I. Szakmai, pedagógiai indokok:
A kommunikációs ismeretanyag az általános és középiskolai magyar nyelv tanításának része. Szükségszerű és hasznos e sajátos, a mindennapi élet rejtelmeiben való eligazodást szolgáló tananyag bevezetése, amely módot ad a tanulóknak ilyen irányú ösztönös és egyre tudatosodó tapasztalataik – életkoruknak megfelelő – feldolgozására. A kommunikációs témakör feldolgozása révén a tanulókat gyakorlatias módon – a játékosság nyújtotta módszerekkel – megtanítjuk a szóbeli és írásbeli kommunikáció eszközeinek használatára, csiszoljuk vitakészségüket, biztonságosabbá tesszük fellépésüket, beláttatjuk személyiségük fejlesztésének szükségességét.
A szituációk eljátszása, a megírt és instrukciókkal kísért feladatok rávezetik őket az érthető, világos és célirányos beszéd műfajainak megismerésére, a nem verbális eszközkínálat megfigyelésére, indokolt használatukra. A bemutatott kommunikációs helyzetgyakorlatot számos – mikrogyakorlat, szöveghangosítás, arcjátékos jelenet, versek párbeszédes előadása stb. – játékforma alkalmazása, írásos készségképzés előzte meg. A játékosság, a vita pszichés szempontból is eredményeket jelent a serdülő, a személyiségükre kíváncsi, társaik és felnőttek világát kémlelő kamaszok nevelésében. Erősíti a projekt az önismeret bővítését, a megalapozott véleménynyilvánítást, de a társas kapcsolatokban észlelhető bizonytalanságokat megszünteti, csökkenti a szorongók félelmét. Metodikai szempontból célszerű a tanulás törvényszerűségeinek változatos alkalmaztatása, a beavató, a cselekedtető, a felfedeztető elemek játékos (szórakoztató, érdekes, motiváló) alkalmazása. E projekt sikeres tanítása kihat a grammatikai vonatkozású tananyagok, a problémát jelentő helyesírási ismeretek tanításának kedvezőbb fogadtatására, eredményesebbé tételére. Kell-e több ennél? A következőkben egy a 8. osztály számára összeállított és kipróbált komplex kommunikációs gyakorlatot mutatunk be.

II. Előkompenzálás
A feladatlap

A következő párbeszéd egy tízperces szünetben hangzott el. Ismerkedjetek meg a szöveggel, majd válasszatok magatoknak egy társat, akivel előadnátok ezt a jelenetet! (A tanár meghatározott szempont szerint kiválaszt egy párt, akik előadják a jelenetet: a kiválasztás történhet a legtalálóbb, legszellemesebb címadás alapján.) Javasoljatok találó címet e dialógusnak:

– Na, mit fedeztél fel újdonságként? (sejtetve)
– Talán nem Petire és Pankára gondolsz? (gúnyosan)
– Eltaláltad! (elismerve)
– Tehát te is felfigyeltél rájuk? (nyomatékosan)
– Naná, van szemem! (dicsekedve)
– Ezek a szünetekben félrevonulnak, sutyorognak egymással, tekintetüket le sem veszik egymásról… (magyarázva)
– Ez semmi, de Lili… (másra terelné a szót)
– Mit tett megint? (kíváncsiskodva)
– Semmit, ő a régi… (erőt vesz a bírálathoz)
– Mit gondol már megint magáról? (szörnyülködve)
– İ a világ szépe, beképzelt, szóba sem áll senkivel… (lélegzetvétel nélkül)
– Magával sem! (erősíti az előbbi bírálat)
– De a fiúk között is van ilyen! (célba vesz valakit)
– Lili foltja, Zsolt… (teljes egyetértéssel)
– Az meg fényes elméjével dicsekszik! Azt hiszi magáról, hogy ő találta fel a passzátszelet! (ironikusan)
– Tudálékos… tanulógép… (megvetően)
– Jaj, de kár, hogy becsöngettek, pedig… (sajnálkozva)

A két barát dialógusának élethű és szórakoztató megjelenítéséhez a zárójelbe tett „rendezői” utasítás segíthet abban, hogy hangotokkal, mozgásotokkal, mimikátokkal is erősítsétek a szöveg tartalmát. A megjelenítés előtt beszéljétek meg:
Ki miért adta a javasolt címet?
Mit jelentenek a zárójelbe tett utasítások?
Mit sejtetnek a befejezetlen mondatok?
Van-e olyan kifejezés, amit nem értettetek?
A magyartanár a feldolgozást követően mérlegelje, hogy tanulói milyen szinten képesek-e feladatot eredményesen feldolgozni. Ennek megfelelően végeztesse a további feladatokat!

III. Vitassuk meg!
A szórakoztató jelenet előadása számos észrevétel megbeszélésére ad lehetőséget. A látott és hallott párbeszédet a kommunikáció több szempontját figyelembe véve beszélhetjük meg. (Felhívjuk a tanulók figyelmét, hogy véleményüket indokolják, egymás tapasztalatait is mérlegeljék tömören, lényegre irányulva, fogalmazzák meg mondandójukat.) Tapasztalatunk alapján javasoljuk a következő kérdésköröket érinteni:

A) A szöveg életre keltése hogyan történt?
– Oldottan, felszabadultan, természetesen;
– feszülten, görcsösen, nem beleélve, mesterkélten
– csak részben adta vissza a szöveg lényegét;
– olykor unalmas, vontatott volt, néha sikeresebb.

B) A szerep szerinti kapcsolatok
– Feltevésed szerint: ismerősök, szoros kapcsolatban lévő osztálytársak vagy egymást meg nem értő társak beszélgettek-e egymással?
– Milyen eszközökkel érzékeltették, erősítették a szereplők a közöttük lévő viszonyt?
– Miként érzékeltették a szereplők e beszédhelyzetben a bizalmas viszonyt: a köztük lévő térközzel, szemmozgással, esetleges érintéssel?
– Mi kötötte össze a beszélőket ebben a helyzetben?
– A hangerő, a hangszín és a beszélők közötti bizalmas viszony milyen mértékben volt összhangban egymással?

C) A verbális eszközök szerepe
– Hangsúly, hanglejtés, hangerő milyen módon érvényesült a szöveg előadásában? Mennyire adták vissza a szereplők a rendezői tanácsokat?
– Hol változtatott a felolvasó, ez miért vált szükségessé? Hogy sikerült az újabb megoldás?
– Miként éreztették a hangjukkal a gúnyolódást; az ironikus hangnemnek milyen sajátosságát vettétek észre?
– A megszakításoknak mi a szerepe a dialógusokban?
– A párbeszéd végén a sajnálkozást hogyan érzékeltették? Te miként szólaltattad volna meg az utolsó mondatot?

D) A kommunikáció nonverbális eszközei
– A gondolatok, a szövegben megbúvó érzelmek kifejezése összhangban volt-e a felolvasásban?
– Hol és miért kellett volna változtatni?
– Elemezzük a szereplők arcjátékát, amikor sejtés, szörnyülködés, nyomatékosítás volt a szándékuk! (A megvetést tartalmazó mondatot te milyen mimikával kísérted volna?)
– Néhány taglejtést (kéz-karmozgást) is tapasztalhattunk. Milyenek voltak ezek? (Összhangban voltak-e a gesztusok a mondanivalóval? (Te mivel tudtad volna hatásosabban érzékeltetni a kíváncsiskodást, társadra való teljes figyelmet?)

E) Ki milyen egyéb szempont alapján tudná vitánkat gazdagítani? (ötletek, észrevételek)
– Véleményeteket konkrét példával fejtsétek ki!
– Néhány jó ötletet a vázlatotokban rögzítsetek!

IV. Utókompenzáció (rögzítés, ellenőrzés)
Tetszőlegesen válassz egy önálló vagy csoportosan megvalósítható kommunikációs feladatot!
1. A videomagnóra vett jelenet elemzésére vállalkozó tanulók csoportja (4-5 tanuló) összegzi a kommunikációs eszközök alkalmazott és javasolt módszereit, csoportosítva a módszerek szerepének rögzítésével táblázatos formában.
2. Írj rövid (2-3 perces) hangjátékot! (Az általad elképzelt kommunikációs helyzet szövegkönyvét készítsd el az ehhez kapcsolódó rendezői utasításokkal, a verbális és a nonverbális eszközök megjelölésével!)
3. Válaszd ki a hangjátékhoz a legmegfelelőbb szereplőket; játsszátok e együtt a jelenetet!
4. Saját kommunikációs szokásodat is elemezd tetszőleges helyzetek megválasztásával!
Tárgyilagos, tényekkel alátámasztott legyen az elemzésed! Ismertesd osztálytársaiddal ezt, majd beszélgess velük gondolataidról!

Apró Tibor
Általános Iskola
Újkígyós