VARGA SÁNDORNÉ
A kötelező népiskola bevezetésére Svédországban 1842-ben került sor. A második világháborút követően egy erősen centralizált, központilag irányított iskolarendszer valósult meg. 1962 óta működik a jelenlegi kilencéves alapiskola. Az 1970-es évektől indult meg az oktatás decentralizálása, mely nagyobb befolyást biztosít az önkormányzatok számára. Az 1980-as tanterv a célok eléréséhez megválasztható eszközök és módszerek elvi kérdéseiben nagyfokú szabadságot engedélyezett. 1989-ben számos alapvető reform született. A kötelező iskolaügy számára érvényes jelenlegi tanterv 2011-ben lépett hatályba… >>>

Eredetileg a portfólió szó Amerikából került napjaink modern világába, aktát, mappát, irattartót jelent, pontosabban olyan irattartót, amelybe fontos dokumentumok kerülnek (Langenscheidt 1993, idézi Pietsch 2005). A szakirodalomban Falus (2003) szerint több megközelítés található, ezek közül idézünk néhányat. Häcker és Rihm (2004) szerint a portfólió önállóan nem létező fogalom. A fogalom mögött több mint egy koncepció rejtőzik, amelyek különböző célokat szolgálnak, és a céloknak megfelelően a definíció is különböző lehet. Ezekből következtetve: „a portfólió tanulói munkák célorientált gyűjteménye, amely a tanuló fáradozásait, tanulmányi előrehaladását és teljesítményének eredményeit egy vagy több területen mutatja be” (Lissmann 2001)… >>>

SZAKTER ZSUZSA
Négy éve kezdtük el a sajátos nevelési igényű, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók együttnevelését, ezzel együtt a pedagógusok, gyermekek, szülők szemléletformálását. Hogyan érdemes az inklúzió kezdeti lépéseit megtenni, milyen jogszabályi előírások határozzák meg az iskolák működését? Miként lehet az érintett tanulókat integrálni és a többségi gyermekeket elfogadóvá/befogadóvá nevelni? Hogyan segíthetjük a szülőket, milyen feladatai vannak a többségi tanároknak és a fejlesztő-, illetve gyógypedagógusnak? Milyen speciális dokumentumokat használunk az SNI- és BTMN-tanulók oktatása során? … >>>

A tanulási zavar gyermekek, családok életét nehezíti meg. A genetikai, környezeti tényezők kizárólagos felelősségét hangsúlyozó elméletek azonban ma már nem állnak meg a lábukon: a PISA 2000 felmérés óta, sajnos, nemzetközi bizonyítványunk az egész magyar közoktatás „alulteljesítését” jelzi. Írásainkkal a probléma megoldásához kívánunk hozzájárulni. A téma elméleti vonatkozásain túl pedagógusok, szülők számára olyan gyakorlatokat, játékokat gyűjtöttünk össze, melyek alkalmazása gyermekeiknél lehetővé teszi a tanulási zavarok megelőzését, illetőleg fejlesztő módszerként is alkalmazhatók. >>>

A súlyosan és halmozottan sérült tanulók esetében a fejlesztő iskola hivatott arra, hogy az állapotukból adódó szükségleteiket ellássa – gondozási feladatok pl. pelenkázás, etetés stb. – ugyanakkor a komplex fejlesztésüket is biztosítsa. A fejlesztő iskola ideális lehetőség azoknak a diákoknak, akik állapotuk súlyossága miatt nem integrálhatóak az általános, illetve középiskolákba. Ma már ők is tankötelesek, nem képzési kötelezettek. 6 évesen megkezdhetik tanulmányaikat, és 23 éves korukig lehetnek a nappali oktatás résztvevői a fejlesztő iskolában. >>>

A hazai és határon túli együttműködéssel megvalósuló nyári tehetséggondozó programok, tehetséggondozó műhelyek és hozzájuk kapcsolódó szaktáborok támogatása (NTP-TSZT-MPA-12) A pályázat célja Segítséget nyújtani a hazai és határon túli együttműködéssel megvalósuló nyári tehetséggondozó köznevelési és felsőoktatási programoknak A hazai és határon túli intézményi együttműködések elősegítése a tehetséggondozás területén Olyan, intézményi együttműködésen alapuló nyári programok részletes kidolgozása […] >>>