SIPOS ZSOLTNÉ

Bevezetés
AZ EKF Gyakorlóiskola évek óta részt vesz a magyar- és kommunikációszakos hallgatók kompetenciaalapú képzésében. A képzés kiemelt területe az IKT-használat. Ezen a területen az országban egyedülálló az Ipad és a Smart-PC kísérletünk. A szülői, tanulói és hallgatói kérdőívek és elégedettségmérések ezeknek a programoknak a sikerét bizonyítják. A bemutatóórák, melyeket 2007-től tartunk a térség pedagógusai részére, pozitív visszajelzéseket mutatnak. A referenciaintézménnyé való minősítésben több „jó gyakorlat” is az infokommunikációs technikára épít. Az alább ismertetett „jó gyakorlatok” kifejlesztőjeként tevékenykedem ebben a szakmai projektben is. Kollégáimmal együtt évek óta konferenciák, szakmai napok előadója, résztvevője vagyok, 16 éve szakvezetőként dolgozom a főiskolai-egyetemi szintű tanárképzésben. A bemutatóórákon, konferenciákon a „jó gyakorlatok” alapelemeit többször bemutattam. Általános iskolában 5 éve az epikai művek elemzésénél használom a gyakorlatot, gimnáziumban pedig két éve 9-12. évfolyamig erre építem a drámai alkotások feldolgozását.

A legutóbbi évek szakmai eredményei:
2010 – Informatika-Számítástechnika Tanárok Egyesülete országos pályázat első díj
2012 – Digitális módszertani konferencia országos pályázat – Digisuli 1. helyezés
2013 – Innovatív tanárok konferenciája – „A főhős Te vagy!” projekt bemutatása, Elismerő oklevél

A kidolgozás 1. szintje: drámapedagógia és IKT-használat az általános iskolában, epikai műveknél
Az elsőként kidolgozott jó gyakorlat két kiemelt kompetenciaterületen hatékony.
Az egyik a szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterület, a másik az IKT-használat. A szövegértési feladatok során a diákok sokrétű szerepkörben és kommunikációs helyzetben próbálhatják ki magukat. Változatos szóbeli és írásbeli szövegfajtákat alkothatnak. Ez a drámajátékon kívül, ahol önálló értelmezést kell adni az irodalmi műveknek, leginkább a laptopon kapott csoportfeladatok által érvényesül. A fejlesztő szövegértési-szövegalkotási feladatokat nem papíralapú ismerethordozókon, hanem egy ppt-n vagy feladatlapon, digitális formában kapja a csoport. Ez számára érdekesebb, látványosabb, a képi világot is beemeli a szövegközpontúság mellé. Így a laptop működtetésén keresztül a számítógép használatában is fejlődik. Megtanulja használni, sőt kreatívan alkalmazni az informatikai és kommunikációs technológiákat. Gyakori alkalmazás mellett ő maga is képes lesz önálló fejlesztésre, animációkat, videókat, ppt-ket készít. Élménnyé válik az irodalom. Különösen fontos ez a nehezen olvasó, de a számítógéppel szívesen foglalkozó fiúk esetében. Kezdetben csak tanári ppt vagy egyéb motiváló gyakorlat segítette az órai munkát, majd a kreatívabb gyerekek, párosok „bevállalták”, hogy ők is szívesen csinálnak totót vagy más játékos feladatot IKT alkalmazásával. Az óra ráhangoló részét így gyakran ők irányították.

Majd ezt kombináltuk az órai csoportonkénti laptophasználattal, ahol minden csoport külön mappában kapta a feladatokat. Az iskolai CMPC-rendszer adta az ötletet, de az egyéni géphasználat helyett a csoportonkénti alkalmazás került előtérbe. Először a géphasználatban jeleskedők a feladatfelelősök, később cserélődnek a szerepek, hogy mindenki használja a laptopokat. Az egyéni és csoportban való fejlesztés kiemelt lehetőségeként került az IKT-használat mellé a drámapedagógia. A tanuló projektfeladatként átéli, eljátssza, szinkronizálja a kiadott epikai részletet. Iskolán kívüli tevékenységként a videók készítése volt az utolsó elem. Nagyon lelkesen játszották el újra a legkedvesebb regényrészletet vagy novellát, azzal az előnnyel, hogy most szabadon szerveződhetett a csoport, s nagy közös élménnyé vált a felvétel, s együttes sikerré az órai bemutatás.

Ez a feldolgozási forma kiválóan alkalmas az epikai művek feldolgozására, élményt adó összefoglalásra, legyen szó akár a Toldi, akár Mikszáth-novellák vagy Jókai-regény tanításáról. Fontos elv a fokozatosság betartása, ami alatt elsősorban az értendő, hogy a művek értelmezésekor a hagyományos tanári magatartás egyre inkább háttérbe szorul, s a szervező, facilitátor szerepkör kerül előtérbe. Ezzel párhuzamosan nő a tanulói aktivitás és önállóság. Ennek a csúcspontja a gyerekek bevonásával előkészített és megvalósított „jó gyakorlat”.

A foglalkozások felépítése:
Egy páros a ráhangolás fázisában az otthon előre elkészített feladatsort mutatja be a csoportoknak. Egy ppt-s feladatsorral –vagy bármilyen játékos feladattal – készül, ami a tanár által előre megszabott tananyagot kérdezi vissza. Pl. életrajz, keletkezéstörténet, stílus. Ez a csoportoknál levő mappában található 1. feladat, amit a csoporttagoknak közösen kell megoldaniuk, majd a tanári asztalon levő számítógép segítségével a „páros” ellenőrzi a csoportok munkáját. Kivetíti a helyes megoldást. A csoportokon belül egyegy „kém” biztosítja a korrekt ellenőrzést.

A második csoportfeladat elkészítése a tanár feladata. Valamelyik novella vagy műrészlet helyes sorrendbe helyezése, vagy kakukktojás-feladat lehet a soron következő munka. Ezt is célszerű ppt-ben elkészíteni, de megoldható lyukas szöveggel vagy keresztrejtvénnyel is. Javasolt a Hot Potatoes program használata, amelynek magyar nyelvű változata is van. Ezt is a laptopon oldja meg a csoport. A drámajáték feladatát előre ki kell adni a csoportoknak, bár mindenki előtt ismert műveknél jó lehet az improvizáció is, figyelve arra, hogy akkor több időt kell hagynunk (1-2 hét a felkészülési idő).
A záró, reflektáló feladat szabad csoportválasztással (3-10 fő) történik. Közösen kiválasztott mű/műrészlet felvétele iskolán kívüli környezetben. Ezt a feladatot legalább két héttel előbb ki kell adni a vágás és egyéb összehangolása miatt.

A kidolgozás 2. szintje: drámajáték és IKT-használat a középiskolában, drámai művek értelmezésekor 
A „jó gyakorlat” felépítése:

1. A tananyag behatárolása, az alapvető információk, adatok, összefüggések bemutatása elsősorban tanári előadás, prezentáció formájában. Itt kerül központba a kor, a dráma fejlődése, a szerző életrajza, pályaképe, a mű legfontosabb adatai, a történet bemutatása. Ehhez a prezentációkon kívül az adott mű filmes feldolgozásai is segítséget adnak pl. a médiaórán a szakos kollégával együttműködve. Ismertetésre kerül a feladatlista a diákok számára. Határidők, pontos feladatok megjelölése magyarázattal. Ez a közös internetes csoportban megosztásra, a tanteremben kifüggesztésre kerül.
2. A mű részletes feldolgozása a tanórán csoportmunkában, drámajátékkal. A legfontosabb jelenetek, párbeszédek kiemelése, a jellemek rendszere, a cselekmény – tér – idővonatkozások kigyűjtése és prezentálása.
3. Közös színházi élmény
   A filmek megtekintésén és megbeszélésén túl a színvonalas színházi élmény tovább mélyíti a műről szerzett ismereteket és egyéni benyomásokat. A diák mintát kap a dráma bemutatására, az átélés különböző fokaira; s a katarzist megélve a művészet lényegét érezheti meg. Különösen fontos ez előadói tehetséggel megáldott gyerekek esetében. A színházban való megjelenés, viselkedés kultúrája is megtanulható ezeken az alkalmakon. Az előadást követő közös beszélgetés újabb kérdéseket vethet fel a mű értelmezésével, interpretálási lehetőségeivel kapcsolatban.
4.  Reflektálás, feladatmegoldás
   A tanulók előzetes feladatainak elkészítése a tanórán kívül történik. Ezek egy része egyéni munka – kritika készítése a látott előadásról, önálló ppt a témáról – másik része viszont választhatóan videokészítés az adott mű alapján. Ez a projektfeladat választható csoporttagokkal, önállóan választott technikával, szabadon kijelölt műrészlet felvétele.
   

   2. kép Drámapedagógiai foglalkozás a Harlekin Bábszínházban

5. Bemutatás
   Két tanórán történik az elkészült ppt-k és filmek bemutatása, amit önértékelés és osztályértékelés követ. A ppt-k megosztásra kerülnek a Facebook-csoportban, a filmek felkerül(het)nek a YouTube-ra, az iskola honlapjára, digitális diákújságba. Így a szélesebb közösség is megismerheti azokat.
6.  Tanári értékelés, tanulói visszajelzés
   A program elején megbeszélt határidőkre elkészült munkák folyamatosan értékelésre kerülnek. Az órai munka, a digitális beadott, előadott alkotások, a kritika és a gyakorlat végi záródolgozat megfelelően súlyozott jegyei adják a téma tantárgyi jegyét. A diákok folyamatosan értékelik önmaguk és a társaik munkáját, a program végén anonim véleményt adnak be a lezajlott folyamatról. Ezt természetesen a tanár kiértékeli, megbeszéli a diákokkal a további közös munka, a jó együttműködés érdekében.

A „jó gyakorlat” célja:

• a tanulók olvasási, szövegértési, szövegalkotási kompetenciájának fejlesztése
• a művelődés igényének felkeltése, a színházművészet iránti fogékonyság erősítése
• kooperatív technikák által a szociális kompetencia fejlesztése
• az IKT sokoldalú alkalmazása révén a számítástechnika alkalmazásának fejlesztése

A projekt áttérést jelent a tananyagközpontú módszerről a tanulóközpontú módszerre, mert a csoportmunka és a drámajáték a tanórán és a tanórán kívül hatékonyan segíti a gyerek- és élményközpontú pedagógiát.

A drámajáték alkalmazása a csoporttagok közti kapcsolat megteremtését és erősítését szolgálja. A kiadott feladatok a tanórán, iskolán kívül is közös tevékenységre sarkallják a gyerekeket. Nagy szerepet kap a kreativitásuk, a szervezőkészségük, fejlődik az előadókészségük. Saját maguk alakíthatják ki a szerepköreiket a rendezőtől a fő- és  mellékszereplőkig. Ha animáció készül, akkor a számítástechnikai tudásuk mellett a mű újszerű értelmezési lehetőségeit ragadhatják meg, a hangfelvételek a jó artikulációt, a szöveg értelmezését erősítik. A felvett részletek az egész osztály előtt kerülnek levetítésre, megmérettetésre. A siker az egész csoportnak dicsőséget jelent. Szakmai szempontból a gyerek átéli a műveket, elkészíti saját olvasatát, interpretációját, ezáltal közel kerül az adott irodalmi alkotáshoz, nem külső szemlélője többé, hanem átélője.

Összességében fejlődik az egyén személyisége, erősödik a közösségben betöltött helye, az önértékelése, kritikai érzéke. Az osztályt tekintve az átélt élmények növelik a csapattagok összetartozását.

A projekt több kompetenciaterületen hatékony. Az egyik a szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterület, hiszen a szöveggel kapcsolatos feladatok során a diákok sokrétű szerepkörben és kommunikációs helyzetben próbálhatják ki magukat. Változatos szóbeli és írásbeli szövegfajtákat alkothatnak. Ez főként a szövegalkotási feladatokban és a drámajátékban érvényesül. Ez utóbbiban önálló értelmezést kell adni az irodalmi műveknek. A fejlesztő szövegértési-szövegalkotási feladatokat nem csak papíralapon kell beadni, hanem egy ppt-t vagy közös filmet kell készíteni a művek alapján. Ez a diák vagy csoport számára – és az osztály számára is – érdekesebb, látványosabb; a képi világot is beemeli a szövegközpontúság mellé. Ezekkel a feladatokkal a tanuló szociális kompetenciája, érzelmi kompetenciája is alakul. Pl. előrelép az empátia, az önkritika, a tolerancia az önkifejezés, az előadókészség területén.

A tanuló a személyi számítógép, laptop, videokamera működtetésén keresztül a számítógép használatában is fejlődik. Megtanulja használni, sőt kreatívan alkalmazni az informatikai és kommunikációs technológiákat. Gyakori alkalmazás mellett ő maga is képes lesz önálló fejlesztésre, animációkat, videókat, ppt-ket készít. Itt az IKT alkalmazásában fejlődik.

Ezeknek az elkészített produktumoknak a hőse azonban már ő maga. Akár előadói, akár színészi, akár rendezői teljesítményről van szó. Így élménnyé válik az irodalom, megvalósul a személyiség sokoldalú fejlesztése. A projekt végrehajtása során hátrányos helyzetű gyerekek is hozzájuthatnak a színházi élményhez, hiszen osztályszinten szerveződik az előadás, kedvezményes jegyekkel. (Ilyen esetben gyakran kapunk több ingyenjegyet is.)

A digitális eszközök használatát együtt szervezzük minden tanulónk számára, a tanulók eltérő képességeinek figyelembevétele mellett. Így az SNI-s, hátrányos helyzetű,, tehetséges tanuló is egyenlő hozzáférési eséllyel rendelkezik. A tanulói laptopokat, számítógépeket tanórán kívül is igény szerint használhatják a tanulók, az internethasználat is biztosított minden tanteremben. Így akkor is tud tanulni, készülni és projektfeladatot alkotni, ha nem áll a rendelkezésére otthon számítógép vagy internet.

A tanulók együtt vehetnek részt videofelvételen, előadják a betanult, megszervezett részletet. Mivel ezek a feladatok nem igénylik minden gyereknél a kamerát, vagy iskolai kamerával is felvehetik a jeleneteket, így a hátrányos helyzetű tanuló is részese lehet ennek az élménynek. Az előadás ppt-jét elkészítheti a társaival, vagy tanári felügyelettel, segítséggel az iskolában. Mivel a projekt anyagának egy része – a gyerekek beleegyezésével – publikus, a szülők is betekinthetnek a tanulási folyamatba, véleményezhetik azt.

Egyéni eredmények
A diák motiváltabb lesz az irodalomórákon. Egyénre szabott, szabadon választott feladatot készíthet, együtt dolgozhat a szabadon választott társaival. Az elkészült ppt saját munkája, értékelése is személyre szabott, fejlesztő. A jól elkészített feladat pozitív értékelése fejleszti az éntudatát, nő az önbizalma.

Nő az egyéni felelősségérzete, feladattudata. Ha nem teljesít, a csoport kerül hátrányos helyzetbe. Fejlődik a kreativitása, az előadókészsége. Erre a drámajáték nyújt kiváló lehetőséget. Javul a tanulók anyanyelvi kompetenciája: az olvasáshoz való viszonya, értő olvasása, beszédkészsége, kérdéskultúrája, kommunikációs képessége, szókincse.

Tudatosabbá válik az IKT-használat. A diák céltudatosabban, könnyebben használja a számítógépet, az infokommunikációs technológiát. A tanórán és azon kívül a tanulók sokféle feladatot oldanak meg, ezek nagy része az ő önálló egyéni, illetve csoporttevékenységükre alapozott. Mindenképpen szükséges a gyerekek részéről a számítógép alapfokú ismerete, a prezentációkészítésben (az új Prezi) és a Word használatában, a videokészítésben, -vágásban való jártasság. Erre a gyerekek a 9-12. osztályban már az informatikaórán/fakultáción felkészülnek, a feladatok technikai megvalósítása nem jelent problémát a számukra.

Csoporteredmények
Fejlődik az egyén és a közösség a szociális kompetencia területén. Az egyén jobban kötődik a csoporthoz, az osztályhoz. Közös munkában dolgoznak, fontos a jó együttműködés, a tolerancia. Fontossá válik a csoportteljesítmény. Nemcsak egyéni teljesítmények értékelődnek, hanem a csoport teljesítménye is.

Új vonás az internetes csoport létrehozása és az elkészült munkák közzététele is. Ez a folyamatos fejlesztés az előző évek során nyerte el végleges formáját, a teljes megvalósítás képanyaga és videofelvételei bizonyítják az alkalmazhatóságot.

Együttműködő partnerek: a helyi színház (bábszínház), de ha ez nem megvalósítható, akkor megszervezhető a közös színházlátogatás – esetleg szülőkkel is – megyeszékhelyre vagy Budapestre. A munkák bemutatására valamilyen internetes fórum szükséges. Saját csoportban a Facebook vagy közös levelezés, tágabb körben a YouTube, a suliújság, vagy városi honlap.
A program 5 fontos összetevőt foglal magába, s így újszerűvé, különlegessé teszi a magyarórai tanulást:

• a csoportmunkát, mint a tanórák fő munkaformáját,
• a drámajátékot, ami alkalmat nyújt az irodalmi művek átélésére,
• az IKT használatát, ami a tanórán és a tanórán kívül is megvalósul,
• a projektfeladat elkészítését, ami a program egyik legkiemeltebb eleme,
• a színházi élményt, ami tovább mélyíti a művek ismeretét.

Ez a program kiválóan alkalmas drámai művek élményközpontú, tanulói egyéniségre és önálló kezdeményezésekre építő feldolgozására. Szakít a tanári tekintélyre és tudásra alapozott, hagyományos tankönyvalapú feldolgozással. Egyéni és csoportélményt nyújt, legyen szó akár a Rómeó és Júlia, akár Az ember tragédiája, akár a Kurázsi mama tanításáról. Szakvezető tanárként külön élmény és tanulási lehetőség számomra is, amikor egy-egy tanórát a hallgatók segítségével készítünk elő és valósítunk meg. Az ő számítástechnikai jártasságuk, a „digitális bennszülöttek” közös nyelve gördülékenyebbé és élvezetesebbé teszi az irodalomórákat.

IRODALOM

Buda András 2013: Pedagógusok az információs társadalomban Digitális Konferencia 2013 tanulmánykötet
[http://issuu.com/elteppkoktinf/docs/digitalis_pedagogus_konferencia_201?e=1816271/2976656#search – 2013. 06.30.]
Prievara Tibor 2013: 21. századi pedagógia a gyakorlatban. Elhangzott  a Digitális pedagógus konferencián 2013. május 25.,  ELTE PPK.

Sipos Zsoltné
Eszterházy Károly Gyakorló Általános Iskola, Középiskola és
Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Elhangzott a Kihívások a társadalomban, válaszok az iskolákban. Vezetőtanítók- és tanárok VIII. országos módszertani konferenciáján 2013. október 4–5.,  Szeged