BAJINÉ TAKÁCS MARGIT

Kötelező és ajánlott olvasmányok 3-4.osztályban

Nem lehet kérdés, hogy olvasni hasznos.
A kötelező és ajánlott olvasmányokon keresztül végezheti el az oktatás a legfontosabb feladatainak egyikét: alsó tagozatban a tanulás tanítása mellett kiemelt feladat az olvasás-szövegértés fejlesztése.

Iskolánk, a Kölcsey Ferenc Református Gyakorló Általános Iskola könyvtára mintegy 36 000 könyvtári egységgel rendelkezik. Az állományalakítás fontos szempontja, hogy a könyvtár alkalmassá váljon a könyvtári órák és foglalkozások megtartására. Ennek érdekében a kötelező és ajánlott olvasmányokból 15–30 példány került beszerzésre, valamint az olvasmányok feldolgozásához szükséges értelmező szótárakból, idegen szavak szótárából is rendelkezünk 30-30 példánnyal. De nemcsak a hagyományos dokumentumok köre ilyen széles, hanem rendelkezésünkre áll egy projektor, valamint 5 internetelérésre alkalmas számítógép is.

A megvalósítás lehetőségei könyvtárunkban

Az olvasmányok megválasztása alsó tagozatban az osztálytanítók feladata, de természetesen mindig figyelembe veszik azt, hogy a könyvtárban az adott irodalom hány példányban található meg. Emellett fontos feladat a módszerek megfelelő megválasztása is. Az alkalmazott módszerek között szerepel  az egyéni kutatás, a  projektmódszer, a drámapedagógia, az ezt segítő digitális technikák lehetőségei.

Egy-egy olvasmány feldolgozásakor figyelembe kell venni a gyerekek és az osztály képességeit, érdeklődési körét. Nagy hangsúlyt kell fektetni a tanulók motiválására, az érdeklődés felkeltésére. A munkához ki lehet használni az internet adta lehetőségeket, a feldolgozás folyamán pedig nem kell tiltani a filmváltozatokat, hanem érdemes azokat beépíteni a feldolgozás menetébe. Iskolánkban hosszú idő óta gyakorlat, hogy a kötelező és ajánlott olvasmányok feldolgozásába a könyvtáron keresztül én is, illetve a könyvtár szakos hallgatóim is bekapcsolódnak.

Az már önmagában is nagyon motiváló tényező, hogy nem az osztályteremben, hanem a könyvtárban kerül sor a művek feldolgozására. Alsó tagozatban a szervezés könnyebben megvalósítható, hiszen ott szinte minden tantárgyat egy tanító tanít, ezért gyakran előfordul, hogy ilyenkor egy-egy osztály egész délelőtt, akár 3–4 órában a könyvtárban tartózkodik, így a művek feldolgozását semmi nem szakítja meg. Mind a tanulók, mind a kollégák és természetesen a hallgatók és én is nagyon készülünk ezekre az alkalmakra.

A 3. és 4. osztályban iskolánkban a magyart tanítók igényei szerint a következő művek kerülnek feldolgozásra: Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön, Lázár Ervin: A Négyszögletű Kerek Erdő, Eric Knight: Lassie hazatér, Erich Kästner: Emil és a detektívek, valamint Mark Twain:Tom Sawyer kalandjai.

A feldolgozás lépései

Írói életrajzok

A feldolgozás többnyire az írói életrajzok ismertetésével kezdődik. Ehhez általában valamilyen életrajzi lexikon megfelelő fejezetét használjuk (Kik írtak a gyerekeknek? Ki kicsoda a gyermekirodalomban?). Ennek eszköze valamilyen általunk összeállított feladatlap, amelyet csoportmunka formájában dolgoznak fel a tanulók, majd az eredményeikről beszámolnak egymásnak. Ilyenkor az irányítást az egyes csoportok veszik át, hiszen a beszámolójuk után feltesznek az osztálynak az általuk elmondottak alapján egy–három kérdést. Ezt nagyon változatos formában teszik meg: igaz-hamis állításokkal, mondat­kiegé­szí­téssel, kérdésekkel stb.

 Cselekményvázlatok

A művek cselekményének felidézése különböző módszerekkel történhet: a Tom Sawyer kalandjaihoz a mű illusztrációjául szolgáló Kass János által készített grafikák szolgáltak. Itt párokban dolgoztak a tanulók, melynek eredményeként összefüggő mondatok hangzottak el, sőt a legügyesebb párosok úgy dolgoztak, hogy még egy, nem a képekhez illő mondat is becsúszott. Az osztálynak az volt a feladata, hogy ezt találja meg, és a hamis mondatot javítsa ki. Az ellenőrzés során használtuk a projektort, hiszen ezeket a képeket sikerült be is szkennelnünk. A Négyszögletű Kerek Erdő felidézésére a tartalomjegyzék szolgált, az egyes csoportoknak 2-2 fejezetből kellett beszámolniuk. Az Emil és a detektívek esetén a helytelenül felírt fejezetcímeket kellett javítani, míg a Kincskereső kisködmönnél minden részből egy-egy jellemző részt olvasott fel az óra vezetője, a könyvtáros­tanár vagy a könyvtár szakos hallgató, a gyerekek pedig megkeresték a műben a megfelelő részt, és bekapcsolódtak a hangos olvasásba. Így minden fejezet cselekménye elhangzott és megbeszélésre került.

Jellemzési módok

A szereplők jellemzésére többnyire a műből vett idézetek a legalkalmasabbak. A tulajdonságokat a műből kerestük ki, majd ezt kellett felolvasni, lerajzolni, illetve a Tom Sawyer feldolgozásakor csak színeket használtak a gyerekek a szereplők  külső jellemzésére. Egy sajátos jellemzési mód az, amikor azt kell kitalálni, hogy ki adhatta fel a következő apróhirdetést. A Négyszögletű Kerek Erdő feldolgozásakor például a következőképpen hangzott Aromó jellemzése:

Határtalan ésszel rendelkező kistestű négylábú nálánál okosabbat keres.
Jelige: mindent meg tudok magyarázni

A kincskereső kisködmön Kese kalaposa pedig a következő hirdetést fogalmazhatta volna:

Nyáron fejfedőket gyártó kisiparos téli elfoglaltságához keres közreműködőket.
Jelige: Hogi vagi?

Kedvelt forma az is, amikor a jellemzést activity formában, körülírással, rajzzal vagy mutogatással végezzük. Ilyenkor a feladatmegoldás csoportmunkában történik, a cél az, hogy minél több tulajdonság kerüljön összegyűjtésre, hogy a többi csoport ki tudja találni az adott szereplőt.

Jellegzetesen könyvtári feladat, amikor szócikkeket, szótárat használtatunk. Ennek különösen nagy jelentősége van a Kincskereső kisködmön feldolgozása esetén: például magyarázzátok meg az alábbi kifejezéseket és szavakat: soha meg nem kentek még fahéjjal, odapányváznak az asztal lábához, kordé, okuláré stb. Ugyanakkor a gyerekek is megpróbálkozhatnak a szócikkek készítésével. Így volt ez A Négyszögletű Kerek Erdő mű esetén is, amikor a műre legjellemzőbb szavak jelentését kellett megmagyarázni.

A regény szerkezeti felépítésének megbeszélésére szolgálhat a következő feladat is, amelynek során az összekeveredett mondatokat a regény megfelelő szerkezeti részeihez kell párosítani (Lassie hazatér):

Minden jóra fordul

Bevezetés

Szökés Skóciából

Főrész

Megismerjük Lassie-t és gazdáit

Befejezés

Életveszélyes helyzetek

Csak haza, haza!

Újra otthon

A kreativitás fejlesztése

A művek feldolgozása során gyakran a drámajáték eszközei is felhasználásra kerülnek. Ennek során az empatikus készségek erősödhetnek. A feladattípusok a következők lehetnek: valamelyik, a csoport által a legjobban kedvelt jelenet kerül eljátszásra vagy dramatikus felolvasásra olyan módon, hogy a csoport minden tagjának jusson szerep. A Négyszögletű Kerek Erdő feldolgozása során rendeztünk költőversenyt, ahol az alábbi szavak kerültek felhasználásra: édes, torta, születésnap, péntek, barátok. A kreativitás fejlesztését szolgálhatja a képregény készítése is, amely bármelyik műhöz, illetve tetszőleges választott fejezethez kapcsolódhat. Célszerű legalább 5 képből, és minden képhez 1-1 mondatból álló alkotást készíttetni. Ugyanezt a képességet fejleszti az is, amikor az iskolarádió vagy az iskolaújság számára egy rövid, legfeljebb 5 kérdésből álló beszélgetést, riportot, interjút kell készíteni. Például arról, hogy hogyan lehetne iskolás korban pénzhez jutni, vagy olyan legendákról, hiedelmekről, mint például huhog a bagoly éjszaka: valaki meg fog halni (Tom Sawyer kalandjai). Ilyen módon a készségek fejleszthetők és a tanulási folyamat is elősegíthető.

Összegzés

A fent bemutatott feladattípusok alkalmazásával lehetővé válik az irodalmi művek feldolgozásának aktív módja, amely elősegíti a művek belsővé válását.
A választott művek könyvtári környezetben történő feldolgozása motiválttá teszi a tanulókat, nem érzik kötelezőnek  a „kötelezőket”, többirányú komptenciafejlesztés, közösség- és személyiségfejlesztés valósítható meg, és nem mellékesen a könyvtárhoz való pozitív kapcsolódás lehetősége is megnyílik.

„Az olvasóvá nevelés valójában egy út, melynek állomásait érdemes megfontolni, az utazás módját, sebességét jól megtervezni, a mikéntjét pedig leginkább az utazóhoz, a gyermekhez igazítani.” (Gombos Péter)

MELLÉKLET

Erich Kästner: Emil és a detektívek című művének feldolgozása

feladatsor

1. Készítsetek karikatúrát (rajzot) arról a detektívről, amilyen a ti csapatotok szeretne lenni! A legjellemzőbb tulajdonságot próbáljátok ábrázolni, azt emeljétek ki!  (segítenek a képek)

• 2. Javítsátok ki a helytelenül írt fejezetcímeket!
• Úton Lipcse felé
• Nagy izgalom a Strauss utcában
• A látóhatáron feltűnik a sípos gyerek
• Üldözés lovon
• Egy liftes gyerek sárga egyenruhában
• A tolvaj egyedül baktatott az utcán
• Mire jó a gemkapocs?
• Emil a rendőrségen
• Van-e a történetnek közmondása?

 3. Számokat gyűjtöttem a regényből. Nyomozzátok ki, mire vonatkozhatnak!

177; 2
0579
két tucat
18,17
40

4. Gyűjtsetek minél több foglalkozást a regény alapján! Készítsetek rajzokat a foglalkozáshoz tartozó eszközökből, illetve keressetek jellemző szavakat az egyes szakmákhoz! Próbáljátok meg a foglalkozás képviselőjének emberi tulajdonságait is összegyűjteni!

Segítségül használhatjátok a regényt, az értelmező szótárat, az asztalon lévő lexikonokat!

5. Írjatok levelet (esetleg elektronikus levelet), vagy sms-t Emil nevében az édesanyjának vagy a nagymamájának! Fogalmazzatok úgy, hogy ne ijedjenek meg a történtek miatt!

6. A regényt egy német író, Erik Kästner írta. Be lehet ezt bizonyítani a mű alapján? Keressetek magyar neveket a német helyett! Használhatjátok az utónévkönyvet!

7. Fogalmazzatok kiáltványt! Célja az legyen, hogy minél többen csatlakozzanak hozzátok nyomozónak! Gyakoroljátok felolvasni-előadni is a leírtakat! Keressétek meg, hova lehetne beilleszteni a regénybe azt, amit írtatok!

8. Mit gondoltok, milyen célja lehetett a további lopással a tolvajnak? Fejezzétek be a mondatot!

A tolvaj azért lopott,mert ……………………………………………………………………………………….

9. Mit tett Emil és édesanyja a jutalommal? A ti csapatotok mit tett volna a pénzzel?

10. Válasszatok ki egy kedvenc jelenetet és játsszátok el! Hozhattok hozzá eszközöket, készíthettek jelmezeket!

11. Van e tanulsága a történetnek? Gyűjtsetek szólásokat, közmondásokat, használhatjátok a Magyar szólások és közmondások könyvet hozzá!

 TOTO Emil és a detektívek

1.Ki írta a regényt?

1. Eric Knight
2. Erich Kästner
X. Eric Clapton

2. Mi volt a foglalkozása Emil édesanyjának?

1. varrónő
2. mosónő
X. fodrász

3. Hova utazott Emil?

1. Berlinbe
2. Dusseldorfba
X. Hamburgba

4. Ki rabolta ki Emilt?

1. a keménykalapos
2. a kalap nélküli
X. a puhakalapos

 5. Mit vittek el Emiltől?

1. a nagymamának szánt virágcsokrot
2. a nagymamának szánt pénzt
X. nagymamának szánt ajándékot

6.  Ki adott pénzt villamosjegyre?

1. az író, Kästner
2. Emil nagymamájának a szomszédja
X. egy segítőkész gyerek, Krummbiegel

7. Hogy hívták a dudás gyereket?

1. Gusztáv
2. Petzold
X. Traugott

8. Ki irányította a nyomozóbrigádot?

1. kis Kedd
2. a Professzor
X. Kalapocska

9. Mi volt a jelszó?

1. Emil
2. a tolvaj
X. pénz

10. Mit ettek a nyomozóbrigád tagjai?

1. szendvicseket
2. hamburgereket
X. hot-dogokat

11. Hogyan tudták bebizonyítani a lopást?

1. jelentkezett a tettes a rendőrségen
2. lyukas volt minden pénz, mert a tű átszúrta
X. minden pénznek a sorszámát feljegyezte Emil édesanyja

12. Milyen eszközzel közlekedett Kalapocska?

1. gördeszkán
2. görkorcsolyán
X. kerékpáron

13. Milyen címen jelent meg az újságcikk?

1. A vidéki gyerek elfog egy tolvajt
2. Száz berlini gyerek elfog egy tolvajt
X. Tischbein Emil elfog egy tolvajt

13 + 1. Mivel vendégelte meg Emil családja a gyerekeket?

1. rétessel és forró csokoládéval
2. lángossal és forró teával
X. kakaós csigával és tejjel

IRODALOM

Czakó Réka: 15 tipp, hogyan neveljünk olvasó gyereket… avagy hogyan segíthetünk kisiskolásoknak az olvasás megszerettetésében?[http://www.egigerokonyvek.hu/neveljunk-olvasokat/szuloknek/item/tippek-truekkoek]
Dull Szabolcs 2012: Lepereg Nemecsek nyomora a Harry Potter-nemzedékről [http://www.origo.hu/itthon/20120318-miert-nem-olvassak-szivesen-a-diakok-a-kotelezo-olvasmanyokat.html]
Gombos Péter: A kortárs gyermekirodalom és az irodalomtanítás [http://www.arkadia.pte.hu/magyar/nyomtatas_cikk?id=gombos_kortars_gyerek]
Gordon Győri János 2009: Kötelező, közös, kölcsönös olvasmány. Hagyomány és megújulás az iskolai olvasmányok kánonjában [http://olvasas.opkm.hu/index.php?menuId=125&action=article&id=982]
Gyeskó Ágnes 2009: Járatlan utat járt útért el ne hagyj! avagy Miért ne ragaszkodjunk a bevált kötelező olvasmányokhoz? [http://www.tanszertar.hu/eken/2009_02/gya_0902.htm]
Láng Benedek 2011: Magyar lúzerképző: kihez szólnak a kötelező olvasmányok?
[http://www.komment.hu/tartalom/20110915-velemeny-a-magyar-altalanos-iskolak-kotelezo-olvasmanyai-eletidegenek-a-gyerekektol.html]
Legát Tibor – Tamás Zsuzsa 2007: „Temessék már el a csávót!”
[http://magyarnarancs.hu/konyv/kotelezo_olvasmanyok_temessek_mar_el_a_csavot-67064]
NAT 2012 [http://www.nefmi.gov.hu/kozoktatas/nemzeti-alaptanterv-nat/nemzeti-alaptanterv]
Szabóné Csepregi Boglárka 2009: Fő-Szerep Drámapedagógia alsó tagozaton az olvasóvá nevelés részeként [http://www.tanszertar.hu/eken/2009_04/szcsb_0904.htm]
Szili Csaba 2012: Kötelezőkről röviden [http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=390]

---