alkotótevékenység során adott célok kifejezése érdekében;
- bonyolultabb kompozíciós alapelvek használata különböző célok érdekében;
- térbeli és időbeli változások vizuális megjelenítésének kifejező vagy közlő szándéknak megfelelő értelmezése, és következtetések megfogalmazása;
- alapvetően közlő funkcióban lévő képi vagy képi és szöveges megjelenések egyszerű értelmezése;
- az épített és tárgyi környezet elemző megfigyelése alapján összetettebb következtetések megfogalmazása;
- több, jól megkülönböztethető technika, médium (pl. állókép-mozgókép, síkbeli-térbeli) tudatos használata az alkotótevékenység során;
- a médiatudatos gondolkodás megalapozása a vizuális kommunikációs eszközök és formák rendszerezőbb feldolgozása kapcsán;
- mozgóképi szövegek megkülönböztetése a valóság ábrázolásához való viszony, alkotói szándék és nézői elvárás karaktere szerint;
- társművészeti kapcsolatok lehetőségeinek értelmezése;
- vizuális jelenségek, tárgyak, műalkotások árnyaltabb elemzése, összehasonlítása;
- vizuális megfigyelés és elemzés során önálló kérdések megfogalmazása;
- önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkájáról” (NAT).
Elvárható és szükséges tanári kompetenciák (8/2013. (I. 30.) EMMI-rendelet):
- megalapozott szakmai tudás birtoklása;
- alapvető fogalmak, tények, összefüggések, elméletek ismerete;
- a szaktárgyi tudás eszközként való alkalmazása a tanulók személyiségfejlesztése érdekében;
- általános műveltség, a szaktárgyi tudás kapcsolása a gyakorlati élethez;
- nyitottság a tananyag más tudományok, tantárgyak felőli megközelítésére.
A felkészülést meghatározó tényezők (8/2013. (I. 30.) EMMI-rendelet):
- a tanulói személyiség fejlesztésére vonatkozó tantervi célkitűzések;
- a tanulók életkora, képességei, érdeklődése;
- a tanulók előzetes tudása és tapasztalatai, szociális felkészültsége;
- a helyi tanterv, a tanmenet, tematikus terv és óraterv, taneszközök, források ismerete;
- célokhoz és az adott szituációhoz alkalmazkodva kreatívan, különböző változatokban gondolkodás;
- a motivációt, differenciálást, tanulói aktivitást biztosító módszerek ismerete;
- a tanulók problémamegoldási és együttműködési képességének fejlesztését segítő módszerek ismerete;
- a hagyományos és az IKT-ra épülő eszközök ismerete és hatékony alkalmazása;
- nyugodt, kiegyensúlyozott munkafeltételek, tanulási környezet megteremtésére való törekvés;
- rugalmas alkalmazkodás a nem tervezett szituációkhoz, nyitottság a tanulói kezdeményezésekre.
Munkaformák, technikák: frontális, egyéni, csoportos.
Tanulói vagy tanári kezdeményezésre épülő technikák:
- beszélgetés, vita kezdeményezése,
- felidézés, élménybeszámoló,
- problémafelvetés,
- eredeti helyszínek felkeresése.
Együttműködésre késztető technikák:
- csoportalakítás,
- gyűjtőmunka,
- ötletbörze,
- helyzetgyakorlatok (idegenvezetés, szavalat),
- alkotás.
Kreativitást fejlesztő, segítő technikák:
- önálló adatgyűjtés, kiselőadás készítése, PPT,
- kiállításrendezés,
- fotó-, videodokumentálás.
A projekt megvalósításához szükséges tárgyi, személyi feltételek
SZEMLÉLTETÉS, DOKUMENTÁLÁS: számítógép, projektor, fényképezőgép, videokamera, fénymásolási lehetőség.
TANULÓI MUNKA:
- plakát, montázs: rajzlapok, festék, olló, ragasztó, fénymásolatok, színes újságok, szövegfoltok;
- szoborterv, kisplasztika: agyag, drótok, szögek, újrahasznosítható hulladékok, textíliák.
A PROJEKT SEGÍTŐI:
- Markovics Zsolt szegedi főrabbi,
- Miklós Péter művelődéstörténész,
- Beke Ferenc osztályfőnök.
A projekt folyamatának csomópontjai
- Motiváció, előkészítés: filmnézés (Szabó István: A Napfény íze, 1999) és beszélgetés (3×45 perc).
- Előzetes gyűjtőmunka köré felépített ismeretszerző, elemzőóra: zsidó vallási szimbólumok (45 perc).
- Helytörténeti séta a szegedi Új Zsinagógában és az egykori gettó területén (90 perc).
- Videointerjú részletek és előzetes gyűjtőmunka (családfakészítés) köré felépített ismeretszerző, elemzőóra (2×45 perc).
- Helytörténeti séta Radnóti Miklós egykori Bokor utcai albérleténél; látogatás a Dóm téren Löw Immánuel mellszobránál és a Somogyi utcai „Botlató kőnél” (90 perc).
- Videointerjú részletek és előzetes gyűjtőmunka köré felépített ismeretszerző, elemzőóra (2×45 perc)
- Mintázási és tervezőgrafikai ismeretek összefoglalása, tanulói alkotómunka (2×45 perc).
- Kiállítás szervezése az iskolában (45 perc).
- A dokumentáció elkészítése és bemutatása, értékelés (45 perc).
Az interjúrészleteket a USC Soá Alapítvány Vizuális Történelmi Archívumából válogattam, felhasználásuk sorrendjéhez Hilberg „megjelölés – kifosztás – koncentrálás – deportálás –meggyilkolás” sémáját használtam fel.
(http://www.tte.hu/_public/megkozelitesek_kotet.pdf)
A megvalósítás menete
Előkészítés, megbeszélés, motiváció (2013. január 22– 23. 3×45 perc)
A) Előkészületek:
- a holokauszt témájával kapcsolatos tanulói ismeretek előzetes felmérése;
- a projekt vázlatos ismertetése a tanulókkal;
- Steven Spielberg rendezői munkájának vázlatos bemutatása;
- A Soá Alapítvány tevékenységének és jelentőségének rövid bemutatása;
- A projekt megvalósításában résztvevő tanulói munkacsoportok feladatának rövid ismertetése.
B) Tanulói gyűjtőmunka ismertetése:
- családfakészítés;
- zsidó vallási szimbólumok;
- ogalmak: asszimiláció, holokauszt, zsidótörvények, gettó, munkaszolgálat, koncentrációstábor.
C) Filmelemzés:
- Szabó István A Napfény íze című filmjének megtekintése, majd beszélgetés;
- A film szereplőinek életét meghatározó történelmi események, korszakok áttekintése;
- Petschauer Attila sorsa és a film főhőse közötti párhuzam ismertetése.
Feladat:
Gyűjtsetek össze olyan kulcsszavakat, érzéseket, gondolatokat, színeket, melyek a film első felére jellemzőek (Osztrák–Magyar Monarchia ideje, a „boldog békeidők”), majd hasonlítsátok össze az I. világháború utáni korszakot jellemző összegyűjtött gondolataitokkal, érzéseitekkel és kulcsszavaitokkal!
D) Szervezési feladatok:
Tanulói munkacsoportok megalakulása, otthoni gyűjtőmunkák kiosztása. Határidők megbeszélése. Segédanyagok kiosztása. Fotó-videó műhely, feladatuk: a projekt teljes dokumentálása fényképezőgéppel és videokamerával. Képzőművészeti csoport, feladatuk: kiselőadás készítése a holokauszt témáját feldolgozó képzőművészeti alkotásokról.
Történész- és idegenvezető csoport, feladatuk:
- A szegedi Új Zsinagóga története; Löw Immánuel élete, szerepe Szeged történetében;
- Az egykori szegedi gettó és a deportálás története;
- A „botlató kövek” története, helyi előfordulásai;
- Radnóti Miklós szegedi évei.
Kiállításszervezők, feladatuk: 2013. április 16-ra iskolai kiállítás rendezése a projekt során elkészült diákmunkákból.
Új anyagot feldolgozó óra (január 5. 1×45 perc)
Zsidó vallási szimbólumok csoportmunkában történő megbeszélése, majd ismertetése: menóra, Dávid-csillag, kettős kőtábla, mezuza, a kipá (sapka- és kendőviselet), a tálit és tartozékai, a sófár (http://www.zsido.hu/vallas/szimbol.htm Raj Tamás részlet a Zsidó tárgyak művészete című könyvből)
1. kép Csoportmunka
2. kép Kiselőadások készültek
Videointerjú részletekre épülő forrásfeldolgozó órák (2013. január 6. 2×45 perc)
Feladatok:
A) Kármán György (http://sfi.usc.edu/hungarian) interjúrészletének megtekintése után (A Napfény íze c. film segítségével) soroljátok fel, hogy az 1920-as évektől milyen megkülönböztetés érte a zsidó lakosságot! Olvassátok el a kiadott forrásrészleteket!
- Numerus clausus
http://www.holokausztmagyarorszagon.hu/index.php?section=1&type=content&chapter=3_1_1 - Első zsidótörvény (1938)
http://www.holokausztmagyarorszagon.hu/index.php?section=1&type=content&chapter=3_1_2 - Második zsidótörvény (1939)
http://www.holokausztmagyarorszagon.hu/index.php?section=1&type=content&chapter=3_1_3 - Harmadik zsidótörvény (1941)
http://www.holokausztmagyarorszagon.hu/index.php?section=1&type=content&chapter=3_1_4 - További zsidótörvények és rendeletek (1942–1944)
http://www.holokausztmagyarorszagon.hu/index.php?section=1&type=content&chapter=3_1_5
B) Mit gondoltok Szent-Györgyi Albert (Szeged Nobel-díjas tudósa) alábbi kijelentéséről?
„Aki faji vagy nemzeti gyűlöletet hirdet, ellensége hazájának!” (1941)
C) Lovász Ferencné Szöllős Veronika (Lovsz_Veronika-50591-01-V01-5….) interjúrészletének megtekintése után válaszoljatok az alábbi kérdésekre:
- Szöllős Veronika hogyan élte meg gyerekként a kirekesztést? Mire emlékezett a legjobban, és mit gondoltok, miért?
- Hasonlítsátok össze az általatok készített családfákat és Szöllős Veronika családfáját! Miben különböznek és miért?
(Lovász Ferencné Szöllős Veronika életrajzi adatok: http://hu.centropa.org/module/biographien/fam_trees/100921132939.pdf)
D) Egyik osztálytársatok családfáján található Kálló Ferenc ezredes, esperes, aki 1944-ben a budai Helyőrségi Kórházban sebesültek, hadifoglyok és zsidók mentésének szervezője volt, hősi halált halt, a Világ Igaza kitüntetés birtokosa.
(http://www.ktp.hu/index.php/in-memoriam/699-kallo-ferenc)
E) Bognár Ferencné Spuller Irma (Bognr-Irma-512224-01-V01-5….) interjúrészlete és más szegedi túlélők emlékei (írott forrás) segítségével idézzük fel az 1944. május–júniusi helyi eseményeket.
http://www.degob.hu/index.php?showjk=3560
http://www.degob.hu/index.php?showjk=3555
http://www.degob.hu/index.php?showjk=3575
F) A vidéki zsidóság deportálása 1944-ben, interaktív tananyag felhasználása
http://www.holokausztmagyarorszagon.hu/maps/maps_3.html
Foglaljátok össze, hogy mi történt Szegeden a zsidó lakossággal a vészkorszak idején! Forrás: Molnár Judit: A „legtudósabb rabbi” sorstalansága Szeged, 1944
http://www.historia.hu/archivum/2004/040203molnar.htm
Házi feladat: kutatómunka
Az egykori szegedi gettó és gyűjtőtábor helyszínei.
Helytörténeti séta (2013. február 12-13. 3×45 perc)
A) A séta előkészítése, grafika készítése a szegedi Új Zsinagógáról
B) Helytörténeti séta az egykori szegedi gettó területén és az Új Zsinagógában. Kísérőnk Markovics Zsolt szegedi főrabbi. Előadásának csomópontjai: A holokauszt szegedi eseményei és áldozatai. A zsinagóga története, szerepe, szimbólumrendszere, művészettörténeti értéke és érdekességei. Zsidó hagyományok és szokások. A zsinagóga szerepe a vészkorszak idején és mai jelentősége.
Videointerjú részletekre épülő forrásfeldolgozó óra (2013. február 19. 1×45 perc)
A) A helytörténeti sétán hallottak összefoglalása, feladatlap kitöltése:
Szeged mely utcáit jelölték ki 1944. május 17-én a gettó felállítására, jelöljétek a térképen! Hol volt az egykori gyűjtőtábor?
3. kép A szegedi gettó kerítése
4. kép A szegedi Új Zsinagóga 1944-ben
http://www.magyarzsido.hu/images/cikk_galeriak/levelek/levelek%20a%20pokolbol%2002.jpg
 |
 |
5. kép A szegedi Új Zsinagóga 1944-ben
Milyen művészettörténeti jelentőséggel bír a szegedi Új Zsinagóga? Hogyan kapcsolódik Löw Immánuel személye a Zsinagógához? Milyen szerepe volt az 1944-es események során a zsinagógának? Mit tudtatok meg a szegedi gettóról a helytörténeti séta során? Mi történt a szegedi és a környékbeli zsidó lakossággal a gettóból való kitelepítés után?
„1944. május 17-én a polgármester elrendelte a városban a gettó felállítását, amelyet a Margit (Gutenberg), Korona (Hajnóczy), Valéria tér (Bartók tér), Bus Páter (Bolyai), Jósika, Polgár (Gogol) utcák által bezárt területen rendeztek be, s ide mintegy 3845 főt zsúfoltak össze. A kikeresztelkedett zsidókat a Kelemen utca 11. számú háztömbben helyezték el, ahova mintegy 1177 fő került.” (http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/szeged/szeged_tortenete_4/pages/015_a_masodik_vilaghaboru.htm)
B) Videointerjú-részlet megtekintése (kb. 15 perc), majd beszélgetés
Koncentrációs táborba kerülés, élet, életben maradás: Barta Gáborné Krausz Ágnes (Barta_gnes-51820-01-V01-5….)
C) Interaktív tananyag-felhasználás:
Az európai zsidóság megsemmisítése
http://www.holokausztmagyarorszagon.hu/maps/maps_6.html
Gettók és táborok Európában
http://www.holokausztmagyarorszagon.hu/maps/maps_6.html
D) „Gondolatfelhő” Gettó és Auschwitz
Helytörténeti séta II. (2013. február 20. 2×45 perc)
Helytörténeti séta Radnóti Miklós egykori Bokor utcai albérleténél
Előadó: Miklós Péter művelődéstörténész. Az előadás csomópontjai: Radnóti Miklós diákévei, költészete. A költő hazaszeretete, magyarsága és halálának körülményei. A séta folytatása során látogatást tettünk Löw Immánuel Dóm téri mellszobránál, majd a Somogyi utcai „botlató kőnél”.
6. kép Radnóti Miklós életrajzát hallgattuk
Videointerjú-részletekre épülő forrásfeldolgozó óra (2013. február 26. 1×45 perc)
A) Felszabadulás
Cséri Lajos (Csri_Lajos-48478-06-01-V01-5….) (szobrászművész)
Cséri Lajos életrajzi adatok: http://www.cserilajos.hu/, http://eper.elte.hu/epermult.phtml?cim=elet.html
B) Tanulói kiselőadások (PPT)
Jarosław Kozakiewicz (http://hg.hu/cikk/epiteszet/1802-szellemek-hidja-a-platangaleriaban)
Peter Eisenman (http://polinst.hu/node/4476)
Varga Imre: Mártíremlékmű (http://wikipedia.org)
Alice Lok Cahana (www.alicelokcahana.com)
C) Tanulói alkotómunka előkészítése, képzőművészeti alkotások megtekintése
Tanulói alkotómunka tervezése és kivitelezése (2013. február 27. 2×45 perc)
7. kép A tervek kivitelezése
8. kép Az alkotás folyamata
Befejezés, értékelés (2013. március 5. 1×45 perc)
Az elkészült tanulói munkák megtekintése értékelése. Önértékelés
A csoportos és egyéni munkában való részvétel értékelési szempontjai (
http://www.sulinet.hu/tanar/kompetenciateruletek/4_szocialis/2._tantervek/programtantervek/b1_en_es_a_masik_tanterv.pdf
„Kommunikáció
Kifejező kommunikáció:
- beszélgetés kezdeményezése és fenntartása,
- a másik megértésének kifejezése,
- szóban és testbeszéddel kifejezi gondolatait és érzéseit,
- segítségkérés.
Kompromisszumkészség:
- konfliktusmegoldás mások érzéseinek és szempontjainak figyelembevételével,
- konfliktuskezelés, közreműködés kompromisszumos megoldások kialakításában.
Együttműködés:
- együttműködési „technikák”, az együttműködés szabályainak megtartása.
Együttműködési formák:
- részvétel közös tevékenységben kialakított szereposztás szerint,
- személyes élmény, tapasztalat, ismeret, eredmény megosztása,
- közös produktum készítése,
- közös produktum együttes bemutatása.
Az együttműködés képessége:
- megfelelő szerep felvétele kétszemélyes és csoporthelyzetben”
Diákok értékelőlapja a projekt megvalósulásáról
http://www.boni.info.hu/csatfajlok/pedagogus.pdf
Terjedelmében milyennek találtad a projektet?
| Rövid | megfelelő | hosszú |
Mennyire érezted elegendőnek a kapott információkat?
| Teljesen | részben | egyáltalán nem |
Mennyire találtad érthetőnek a szövegeket?
| Teljesen | részben | egyáltalán nem |
Mennyire találtad érdekesnek a témát?
| Teljesen | részben | egyáltalán nem |
Mennyire találtad élvezetesnek a feladatokat?
| Teljesen | részben | egyáltalán nem |
Egészítsd ki a mondatokat saját szavaiddal!
Nagyon tetszett a témák közül a ………………………………………………., mert …………………………………………………………………….……………………..
Válaszok a diákok értékelőlapjairól
Nagyon tetszett a témák közül a „magyar zsidóság története, mert sok új dolgot megtudtam.”
Nagyon tetszett a témák közül a „zsinagógába látogatás, mert nagyon érdekes volt.”
Nagyon tetszett a témák közül a „szegedi zsidóság, mert szegedi vagyok, és érdekelt a téma.”
Nagyon tetszett a témák közül az „alkotás, mert annak láttam eredményét és az értelmét, és szabadjára engedhettem a fantáziámat és a képzőművészeti tehetségemet.”
Nagyon tetszett a témák közül az „alkotás, mert agyagoztam, és azt imádok.”
Nagyon tetszett a témák közül az, „amikor rajzolnunk kellett, és amikor elmentünk túrázni, mert szeretek rajzolni, és mert érdekes dolgokat mondtak.”
Nagyon tetszett a témák közül a „barkácsolás, rajzolás, mert jó volt.”
Nagyon tetszett a témák közül a „rajz készítése, mert izgalmas és élvezetes volt.”
Nagyon tetszett a témák közül az „emberek élete, mert megható történeteket ismertünk meg.”
Nagyon tetszett a témák közül az, „amikor a megmenekültek videóit néztük, mert érdekes volt hallani.”
Nagyon tetszett a témák közül az, „amikor a videókat néztük, mert nagyon átéreztem az emberek helyzetét.”
Nagyon tetszett a témák közül a „videók nézése, mert érdekes volt, hogy minden mesélő mást tartott fontosnak és emelt ki.”
Nagyon tetszett a témák közül az „interjúk, mert nagyon érdekes volt a régi történeteket hallgatni.”
Nagyon tetszett a témák közül az „emberek élete, mert érdekes volt.”
Nagyon tetszett a témák közül a „vetítés, amikor az embereket hallottuk és láttuk beszámolni, mert nagyon érdekes volt számomra, de egyben megrázó is.”
Nagyon tetszett a témák közül a „túlélők beszámolója, mert nagyon megérintett, átláthatóvá vált a téma, és, hogy milyen volt ott.”
Nagyon tetszett a témák közül, amikor „azokat az embereket hallottuk beszélni, akik ott voltak, mert ők igazi élményeikről meséltek.”
Nagyon tetszett a témák közül a „videointerjúk hallgatása, mert nagyon sok mindent lehetett megtudni belőle, a legkisebb részletig.”
Nagyon tetszett a témák közül a „videointerjúk megtekintése, mert érdekes volt, és nagyon sok új információt közölt.”
Nagyon tetszett a témák közül az, „amikor néztük a videókat a túlélőkről, mert érdekes volt.”
Nagyon tetszett a témák közül az „interjúk, mert érdekes volt, hogy saját élményeiket mondták el.”
Nagyon tetszett a témák közül a „túlélők interjúja, mert érdekes volt.”
Összegzés
A projekt céljának kitűzésekor és a megvalósításkor fontosnak tartottam, hogy a tanulók szerepet kapjanak a saját fejlődésüket, fejlesztésüket érintő feladatokban, valamint, hogy a témával való foglalkozás, a tárgyalkotás, produktum létrehozása és bemutatása a gyerekek egyéni, páros és csoportos tevékenysége legyen. A projekt fókuszában a képességés készségformálás, a NAT által elvárható kulcskompetenciák és szakterületi kompetenciák fejlesztése állt. Az interjúrészletek megtekintése során a gyerekek találkozhattak az erőszak, az intolerancia és a gyűlölet következményeiről szóló beszámolókkal. A feldolgozott források segítették a tanulókat, hogy felismerjék a sztereotípiák és előítéletek szerepét.
A személyes történetek láttán lehetőséget kaptak arra, hogy elgondolkodjanak döntési helyzeteken, saját mindennapi választásaikon. A projekt során megvalósíthatónak láttam a diákok kritikai gondolkodásának, médiaműveltségének fejlesztését. A közel két hónapos projekt során fotó- és videodokumentáció készült, melyből egy rövid filmetűd született. Zárásként a holokauszt magyarországi emléknapján nagysikerű helyi kiállítást szerveztünk a tanulók alkotásaiból.
JANCSÁKNÉ MAJZIK ANDREA
Szegedi Tudományegyetem
Juhász Gyula Gyakorló Általános és
Alapfokú Művészeti Iskolája,
Napközi Otthonos Óvodája