„Miért a nevelésfilozófia?” teszik fel a kérdést a kötet szerzői már az előszó címében. Többértelmű ez a kérdés, hiszen vonatkozik egyrészt a témaválasztásra, azaz miért is dönt úgy valaki, hogy a nevelésfilozófiáról indít kurzust, és ír hozzá tankönyvet, amikor a nevelésfilozófiával mindkét területen – a filozófia és a neveléstudomány berkein belül is – mostohán bántak mindezidáig. Másrészt vonatkozik a nevelésfilozófia hasznosságára, vagyis hogy miben segítheti a nevelésfilozófia a nevelés mint tudomány megismerését, az abban való elmélyedést. Végezetül vonatkozik a konkrét és tudatos nevelői munkára, azaz miért nevelünk, mire és hogyan neveljük a gyermekeket. Miközben a könyv írói ezekre a kérdésekre válaszolnak, igyekeznek mindvégig szem előtt tartani azt a kitűzött célt, hogy egy jól használható és tanulható, a nevelésfilozófiai  kurzust kísérő, segítő tananyag jöjjön létre. Nem bocsátkoznak hosszas filozófiai fejtegetésekbe, hanem egy rövid összefoglalást nyújtanak a legfontosabb nevelésfilozófiai kérdésekről, témákról, összefüggésekről, melyek továbbgondolására, további megvitatására buzdítják olvasóikat. Ezt a gondolkodást, tanulást, további kutatást segítik az egyes fejezetek végén található összefoglaló kérdések, és a fejezetben ismertetett fontosabb állítások, valamint a kötet végén megtalálható, felhasznált szakirodalmakat tartalmazó lista.

Az első fejezetek a nevelésfilozófia tárgyalásához elengedhetetlen fogalmak tisztázására tesznek kísérletet. A filozófia és a nevelés definiálását a nevelésfilozófia helyének, lehetséges formáinak és tárgyának kijelölése követi. Ezek a nevelés szempontjából elengedhetetlen újabb fogalmak magyarázatát teszik szükségessé. A világnézet, a nevelési eszménykép és nevelési cél, az eszmék és normák tartalmának ismerete, egymásra épültségének felismerése elengedhetetlen a tudatos és tervezett neveléshez.

A továbbiakban a filozófia és a nevelés olyan fontos témái kerülnek a vizsgálódás előterébe, mint a közösség és egyén viszonya, a munka, a szerelem, a halál, a konformitás. A filozófiából, szociológiából vagy irodalomból vett példák és magyarázatok, a nevelés során megjelenő, e tárgykörökben felmerülő problémák, feladatok, és ezek megoldási/feloldási lehetőségei segítségével válik beláthatóvá, hogy ezen fogalmak és a hozzájuk kapcsolódó értékek gyerekekkel való megismertetése, megértetése, interiorizálása milyen fontos része a nevelői munkának.

Az utolsó fejezet a filozófiai gondolkodás gyermekkortól kezdődő elsajátításának lehetőségét vizsgálja. A gyermekfilozófia célja „elősegíteni egy olyan gondolkodás fejlesztését, mely segítségével a nevelt képes lesz globálisan gondolkodni, de egyben meglelni az összefüggéseket és különbségeket a részproblémák, részletek sokaságában is.” A gyerekekkel éppen ezért szükséges már kicsi kortól filozófiai diskurzusokat folytatni, melyek során a kritikai, a kreatív és a segítő gondolkodás egyaránt fejleszthető. Ezen a gondolaton alapul a gyermekfilozófia programja: történetét, céljait, módszereit, fontosabb külföldi és magyar szakirodalmainak rövid bemutatását olvashatjuk a kötet utolsó lapjain.

A neveléshez látszólag mindenki ért, mindenkinek vannak személyes tapasztalatai. Ahhoz azonban, hogy képes legyen valaki a tervezett, célt kitűzni képes, s azt elérni igyekvő, tudatos nevelésre, alapvető feltétel a pedagógiai gondolkodásmód, a neveléstudomány elsajátítása. A szerzők szerint ehhez az úthoz nyit kaput a nevelésfilozófia, és az első lépések megtételéhez nyújthat segítséget e könyv, amelyet nem csupán a leendő és már gyakorló pedagógusoknak, de a nevelés iránt érdeklődőknek is ajánlunk.

Tóthné Falábú Orgona