kooperáció és kommunikáció

Vasvári Zoltán: A Dráma és tánc tantárgyi modul tanítása egy szakközépiskolában

2013. május 6. - methodus.hu

A budapesti Bókay János Humán Kéttannyelvű Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnáziumban öt esztendeje folyik önálló heti óraszámmal, a magyar irodalom tantárgyhoz kapcsolt modulként a Dráma és tánc tanítása. Az eredetileg egészségügyi szakközépiskolaként működő intézményben nagy hagyománya volt a diákszínjátszásnak, az elmúlt évtizedekben több-kevesebb rendszerességgel működött színjátszó szakkör. A 2000-es évek közepére teremtődött meg a tantárgyi, módszertani és személyi feltétele annak, hogy órakeretben, tantárgyi modulként is elindulhasson a drámapedagógiai nevelés. Erre öt évvel ezelőtt, a 2004/2005-ös tanévben került sor.
A heti egy órában tanított modul alapvető célkitűzései a következők:

bevezetés a dráma és a színház történetébe, kapcsolódva az irodalomórák dráma témaköreihez;
személyiségfejlesztés, önismeret, emberismeret, kooperáció és kommunikáció;
előadói képességek fejlesztése, önálló produkciók létrehozása.

Az eltelt öt esztendőben jelentős tapasztalatok halmozódtak föl a modul tanítása során, és megszülettek az első szép eredmények is.
2005 októberében a FSZEK-nek a Nagy Könyv programhoz kapcsolódó színjátszó pályázatán csoportom a középiskolás kategóriában 2. helyezett lett Szabó Magda: Abigél c. regényéből általam dramatizált és rendezett produkciójával. 2008 áprilisában a Zuglói Diákszínjátszó Fesztivál fődíját nyerték el a 9/B színjátszói, saját élményeikből született, közösen írt, dramatizált és rendezett két produkciójukkal: Buktad, muter!; Jaj, az Apu!.
Még fontosabbnak tartom azonban, hogy a 9. év végére a modulban résztvevő tanulók megerősödött önbizalommal, reálisabb önismerettel, maguk és mások elfogadásának képességével, kooperációra készen és lappangó művészi kreativitásuk oroszlánkörmeit meg-megvillantva, a színházi előadások világát megszeretve készülhetnek a felsőbb évfolyamok irodalomóráinak drámai művei befogadására.
Az elmúlt fél évtized elméleti és módszertani felkészülésének hozadéka az a dráma- és színháztörténeti szöveg- és feladatgyűjtemény, amelyet H. Tóth István kandidátussal közösen készítettünk, és amely az iskola honlapján olvasható.(http://www.bokay-eu.sulinet.hu/tantárgyak/magyar nyelv és irodalom/tánc és dráma)
A továbbiakban bemutatom a modul céljait, feladatait és módszereit, és közreadom a hozzá készült tanmenetet.

A tantárgyi modul célja, feladatai, módszerei
A Dráma és tánc tantárgyi modult a magyar irodalom tantárgyhoz kapcsolódva, önálló heti óraszámmal, szaktanárral, saját tanterv és tanmenet alapján tanítjuk iskolánkban a 9. évfolyamon. Az általában nagy létszámú (30 fő feletti) osztályokban csoportbontásban dolgozunk. A 12-15 fős csoportok ideális körülményt jelentenek mind a tanár, mind a diákok számára.
A modul értékelése a következők alapján történik:

3 elméleti felmérő dolgozat érdemjegye (3 jegy)
1 színházi és 1 filmkritika elkészítésére kapott érdemjegy (2 jegy)
2 közösen létrehozott „produkció”-ban (projekt) való részvétel érdemjegye (2 jegy)
az órai munka aktivitásának értékelése

A félévi és év végi értékelés része a magyar irodalom osztályzatnak.
A tantárgyi modul komplex ismeretanyagra, készség, képesség és személyiségfejlesztésre épül. A modul tanítása során a tanulók megismerkednek a drámai műnem sajátosságainak alapjaival, műfajaival, a drámai szöveg sajátosságaival, mítosz és rítus, mimézis és színjáték, dráma és színház kapcsolatrendszerével, azonosságaival és különbségeivel. Nem célunk teljes drámai szövegek elemzése, ezt a feladatot a magyarórák vállalják magukra. A modul során a dráma és színháztörténet legjelentősebb csomópontjait mutatjuk be a tanulóknak (az ókori görög dráma és színház, a reneszánsz és Shakespeare színháza, a klasszicizmus és Molière színháza, a magyar dráma és színház kezdetei, a Nemzeti Színház [Pesti Magyar Színház] története, a XIX-XX. század magyar drámai és színházi törekvései, napjaink színháza). A modul erős integrációt és koncentrációt tart a magyar irodalom, a történelem és a művészeti tantárgyakkal (ének-zene, rajz és műalkotás-elemzés, filmesztétika és médiaismeretek).
A modul tanítása során a szükséges alapvető elméleti ismeretek mellett kiemelt szerepet kap a színházi és filmélmények tudatos, értő elemzési képességének alapozása, szóbeli és írásos ismertető és kritika megfogalmazásának elsajátíttatása, önismeretre nevelés, személyiség és közösségfejlesztés, kooperációs készségek fejlesztése, toleranciára nevelés, a tanulók kreativitásának felszínre hozása. A modul további céljai között szerepel a beszédművelés és a mozgásfejlesztés.
A modul tanítása során a hagyományos ismeretközlő módszerek mellett/helyett nagy szerepet kap a projektmunka (önálló produkció, „előadás” csoportos, kooperációra épülő létrehozása), az egyéni ismeretszerzés eszközeinek és módjainak tanítása és azok alkalmazásának megkövetelése, a tanulók megalapozott, érvelő véleményalkotásának ösztönzése és elfogadása.
A tanulók a tanév során két nagyobb projekt létrehozásában vesznek részt, melynek eredményeivel az iskolaközösség elé is kilépnek.
A diákok rendszeresen részt vesznek értékes színházi és filmalkotások előadásain, amelyekre előzetesen felkészítést kapnak, és ezekről szóbeli és írásos beszámolókat, kritikákat készítenek.
A rendelkezésre álló óraszámot úgy kezeljük, mint kihasználásra való lehetőséget! Általában – főképp eleinte – a játékra való ráhangolódás több időt igényel. Csoportosítanunk, tömbösítenünk kell tehát. Alkalmazzuk a kis lépések és a fokozatosság elvét pedagógiai és pszichológiai értelemben egyaránt. Minden csoport egyedi bánásmódot igényel, különösen fontos ezt az elvet a drámapedagógiában érvényesíteni. Az egész csoporttól a kiscsoportos, majd páros gyakorlatokig, később az egyéni (a személyiség) felé halad a megajánlott játékforma; és vissza. Nem ijesztünk meg senkit azzal, hogy rögtön egyéni produkcióra késztetjük, de mindenkitől megköveteljük, hogy a maga szintjén az első pillanatoktól bekapcsolódjék a közös munkába. Előbb az élményszerzés, azután a definíciók megalkotása, a fogalmak tisztázása történik. Fokozottan figyelünk a nem-verbális jelzésekre. Mozgás és beszéd harmóniájára törekszünk, de előbb a mozgás és a gesztusok, aztán – magasabb szinten – a harmónia megteremtése a feladat és cél mozgás, gesztus, mimika és beszéd között. Az érzékelésfejlesztésből indulunk, és jutunk el a tudatos kommunikációs technikák kialakításáig. A tanulókkal az első órán tanulási szerződést kötünk, amely kötelezi mind a két felet. A tanulók az első órán megkapott éves program alapján tisztában vannak a rájuk váró feladatokkal, azok értékelési rendszerével, a feladatok ütemezésével, az egész éves pedagógiai-tanulási folyamattal. A játékokat, próbákat úgy tervezzük, szervezzük és vezetjük, hogy minden résztvevő biztonságban érezze magát, senkinek ne lehessen megalázottság vagy kitaszítottság érzése!

Tanmenet

	Tananyag	Fogalmak, ismeretek, koncentráció	Módszerek, eszközök, szemléltetés	Készség- és képességfejlesztés, tanulói cselekvés	Házi feladat, egyéni feladat, projekt
1.	Mi a tantárgy célja?Mivel foglalkozunk az év során?Kapcsolat a többi tantárggyal. Elméleti és gyakorlati feladatok a tanév során.	Dráma és tánc, színház, film, mozi.Irodalom és dráma,Történelem és színház.Szinkretizmus a művészetben.	Tanulói szerződés megkötése.Beszélgetés, élménybeszámoló a tanulók korábbi színházi és filmélményei alapján	Beszédfejlesztés, érvelés, szóbeli szövegalkotás.Figyelem-koncentráció.Más szövegének követése, értelmezése. Egyetértés, kiegészítés, vita.Ötletbörze.	Fogalmazás készítése: Mit várok a tantárgytól?
2.	Dráma és színház.A tanulók korábbi tapasztalatainak megbeszélése.	Műnem, műfaj, dráma, tragédia, komédia, színmű.Az irodalom műnemei és műfajai. Színház, előadás, szövegkönyv, rendező, dramaturg, színész.Magyar irodalom.	Beszélgetés, spontán tanulói megnyilvánulá-sok, élménybeszá-molók.Az irodalomórákon tanult műfaji ismeretek felidézése.Videó bejátszások színházi előadásokról. Drámakiadások könyvben.	Beszédfejlesztés, érvelés, szóbeli szövegalkotás.Induktív gondolkodás fejlesztése: analízis – szintézis.Kiscsoportos feladatmegoldás, kooperáció.	A könyvesboltok kurrens drámakínálatának áttekintése.Az internet drámakínálatának áttekintése.A budapesti színházi műsor áttekintése (folyamatosan, az évad indulásával párhuzamo-san).Felhasználható internetes címek gyűjtése.
3.	Mítosz és rítus.Rítus és mimézis.Mimézis és színház.A dráma keletkezése.	Mítosz, mitológia, rítus, mimézis, ősvallás, ősművészet, szinkretizmus, dráma.Korábbi történelmi ismeretek.	Közös szövegolvasás.Képzőművészeti, színházi és filmes illusztrációk (projektor: internetes anyag, videó).Mítoszrészletek dramatikus megjelenítése.Napjaink mítoszai és rítusai – iskolai rítusok.	Szövegértés, szövegelemzés.Korábbi, különböző tantárgyi területekről származó ismeretek szintetizálása. Összefüggések keresése. Érzelmi intelligencia fejlesztése.	Mítoszok és szépirodalmi, drámai mítosz feldolgozások gyűjtése.
4.	Feladatvállalás: „produkció”, színházi kritika.	Dramaturg, dramaturgia, szövegkönyv, olvasópróba, próba, rendező, előadás, „produkció”.Ismertetés, rezümé, recenzió, kritika, esszé.	Megbeszélés, vitaindító, vita, konszenzus.Alternatívák, választási lehetőségek bemutatása.Színházi kritikák szakfolyóiratokból, napilapokból.Rövid részletek felolvasása művekből és kritikákból.	A vita, az érvelés szabályainak, fogásainak gyakoroltatása.A konszenzus elérésének módjai.Tanulói felolvasás.Beszédfejlesztés, érvelés, szóbeli szövegalkotás. Figyelemkon-centráció. Más szövegének követése, értelmezése. Egyetértés, kiegészítés, vita. Ötletbörze.	„Produkciós tervek” készítése.Elemzendő színházi előadás kiválasztása.Az előadás megtekintése.Tájékozódás az előadásról szóló kritikákban. Saját színházi kritika elkészítése. Az írott szöveg beadása.
5.	A görög színház és dráma I.	Dramatikus népszokások, kardal (dithüram-bosz), szatír- dráma, tragédia, komédia. Előbeszéd (prologosz), közbelépés, közbevetés (epeiszodion), párbeszéd (dialógus), magánbeszéd (monológ).Tánctér (orkhésztra), emelőgép, álarc, kothurnusz.	Tanári előadás.Könyvtári anyaggyűjtés.Képzőművészeti és internetes illusztrációk.	Anyaggyűjtés, információszerzés módszereinek gyakoroltatása.Jegyzetelés.Lényegkiemelés.Rövid összegzés készítése.	A görög színpad vázlatának, makettjének elkészítése (páros vagy csoportmunka is lehetséges).
6.	A görög színház és dráma II.	Konfliktus, katarzis.Expozíció, szituáció, bonyodalom, krízis, késleltetés (retardáció), katasztrófa, zárlat.A thébai mondakör, Szophoklész.	Tanári előadás.Tanári bemutató felolvasás.Videó részletek.	Hogyan kell drámai szöveget olvasni és felolvasni?Értelmező hangos olvasás.Rögtönzés, szituációs játékok.	Mitológiai anyag gyűjtése a thébai mondakörről.Ókori témák későbbi világirodalmi feldolgozása-inak gyűjtése.
7.	I. felmérő dolgozat	A dráma és a színház gyökerei, a görög dráma és színház.	Feladatlap + rövid esszé.	Koncentráció, szövegértés, időgazdálkodás, szabatos fogalmazás, pontos fogalomhasználat. Memóriafejlesztés.	A kijavított dolgozat tapasztalata-inak hasznosítása.
8.	Felkészülés az első „produkció-ra”.Dramaturgia I.	A rendező feladatai.A dramaturg feladatai.	A „produkciós tervek” értékelése.Végleges – konszenzusos – döntés.	Beszédfejlesztés, érvelés, szóbeli szövegalkotás.Figyelemkon-centráció.Más szövegének követése, értelmezése. Egyetértés, kiegészítés, vita.	A vállalt, személye szabott feladatok ütemezése.
9.	Dramaturgia II.	Szövegkönyv.	Egymásra figyelő, közös és kiscsoportos munka. Ötletbörze.	Kooperáció, kreativitás fejlesztése.	A kapott szöveg olvasásának gyakorlása.
10.	Olvasópróba	A rendező feladatai.Szövegkönyv.Jellem, karakter, személyiség.Jelenet, felvonás.	Egymásra figyelő, közös és kiscsoportos munka.Tanári bemutató olvasás.	Értő, kifejező olvasás.Beszédfejlesztés, olvasási technika fejlesztése.Érzelmi intelligencia fejlesztése.	A kapott szöveg olvasásának gyakorlása.Szövegtanulás.
11.	Próba I.	A rendező feladatai.A színész feladatai.Instrukció.Végszó.	Egymásra figyelő, fegyelmezett, közös munka, próbafolyamat.Előjátszás. Szituációs gyakorlatok. Tanári bemutatás.	Figyelem, fegyelem, koncentráció, kreativitás, kooperáció fejlesztése.Beszéd- és mozgásfejlesztés.Érzelmi intelligencia fejlesztése. Személyiségfejlesztés.	Szöveg-tanulás, szerepértel-mezés, szerepépítés.Jelmez és díszlet tervezése, elkészítése.
12.	Próba II.
13.	Próba III.
14.	Próba IV.
15.	Főpróba	Az előadásra érett produkció.Lámpaláz.	A produkció végső kimunkálása.	Magát éles szituációban, előadásban közönség előtt megmutatni, kifejezni képes személyiség fejlesztése.	Gyakorlatok a túlzott lámpaláz leküzdésére.
16.	Bemutató	Színpadképes produkció.Közönség.Siker és bukás.	Produkció közönség előtt.	Kreativitás, érzelemkifejezés, érzelmi intelligencia fejlesztése.Kooperáció.	A siker feldolgozása.
17.	Az első „produkció” tapasztalatainak megbeszélése	Színpadi játék, színész rendező, közönség, siker és bukás.	Videofelvétel megtekintése.Tanári elemzés, tanulói élménybeszámoló.	Elemzési készség fejlesztése.Kritikai érzés fejlesztése. Önkritika.Személyiség- és közösségfejlesztés.	A kritika feldolgozása.
18.	A reneszánsz színháza. Shakespeare	Shakespeare élete és művei.A reneszánsz színház. A Globe Színház. Jelenetezés.Szabad tér- és időkezelés.Tragikus és komikus elemek keveredése. Lírai tragédia.	Shakespeare-darab közös megtekintése.A látott darab közös megbeszélése. Élménybeszá-molók. Elemzés, kritikai észrevételek.	Esztétikai érzék fejlesztése.Kritikai készség fejlesztése.Elemzési készség fejlesztése.Beszédfejlesztés, érvelés, szóbeli szövegalkotás. Shakespeare-szöveg kifejező hangos olvasása	Shakespeare-darabok összegyűjtése, műfaji és tematikus csoportosítása.Jellemek Shakespeare-nél.
19.	A klassziciz-mus színháza. Molière	Racionaliz-mus, a hagyományos világkép válsága. Abszolutiz-mus.A hármas egység. Udvari ízlés. A komédia fogalma Molière-nél.A rezonőr.	Molière-darab közös megtekintése.A látott darab közös megbeszélése.Élménybeszá-molók. Elemzés, kritikai észrevételek.	Esztétikai érzék fejlesztése.Kritikai készség fejlesztése.Elemzési készség fejlesztése.Beszédfejlesztés, érvelés, szóbeli szövegalkotás.	Molière-hősök jellemzése.
20.	A commedia dell’ arte. Goldoni	A farce. Állandó típusok (tipi fissi). Bohózat. Rögtönzés. Helyzetkomikum, jellemkomikum.	A típusok képzőművészeti ábrázolása.Típusok megjelenítése szituációs jelenetekben.	Önismeret, személyiségfejlesztés.Kommunikációs képességek fejlesztése.	Rövid jelenet írása állandó típusokra.
21.	II. felmérő dolgozat	A reneszánsz színháza, a klasszicizmus színháza, Shakespeare, Molière. A commedia dell’ arte.	Feladatlap + rövid esszé.	Koncentráció, szövegértés, időgazdálkodás, szabatos fogalmazás, pontos fogalomhasználat. Memóriafejlesztés.	A kijavított dolgozat tapasztalata-inak hasznosítása.
22.	Feladatvállalás: „produkció”, filmkritika	Film, mozi, művészfilm, közönségfilm. Forgatókönyv. Operatőr.Filmkritika.	Megbeszélés, vitaindító, vita, konszenzus.Alternatívák, választási lehetőségek bemutatása.Színházi kritikák szakfolyóiratokból, napilapokból. Rövid részletek felolvasása művekből és kritikákból.	A vita, az érvelés szabályainak, fogásainak gyakoroltatása.A konszenzus elérésének módjai.Tanulói felolvasás.Beszédfejlesztés, érvelés, szóbeli szövegalkotás. Figyelemkon-centráció. Más szövegének követése, értelmezése. Egyetértés, kiegészítés, vita. Ötletbörze.	„Produkciós tervek” készítése.Elemzendő film kiválasztása.Az előadás megtekintése.Tájékozódás a filmről szóló kritikákban. Saját filmkritika elkészítése.
23.	Felkészülés a második „produkci-óra”. Dramaturgia I.	A rendező feladatai.A dramaturg feladatai.	A „produkciós tervek” értékelése.Végleges – konszenzusos – döntés.	Beszédfejlesztés, érvelés, szóbeli szövegalkotás.Figyelemkoncentráció.Más szövegének követése, értelmezése. Egyetértés, kiegészítés, vita.	A vállalt, személye szabott feladatok ütemezése.
24.	Dramaturgia II.	Szövegkönyv.	Egymásra figyelő, közös és kiscsoportos munka. Ötletbörze.	Kooperáció, kreativitás fejlesztése.	A kapott szöveg olvasásának gyakorlása.
25.	Olvasópróba	A rendező feladatai.Szövegkönyv.Jellem, karakter, személyiség.Jelenet, felvonás.	Egymásra figyelő, közös és kiscsoportos munka.Tanári bemutató olvasás.	Értő, kifejező olvasás.Beszédfejlesztés, olvasási technika fejlesztése.Érzelmi intelligencia fejlesztése.	A kapott szöveg olvasásának gyakorlása.Szövegtanulás.
26.	Próba I.	A rendező feladatai.A színész feladatai.Instrukció.Végszó.	Egymásra figyelő, fegyelmezett, közös munka, próbafolyamat.Előjátszás. Szituációs gyakorlatok. Tanári bemutatás.	Figyelem, fegyelem, koncentráció, kreativitás, kooperáció fejlesztése.Beszéd- és mozgásfejlesztés.Mimika és gesztuskészlet fejlesztése.Érzelmi intelligencia fejlesztése. Személyiségfej-lesztés.	Szövegtanulás, szerepértelmezés, szerepépítés.Jelmez és díszlet tervezése, elkészítése.
27.	Próba II.
28.	Próba III.
29.	Főpróba	Az előadásra érett produkció.Lámpaláz.	A produkció végső kimunkálása.	Magát éles szituációban, előadásban közönség előtt megmutatni, kifejezni képes személyiség fejlesztése.	Gyakorlatok a túlzott lámpaláz leküzdésére.
30.	Bemutató	Színpadképes produkció.Közönség.Siker és bukás.	Produkció közönség előtt.	Kreativitás, érzelemkifejezés, érzelmi intelligencia fejlesztése.Kooperáció.	A siker feldolgozása.
31.	A második „produkció” tapasztalata-inak megbeszélése	Színpadi játék, színész rendező, közönség, siker és bukás.	Videofelvétel megtekintése.Tanári elemzés, tanulói élménybeszámoló.	Elemzési készség fejlesztése.Kritikai érzés fejlesztése. Önkritika.Személyiség- és közösségfejlesztés.	A kritika feldolgozása.
32.	A magyar színház kezdetei. Katona József, Szigligeti Ede.	Az első magyar színházi társulatok. Vándor-színészet.Német színház – magyar színház. A Nemzeti Színház.A színház társadalmi szerepe a reformkorban.	Részletek, monológok, dialógusok Katona Bánk bánjából és Szigligeti Liliomfijából.Könyvtári gyűjtőmunka.A Liliomfi filmváltozatának megtekintése videón.	Egyéni, önálló adatgyűjtés, ismeretszerzés különböző forrásokból.Beszédkészség, szép, kifejező beszéd, előadói képességek fejlesztése.	Monológ, jelenet tanulása, előadása a Bánk bánból vagy a Liliomfiból.
33.	Színház és előadások napjainkban.	Művész-színház, bulvárszínház.Musical, zenés vígjáték, operett, opera. Gyermek-színház, bábszínház, ifjúsági színház.Avantgárd színház, táncszínház. Alternatív és hivatásos társulatok. Repertoár.	Színházi folyóiratok és kritikák közös áttekintése, megbeszélése.A budapesti színházi kínálat áttekintése.Egy mai szerző darabjának megtekintése, közös megbeszélése.	Esztétikai érzék fejlesztése.Kritikai készség fejlesztése.Elemzési készség fejlesztése.Beszédfejlesztés, érvelés, szóbeli szövegalkotás. Önálló anyaggyűjtés különböző információs forrásokból.	Egy kedvenc színész munkássá-gának bemutatása.
34.	Mi a színház ? – Mi a dráma?Összefoglalás.	A tanult dráma- és színháztörté-neti ismeretek összegzése, rendszerezése.	Tanári összegzés.Vázlatkészítés.Folyamatábrák.Fogalmi és szerzői kislexikon készítése.	Lényegkiemelés.Szintetizáló készség fejlesztése.Kapcsolatok, összefüggések felfedezése, folyamatok értelmezése.	A tanultak otthoni felidézése, rendszerezése, rögzítése.
35.	Év végi (III.) felmérő dolgozat	Az év során tanult fogalmak, dráma- és színháztörté-neti tények, folyamatok.	Feladatlap + rövid esszé.	Koncentráció, szövegértés, időgazdálkodás, szabatos fogalmazás, pontos fogalomhasználat. Memóriafejlesztés.	A kijavított dolgozat tapasztalata-inak hasznosítása.
36.	Filmkritikák előadása, megbeszélése konferencia formájában, prezentációkkal.	Filmkritika.Konferencia, prezentáció.Rendező, operatőr, producer, vágó. Forgatókönyv, filmzene. Filmszínészi játék.	Meggyőző kritikai előadás írott szöveg alapján, szóban előadva, prezentációs eszközök (projektor, videó) segítségével.	Koncentráció fejlesztése.Időkezelés hatékonysága.Megosztott figyelem.Előadói, retorikai képességek. Meggyőzés. Lényegkiemelés és –összefoglalás. Technikai segédeszközök kezelése.	Az előadás, prezentáció tapasztalata-inak feldolgozása.
37.	Az éves munka megbeszélé-se, értékelése. Mi az, ami érzelmileg és esztétikai szempontból megfogta a diákokat?	A tanult dráma- és színháztörté-neti ismeretek összegzése, rendszerezése.Érzelmi és esztétikai szempontú reflexiók.	Beszélgetés, élménybeszámolók, vita.Dokumentumok, szövegkönyvek, fotók és videofelvételek	Vitakultúra fejlesztése.A meggyőzés művészete.Érzelmi intelligencia fejlesztése. Előadói képességek fejlesztése.	Tanult monológ, jelenet előadása a Bánk bánból vagy a Liliomfiból.

A tanmenet elkészítéséhez és a modul tanításához használt irodalom

Almási Miklós	1969	A drámafejlődés útjai Akadémiai, Budapest
Bécsy Tamás	1987	Mi a dráma? Akadémiai, Budapest
	1988	A dráma esztétikája. Kossuth, Budapest
	1992	Rítus és dráma. Mécs László Lap- és Könyvkiadó, Budapest
	2002	Drámák és elemzések. Dialóg Campus, Budapest – Pécs
	2004	Színház és/vagy dráma. Dialóg Campus, Budapest – Pécs
Cohen, Robert	1998	A színészmesterség alapjai. Jelenkor, Pécs
Fischer-Lichte, Erika	2001	A dráma története. Jelenkor, Pécs
Gabnai Katalin	2008	Drámajátékok – Bevezetés a drámapedagógiába. Helikon, Budapest
Honti Katalin	2007	Színház. Típusok és alapfogalmak. Corvina. Budapest
Kaposi László	2002	A dráma tanítása. Kerekasztal Színházi Nevelési Központ, Gödöllő
Montágh Imre	1985	Mondjam vagy mutassam?! Móra, Budapest
	2003	Tiszta beszéd. Holnap, Budapest
	2004	Figyelem vagy fegyelem?! Holnap, Budapest
Szűcsné Pintér Rozália	é.n.	Dráma – Játék – Tanulás. Candy Bt., Veszprém

A SZÍNHÁZ című, havonta megjelenő kritikai és elméleti folyóirat számai, továbbá annak internetes változata: www.lap.szinhaz.hu

H. Tóth István – Vasvári Zoltán: Olvasmányok a dráma és a színház történetéből. http://www.bokay-eu.sulinet.hu/tantárgyak/magyar nyelv és irodalom/tánc és dráma
Az Interneten elérhető teljes kézirat egyes részei folyamatosan jelennek meg a Magyartanítás c. szakfolyóiratban:
Olvasmányok a dráma és a színház történetéből (Könyvelőzetes). XLVII. /2006/ 5. 23–25.
Utak a drámákhoz. XLVIII. /2007/ 1. 19-22.
A tökéletesség pillanata – Szophoklész. XLVIII. /2007/ 3. 5-8.
Egy drámaíró nemzedék előfutára: Christopher Marlowe. XLVIII. /2007/ 5. 10-11.
A modern polgári irodalom őse – Molière. XLIX. /2008/ 1. 18-21.
Az olasz komédia megreformálója – Carlo Goldoni. XLIX. /2008/ 2. 14-16.
A leglatinabb német költő – Friedrich Schiller. XLIX. /2008/ 4. 27-30.
Az utolérhetetlen – Goethe. XLIX. /2008/ 5. 16-22.

Képek