Bevezetés
A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Tanszéke a 2010/2011-es tanév őszi félévében levelező Gyakorlatvezető mentor szakirányú továbbképzési szakot indított. A résztvevők olyan szakvezető tanítók voltak, akik a jövőben tanító szakos hallgatóink gyakorlati képzésében működnek közre.
Napjaink és a jövő kisiskolásai már olyan társadalmi és technikai környezetbe születtek és születnek bele, amely az emberi kommunikációt technikai eszközök nélkül képtelen működtetni. A kommunikációs társadalomba való beillesztés és beilleszkedés, annak továbbfejlesztése komoly feladatot és felelősséget ró a nevelési intézményekre és a kibocsátó családra.
A jövő iskolájának versenyképesnek kell lennie a média szolgáltatásaival. A kisiskolás korosztály kommunikációs képességének megalapozása, nézővé nevelése, az értékek kiválasztása, az emberi jellem fokozatos fejlesztése a nevelési színterek összehangolt munkáját feltételezi. Az információk felvételére és feldolgozására kész, a világot megismerni vágyó kisgyermeket segíteni kell az eligazodásban, hogy egész életen át tanulni kész emberré tudjon válni.
A Digitális pedagógia tantárgy felkészíti a mentorokat a kisgyermeket fejlesztő pedagógiai környezet megtervezésére, az információs és kommunikációs technológiák nyújtotta lehetőségek megismerésére és alkalmazására. Önállóan elkészítendő feladataik közvetlenül felhasználhatók a mindennapi nevelői gyakorlatban, ahogyan azt az alábbi kurzusleírás tartalmazza.

Tantárgy neve: Digitális pedagógia a mentori munkában 6ó gyj. óvópedagógus

Tantárgy célja: A kurzus megismerteti a hallgatókkal azokat az eszközöket és technikákat, melyek segítségével gazdagíthatják mentori technikáik repertoárját, és melyek segítségével hatékonyabbá tehetik a gyakorlati óvóképzést.Tantárgy leírása: A digitális pedagógia fogalma, típusaiHonlap szerkesztési feladatok sablonok alapjánAz IKT a mentori munkábanElektronikus portfolió készítésTanulói képességek fejlesztése számítógéppelFoglalkozási tartalomfejlesztés digitális megjelenítésbenVálasztható feladatok: 1.Tudástérkép készítése saját szaktárgyból 2.Portfolió szerkesztés 3.Digitális foglalkozási anyag összeállítása önértékeléssel

 A mentorálás és a digitális pedagógia

A mentor az a személy, aki figyelmét maximálisan „tanítványára” irányítja, a jelölteket bevezeti szakmai-gyakorlati ismeretek alkalmazásába, a kezdő pedagógusnak segítséget nyújt a munkahelyi beilleszkedéshez. A mentorálás lényege, hogy a kellő tapasztalattal rendelkező mentor elsősorban példát mutat, javasol, tanácsol és a tanítvány személyes fejlődésére összpontosít.
A mentor szerepe a jelölt és a gyakorlóhely számára egyaránt fontos. Ha mentor segíti a hallgatót, kevesebb hibát vét, kevesebb konfliktusba keveredik, ezáltal jobban és szívesebben végzi a munkáját is. Ha valamiben elbizonytalanodik, azt megbeszéli mentorával, tanácsadójával. A bizalmi légkör, és az a tudat, hogy kérdéseivel van kihez fordulnia, önbizalmat ad a neki gyakorlatának végzéséhez.
A mentornak fel kell készülnie előre, hogyan fogadja majd a mentoráltját. Az első találkozás alkalmával be kell mutatkoznia szakmai és emberi vonatkozásban. Ismertetnie kell az intézményi életet és alapdokumentumokat, el kell magyarázni a hallgatónak, hogy problémáival kihez fordulhat, kinek mi az iskolán belül a feladata. Erre elsősorban beszélgetések alkalmával kerülhet sor.  Nagyon fontos a mentor személyes példamutatása is.
A hallgatónak minden olyan dolgot meg kell tanulnia, ami a szakembereknek már mindennapi rutineljárásnak számít. A hangsúly nem csak az ismeretátadáson van, hanem a saját élmények szerzésén és megbeszélésén. Szakmai segítséget is nyújt a mentor: javasolhat módszereket, eljárásokat, fortélyokat, amelyekkel a hallgató a szakmai problémáját megoldhatja. Ezután a mentorált maga döntheti el, hogy használja-e, elfogadja-e ezeket, vagy sem.
Fontos, hogy bizalmi légkör alakuljon ki a mentor és mentorált között, ami kölcsönösségen és tiszteleten, egymás elfogadásán alapul. Akkor tud a gyakornok a legtöbbet tanulni, ha elfogadja a mentorát, szívesen veszi annak tanácsait, de egyéni próbálkozásokat, elképzeléseket is megvalósíthat.
A mentor értékeli a jelölt munkáját, teljesítményét, de a személyiségét sohasem bírálja.
A mentor oktató, tanácsadó és coach /edző/ szerepben végzi fejlesztő tevékenységét. A mentori tevékenység feltételezi a hatékony pedagógiai környezet kialakítását. A felkészült és innovatív mentor itt keres és talál kapcsolatot digitális pedagógiával.

A digitális pedagógia fogalma
Érzékelhető egy fordulat a nevelésben-oktatásban, amely az iskolai tanítás-tanulás eddig kialakult szűk színtereiről átteszi az értelmezési kereteket az egész életen át tartó tanulás rendszerébe. A változási okok között megemlíthetjük, hogy a digitális eszközök és technológiák rohamos fejlődése a mindennapi életünkre és tudásunkra meghatározó hatást fejt ki. A fiatalok szívesen használják a digitális technológiát, amit a számítógépes játékok népszerűsége is szemléltet:

• felkelti a tanulók érdeklődését,
• leköti őket,
• a rendszer interaktív,
• teret ad a kreativitásnak.

Ha a digitális eszközök játékos használata ilyen komoly motivációt és aktivitást indít el, akkor célszerű az iskolai munka hatékony részévé tenni.
A digitális technológia kiszélesíti a tanulási lehetőségeket, és megváltoztatja a tanítási-tanulási módszereket. Hatása a tanulási források bővülésében mutatható ki az információ mennyisége és hozzáférési sebessége vonatkozásában. A könyvek, dokumentumok, audiovizuális rögzítmények, képek és bármely más digitalizált forrás megjelenítése a weboldalakon az e-tanulás lehetőségét teremtetik meg.
Az új informálódási lehetőségek új információfeldolgozási technológiát, egy új digitális nyelvezet elsajátítását és megértését kívánja meg a felhasználótól.
A feldolgozni kívánt tartalom interpretációja során egy „tárgy” megértéséhez további „tudásokra”, információkra és struktúrákra, tevékenységmintákra is szükség van.
„A nemzetközi szakirodalom New Information and Communication Technology (röviden: NICT), azaz Új Információs és Kommunikációs Technikák (röviden: ÚIKT) kifejezéssel illeti mindazon alkalmazott eszközöket és módszereket, amelyek az információ szerzésében, tárolásában, felhasználásában, továbbításában és a kommunikációban segítenek.”¹
Az új „informálódási” megoldások előnye, hogy ösztönzőek a felhasználóra nézve, mert jelentős kulturális tartalmat, üzeneteket hordozó „tanulási tárgyak” válnak tanulási célokká.
A tanulók számára észrevétlenül kialakul a virtuális tanulási környezet, mely magában hordozza annak minden veszélyét.
A pedagógiai környezet már befogadta azokat a berendezéseket, amelyek a képiséget és a mobilkommunikáció eszköztárát életszerűvé teszik. Az erős funkcionális kötődés használatukhoz a fiatal korosztályokat már nem is indítja el helyettesítő megoldások keresésére egy esetleges technikai zavar esetén.
Az ÚIKT eszközök jelenléte minden nevelési színtéren a pedagógiai szemlélet és oktatásszervezési gyakorlat megváltoztatásához vezetett. Átalakultak és átalakulnak a szabadidős tevékenységek, amelyek a fiatalok iskolán kívüli elfoglaltságait jellemezték.
Kialakul egy /vagy több/ új pedagógiai paradigma, amely a megszokottól eltérő modellt, eltérő fogalmi rendszert, felfogásmódot használ.
Megszűnt a nevelési színterek zártsága az új kommunikációs eszközök használatával. Mintegy kinyílik a világ az azt megismerni vágyó felhasználó számára. A megismerés útja, módja, tartalma nem igényel külső „ellenőrt”, folyamatvezérlő pedagógust. Ez a tevékenység egyre inkább magányossá válik. A hagyományos pedagógusszerep megváltozik, adott esetben ellentmondásossá válik.
Az ellentmondások feloldása, az új pedagógusszerephez való alkalmazkodás például az alábbi táblázatban szereplő tanulásirányítási stratégiák megismerését és alkalmazását igénylik.

Az új megoldás közül néhány:

•  Mikrolearning, személyre szabottan teszi lehetővé a tudás megszerzését és feldolgozását.
• Funkcionális networking, amely célokhoz és feladatokhoz bekapcsolt csoportok rugalmas képzését, működtetését teszi lehetővé tanulási funkciókra is.
• Közvetlen hozzáférés adatbázisokhoz, integrált tudásbázis alakítható ki, komplex tanulási, megismerési, kutatási és fejlesztési tevékenységek alapjait lehet így megteremteni.
• Time sharing optimalizáció, amely lehetővé teszi, hogy a tanulási feladatokat és a különböző tevékenységeket időben is megosszuk, s így optimalizáljuk.

Ezek után kijelölhetjük a digitális pedagógia célját.  A célok a következők:

• A személyiség fejlesztése alkalmazkodjon az egyén képességeihez, előképzettségéhez
• Együttműködésre kész és képes csoportok kialakítása
• Felkészítés az e-learning és az élethosszig tartó tanulás eredményes folytatására.
• Az Internet adta lehetőségek használata az információszerzésben
• Virtuális oktatási intézményekhez, képzési programokhoz, egyetemekhez való kapcsolódás

Az IKT alkalmazása a mentori munkában
Az IKT az informatika, a telekommunikáció és az adatbázisok, hálózatok technológiájának egyesítése. A gyakorlatban ez a rádió, a televízió, a telefon, az Internet és a számítógép adta lehetőségek ötvözete.
A mindennapi életünkben a digitális világ jelei vesznek körül minket. A felnövekvő generációkat ezeknek a jeleknek az értelmezésére meg kell tanítanunk. Az értelmezés azt jelenti, hogy az információáradatból képesek kiszűrni az számukra fontos információkat.
„Ma már a munka világára való felkészítést az iskolának különböző speciális kompetenciák tudatos és célirányos fejlesztésével is fel kell vállalnia. Ilyen célirányosan fejlesztendő, nem mellékes kompetenciák többek között az idegen nyelvi kompetenciák, az informatikai kompetenciák, de a pályaorientációs, a munkavállalói és vállalkozói kompetenciák is.” (Bábosi 2008)
Az intézményes nevelés kulcskompetenciái az alábbiak:

• „Tanulási technikák, amelyeknek során a tanuló számára többféle tanulási módszer megismerését kell lehetővé tenni ahhoz, hogy a későbbiek során ezek közül az adott tanulási feladatnak megfelelő, hatékony módszert választhassa ki.
• Intelligens tudás, amely lehetővé teszi az egyes problémák megértését és megoldását, az egyes területek közötti összefüggések megismerését.
• Alkalmazói tudás, amely a megszerzett tudás és a tapasztalatok között keres összefüggéseket, az elméleti ismereteket az élettapasztalatokkal köti össze, illetve lehetővé teszi a megszerzett tudás alkalmazását a hétköznapi helyzetekben.
• Eszközjellegű tudás, az informatikai, médiahasználati, kommunikációs ismeretek rutinszerű alkalmazása.
• Szociális kompetencia, a társadalomba való beilleszkedés képessége, az egyén társadalomhoz való viszonyának hasznossága.
• Értékorientáció, a társadalmi és az egyéni értékek közötti viszony, a társadalmilag elfogadott viselkedés.”
• Az IKT eszközöket a mentor például portfólió készítésére használhatja. A portfólió szó jelentése: dosszié, bizonyos szempontok alapján összeválogatott dokumentumok összessége.
• A portfólió készítés a mentorált és a mentor együttműködésén alapul.

Segítségével a szakmai támogatásban részesülő személy folyamatosan visszajelzést kap a munkájáról. Ennek hatására fokozatosan kialakul az önértékelés képessége, a munkájáért vállalt felelősség. Előnye ennek a megoldásnak, hogy:

• az adatokat elektronikusan tárolhatjuk (minden egy helyen megtalálható)
• gyors hozzáférés és áttekinthetőség jellemzi
• egyszerű az archiválhatóság, aktualizálhatóság
• multimédiát használatunk a közölni kívánt tartalom megjelenítésben.

Az alábbiakban javaslunk néhány témát, dokumentumtípust, amely része lehet a portfóliónak:

• A foglalkozáson történt megfigyelések
• A tanulók értékelése (teszt, feleltetés, portfolió stb.)
• Egy gyermekről, a fejlődéséről készült esettanulmány
• Felkészüléshez használt számítógépes dokumentumok
• Foglakozási terv
• Értékelés, önértékelés, amelyet a mentorált kapott, vagy készített
• SNI gyerekek számára készített egyéni terv
• Gyerekekkel, óvópedagógusokkal, szülőkkel készített interjúk
• Pedagógiai napló (a gyerekek nevének említése nélkül)
• Levelezés, megbeszélés a szülőkkel
• Hospitálási jegyzőkönyvek
• Évfolyamtársak észrevételei, véleménye
• Digitális dokumentumok, fényképek, videofelvételek
• Valamely probléma megoldásának leírása
• Önértékelés, napló
• A mentor értékelése, útmutatásának dokumentumai

A képességek fejlesztésének lehetőségei digitális pedagógiai eszközökkel
Az információs kultúrával rendelkező gyermek:

• hatékonyan képes az információt megszerezni
• kritikusan és kompetensen értékeli a megszerzett információt
• pontosan és kreatív módon alkalmazza az információt.

A fenti célok megvalósulása érdekében a nevelési intézmény éves tervet készít az IKT fejlesztéséhez. Fejlesztési alapelvek:

• gyermekközpontúság előtérbe helyezése
• gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás figyelembevétele
• a tudás- és képességfejlesztés helyes arányának megtalálása
• képesség-és személyiségfejlesztés
• a gondolkodás képességének fejlesztése
• kreativitás, vállalkozókészség fejlesztése
• kommunikációs képességek fejlesztése
• a differenciált fejlesztés és az esélyegyenlőség biztosítása
• a folyamatosság, a folytonosság és a fokozatosság megteremtése
• valóságos tanulási környezet
• integrációs elv, komplex látásmódra való törekvés
• kontroll és mérés

Pedagógiai hozzáadott érték

• Esélyegyenlőség: otthon géppel/Internettel nem rendelkező tanulók gépidőt kapnak iskolába lépésük előkészítésére
• Az IKT eszközök természetes szemléltető, oktató és otthoni felhasználást segítő eszközökké válnak.
• Mérés-értékeléshez: az eredményeket jól szemléltető táblázatok. A munkát, összegzést és a fejlődés nyomon követését segítő szavazó-feleltető eszközök.

Az órai foglalkozásokon kívüli közös (csoport) munkának egyre kevésbé gátja a fizikai távolság! Az otthoni eszközellátottság egyre természetesebb volta, valamint az informatikai kultúra fejlettsége folytán térben és időben is szélesebb együttműködés alakulhat ki a pedagógusok között, valamint az tanító – gyerek és a szülők között.

Irodalom

Bábosik István (2008): Az iskola korszerű funkciói Budapest Okker Kft.
Benedek András (2008): Digitális pedagógia – Tanulás IKT környezetben. – Typotex Kiadó, Budapest
Benedek András: Digitális pedagógia, mobil tanulás és új tudás. – Szakképzési Szemle, 2007. 1. szám  https://www.nive.hu/folyoiratok/admin/articles/15/benedek.pdf Letöltés: 2011. augusztus 4.
Benedek András: Tanulás és tudás digitális korban. – Magyar Tudomány 2007/9. http://www.matud.iif.hu/07sze/09.html Letöltés: 2011. augusztus 4.
Kárpáti Andrea (1999): Digitális pedagógia – A számítógéppel segített tanulás módszerei Új Pedagógiai Szemle 4.
Molnár Péter (2010):A média hatása a kisgyermek fejlődésére. In: Dombi Alice-Soós Katalin(2010,szerk.): Fejezetek a kisgyermeknevelés köréből. APC-Stúdió, Gyula, 133-143.
Tatárné Kovács Marianna (2011): Információs és kommunikációs technológiák alkalmazása az alsó tagozatos tanítás és a mentorálás folyamatában. Szakdolgozat. SZTE JGYPK TÓKI
Vincze Éva (2011): Az információs és kommunikációs technológiák bevonása a tanítási, a tanulási és a mentori munka folyamatába. Szakdolgozat. SZTE JGYPK TÓKI

http://epa.oszk.hu/00000/00035/00097/2005-11-ta-Dancso-Informacios.html Letöltés: 2011. augusztus 4.
http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=gyermek-Knizner-ovodai Letöltés: 2011. augusztus 4.

 Molnár Péter
Szegedi Tudományegyetem
Juhász Gyula Pedagógusképző Kar

Megjelent a Módszertani Közlemények 2011. 51. évfolyam 5. számában.