SZARVAS MÁRTA – Számunkra fontos feladat időben megtalálni azokat a gyerekeket, akik kiemelkedőek valamilyen képességet illetően. A tehetség azonosításának és gondozásának egyik fontos színtere a tanítási óra, de a tanórán kívüli érdeklődésüknek, irányultságuknak megfelelő szabadidő hasznos eltöltése is célunk. Első osztályban a gyerekek nyitottak, lelkesek, kíváncsiak, szeretik a rejtélyes dolgokat. Ezt kihasználva indult el a 2009/2010-es tanévben egy kísérleti osztály, ahol a gyerekek heti egy alkalommal megismerkedhettek a matematikai feladatmegoldás érdekességeivel, buktatóival, módszereivel, a felfedezés örömével. Szerettük volna, ha azok a gyerekek, akiket a gyors gondolkodás jellemez és élvezik a kreatív feladatokat, versenyeken is részt vennének… >>>

SIPOS ZSOLTNÉ: AZ EKF Gyakorlóiskola évek óta részt vesz a magyar- és kommunikációszakos hallgatók kompetenciaalapú képzésében. A képzés kiemelt területe az IKT-használat. Ezen a területen az országban egyedülálló az Ipad és a Smart-PC kísérletünk. A szülői, tanulói és hallgatói kérdőívek és elégedettségmérések ezeknek a programoknak a sikerét bizonyítják. A bemutatóórák, melyeket 2007-től tartunk a térség pedagógusai részére, pozitív visszajelzéseket mutatnak. A referenciaintézménnyé való minősítésben több „jó gyakorlat” is az infokommunikációs technikára épít. Az alább ismertetett „jó gyakorlatok” kifejlesztőjeként tevékenykedem ebben a szakmai projektben is. Kollégáimmal együtt évek óta konferenciák, szakmai napok előadója, résztvevője vagyok, 16 éve szakvezetőként dolgozom a főiskolai-egyetemi szintű tanárképzésben. A bemutatóórákon, konferenciákon a „jó gyakorlatok” alapelemeit többször bemutattam… >>>

KLENCSÁR DEZSŐ – A mindennapos testnevelés bevezetése komoly kihívást jelent az olyan iskoláknak, ahol nincs vagy kevés testnevelésre alkalmas terem áll rendelkezésre. Szeretnék egy olyan lehetőséget bemutatni, amit iskolánkban, a PTE 1. Számú Gyakorló Általános Iskolában már minden testnevelő alkalmaz, illetve az egyetem testnevelés szakos hallgatóinak is tanítjuk. Módszerünket továbbképzéseken már többször bemutattuk az érdeklődő kollégáknak. Testnevelésóra a folyosón! Hogyan lehet folyosón atlétikát, labdarúgást, tornát (szekrényugrást, talajelemeket, gerendát…) oktatni, tanítani? Milyen új módszereket, eljárásokat lehet és kell alkalmazni az óra szervezésénél? Milyen ötletekre van szükség a ki- és bepakolásnál? Jelent-e új veszélyeket az új helyszín? Milyen módon építhetünk kondicionális, koordinációs képességeket fejlesztő akadálypályákat… >>>

FEHÉR SAROLTA
Azt gondolom, hogy igen, hiszen a mai Z generáció már a technikai és multimédiás eszközök közt nő fel. A számos inger, ami folyamatosan éri őket, szükségessé tette az új típusú taneszközök iskolai bevezetését is. Egyes felmérések szerint a 10-14 éves korosztály mintegy 70%-a használja napi rendszerességgel az internetet. Ebből is látszik, hogy a felnövekvő generációnak milyen új szokásai vannak a multimédiás eszközök tekintetében… >>>

HAVLIKNÉ RÁCZ ANDREA – POZSÁR ÉVA
A mese évezredek óta fontos szerepet tölt be az ember életében. A természeti népeknél, később a falusi társadalmakban a mesék elsősorban a felnőtteknek szóltak. A mesék, történetek hallgatása közösségi esemény volt, ahol az emberi élet valamennyi sorsfordulójához tudott a mesemondó egy történetet. A mesék fejlődéssegítő szerepének megértéséhez járulnak hozzá azok a lélektani elgondolások, melyek a mesék elemzésén keresztül adnak értelmezési keretet… >>>

VARGA SÁNDORNÉ
A kötelező népiskola bevezetésére Svédországban 1842-ben került sor. A második világháborút követően egy erősen centralizált, központilag irányított iskolarendszer valósult meg. 1962 óta működik a jelenlegi kilencéves alapiskola. Az 1970-es évektől indult meg az oktatás decentralizálása, mely nagyobb befolyást biztosít az önkormányzatok számára. Az 1980-as tanterv a célok eléréséhez megválasztható eszközök és módszerek elvi kérdéseiben nagyfokú szabadságot engedélyezett. 1989-ben számos alapvető reform született. A kötelező iskolaügy számára érvényes jelenlegi tanterv 2011-ben lépett hatályba… >>>

Eredetileg a portfólió szó Amerikából került napjaink modern világába, aktát, mappát, irattartót jelent, pontosabban olyan irattartót, amelybe fontos dokumentumok kerülnek (Langenscheidt 1993, idézi Pietsch 2005). A szakirodalomban Falus (2003) szerint több megközelítés található, ezek közül idézünk néhányat. Häcker és Rihm (2004) szerint a portfólió önállóan nem létező fogalom. A fogalom mögött több mint egy koncepció rejtőzik, amelyek különböző célokat szolgálnak, és a céloknak megfelelően a definíció is különböző lehet. Ezekből következtetve: „a portfólió tanulói munkák célorientált gyűjteménye, amely a tanuló fáradozásait, tanulmányi előrehaladását és teljesítményének eredményeit egy vagy több területen mutatja be” (Lissmann 2001)… >>>

Az óvodás korosztály iskolaérettségének megállapítását segítő mérőrendszer a DIFER programcsomag. A Diagnosztikus Fejlődésvizsgáló Rendszer elterjedt eszköz az óvodapedagógusok körében, mivel a fejlettségi mutatóival nagy segítséget nyújt az egyéni fejlesztő munkában (Nagy et al. 2004). Amikor azonban erről a méréseket végző óvodapedagógusokkal beszélgettem, akkor felmerült néhány kérdés a DIFER-rel kapcsolatban. Az észrevételek tisztázására kérdőíves felmérést végeztem a Makói kistérség óvodáiban…. >>>

Az óvodapedagógus-hallgatók gyakorlati képzésében egyik fő feladat: az oktató-nevelő munka tervezési folyamatainak megtanítása. A körültekintő tervezés megkönnyíti a felkészülést a gyermekekkel való foglalkozásokra és eredményesebbé teszi a különböző tevékenységek megszervezését, megvalósítását.
Több éve foglalkozom hallgatók gyakorlati képzésével és évről-évre azt tapasztalom, hogy a tervezetírás nem tartozik a „kedvenc munkák” közé a diákok körében. Sajnos általában úgy érkeznek a gyakorlatukra, hogy addig még egyáltalán nem látnak foglalkozás tervezetet, és hiányos módszertani tudásuk miatt is nehezebbnek érzik ezt a feladatot. >>>

A súlyosan és halmozottan sérült tanulók esetében a fejlesztő iskola hivatott arra, hogy az állapotukból adódó szükségleteiket ellássa – gondozási feladatok pl. pelenkázás, etetés stb. – ugyanakkor a komplex fejlesztésüket is biztosítsa. A fejlesztő iskola ideális lehetőség azoknak a diákoknak, akik állapotuk súlyossága miatt nem integrálhatóak az általános, illetve középiskolákba. Ma már ők is tankötelesek, nem képzési kötelezettek. 6 évesen megkezdhetik tanulmányaikat, és 23 éves korukig lehetnek a nappali oktatás résztvevői a fejlesztő iskolában. >>>