HÁGEN ANDRÁS – Napjaink korlátlan információáramlása miatt sok ember nem is vesz tudomást arról, hogy honnan is kaptuk meg a környezetszennyezés értékét, vagy a „tiszta” energia nyereséget. Az általános és középiskolákban a diákok pusztán logikai úton való iránymutatással (tanári közlés) képesek lennének képletek megalkotására. Ezért az ismeretek, valamint a logikai képességek fejlesztését célszerű már ekkor elkezdeni, hiszen ezzel is fejlődik a diák racionális gondolkodása. Ezzel a tudással képes lesz saját maga is kiszámolni a környezeti szennyezés mértékét, vagy a környezetbarát energia bevezetését… >>>

A matematikai tudás kettős: egyrészt olyan ismeretekből áll, amelyek a matematika, mint rendszer, mint tudomány alapját képezik – ez a „tudni mit” jellegű tudás, másrészt olyan eljárásokból, gondolkodásmódokból, stratégiákból tevődik össze, amelyek megmutatják, hogyan oldjuk meg a matematikai problémákat – ez a „tudni hogyan” jellegű tudás. A kettő szoros összefüggésben áll egymással, egyik sem működik a másik nélkül (Bruner 2004). Az utóbbi, a „tudni hogyan” jellegű tudás alatt értjük azokat a készségeket, képességeket, amelyekre a matematikai kompetencia kifejezést használjuk… >>>

Az óvodás évek „mesebirodalma”, varázsa számtalan lehetőséget nyújt a gyermeki tapasztalásra, a külső és belső felfedezésekre. A gyermekek más-más úton indulnak el, más élményekkel gazdagodnak. A mi feladatunk, hogy „hű fegyverhordozóként” végigkísérjük őket ezen az úton, válaszoljunk tengernyi kérdésükre, eloszlassuk kételyeiket, és megmutassuk nekik környezetük szépségét. Mérhetetlen kíváncsisággal szívják magukba a világot, s nekünk kell segítenünk eligazodniuk a sok-sok információ között… >>>