PAMMER STELLA
Bevezetés
A jövőben a munkavállalókkal szemben új követelmény fogalmazódik: a munkahelyteremtés vállalkozói megvalósítása. Felértékelődik a pályázatokon történő sikeres részvét, a munkahelyek pénzügyi hátterének megteremtése.
Pedagógiai szempontból a következő kérdés vetődik fel: lehet-e az iskolai falai között vállalkozói környezetet teremteni? A válasz valószínűleg, igen, ehhez pedig a fiatalok számára először kedvet kell csinálni a vállalkozáshoz. Az önállóságra nevelés, az önálló életvitel kialakítása vonzó számukra, amelyet a gyakorlati tapasztalatok, sikerélmények is támogatnak a technika órákon.
Oktatási és tanulási célok
- Ki a vállalkozó?
- Kreativitás a gazdaságban, üzleti ötletek
- Célmeghatározás, döntések előkészítése
- Üzemgazdasági módszertani tudás (marketing, PR, Pénzügyi tervezés, költségek, elszámolás, adózás stb.)
- Gyártás (műveleti sorrend, minőségi munka értéke)
- Értékesítés (iskolai karácsonyi vásár)
A tantárgyi környezetben a nyolcadik osztályos tanulók a vállalkozói szemlélet megismerése és gyakorlása során módszertani ráhangolás segíti őket, hogy későbbi munkavállalóként, képesek legyenek aktív vállalkozást vezetni.
A tanítási folyamat alapja az osztrák Enterepreneurship Education, amely programot az Ifjúsági Koordinációs és Szolgáltató Egyesület (IKSZE) támogat Magyarországon.
A nevelési célja, hogy a tanulási folyamat saját felelősségre történő cselekvési részét, a munka értékének fontosságát helyezze előtérbe. A tartalmi modulokat alátámasztja az erkölcsi nevelés során alapként kezelt önállóság és saját felelősségvállalás, valamint az önismeret fontosságának hangsúlyozása.
Módszertan
Ötletelés
Az óratervek szerint először ötleteket gyűjtöttük a lehetséges vállalkozásokhoz. Ez megmozgatta tanulóim fantáziáját, nagyon sok jó gondolat született, és voltak az iskolai projekt kereteit meghaladó, ám hosszútávon működtethető ötletek is.
1.kép Ötletek
Számtalan terv kapcsolódott a hobbijukhoz, például tollaslabda-sportruházat készítése és a hozzá kapcsolódó márkaépítés. A későbbiekben megvalósítható tervek közé tartozott, például a világhálón keresztül működtethető webáruház, amely az első és második világháborús relikviákat árusít, írásokat, emlékeket tesz közzé.
2. kép Ötletfelhő
Tervezés
Az ötletelés eredményeként két megvalósítható projektet választottunk ki: a dobókockákat tároló kulcstartót és a hűtőmágneseket. Az első fontos lépés, maga a téma kitalálása után elkezdhettük megtervezni a kivitelezést. A tervezés során a célmeghatározás és az azt követő „gyártási” feltételek számolása következett.
3. kép a Kulcstartó készítéséhez szükséges tervezet
4. kép A projekt gyártási előkészületei
5. kép A másik projekt: a hűtőmágnes-készítés tervezete
Otthoni feladat volt az üzleti terv elkészítése, amely az órai munkának kiindulópontját jelentette, a terv közös kialakításánál. Ezután következhetett a gyártási folyamat.
Gyártás
A gyártási folyamat kezdetekor tanulóim maguk fogalmazták meg a vállalkozás lényegét: Ismerniük kell a teljes folyamatot, mert annak hiányában nem tudnak belenyúlni a folyamatba, egy szükséges és elégséges változtatás érdekében. Ez a felismerés segítette felismertetni velük a tervezés, az előre gondolkodás szükségességét. A szerteágazó, piac- és profitalakító tényezők kezelését – PR, marketing, célcsoport-meghatározás fontos szerepét is érzékelték.
4. kép Az elkészült kulcstartó
5. kép Az elkészült hűtőmágnesek
Eredmény
A folyamat zárásaként azt is megtapasztalták a tanulók, hogy milyen buktatói vannak az értékesítésnek, hiszen a karácsonyi vásáron komolyan győzködniük kellett iskolatársaikat a vásárlás érdekében.
Összegzés
Összességében érdeklődőek voltak a tanulók. Vállalkozói gondolkodásukat fejlesztette a játékos projektfeladat. Más attitűddel, komplex gondolkodással állnak más feladatok megoldásához is.
Kitekintés
A vállalkozói szemlélet megismertetésében segítségemre volt Késmárki Tibor kollégám, aki a pécsi Szent Mór Iskolaközpont szaktanára. Osztályában, a 7. osztályos technika órán ő is megismertette diákjaival az általam összeállított tananyagot, kiegészítve az osztály érdeklődésének és összetételének megfelelő részekkel. Az ő tapasztalatait olvashatjuk most:
Hogy fogadták a gyerekek a tartalmat?
T.: Még én is csak kóstolgatom a témát, nem az enyém tejesen, de magabiztos fellépéssel vezettem a lányokat. Kíváncsian várták mi fog ebből kisülni, velem együtt.
Segédanyagként a kapott anyagokat, prezentációkat használtam.
Mennyire keltette fel az érdeklődésüket?
T.:Sikerült felkeltenem az érdeklődést, bár az elméleti technika órákat nem kedvelik a diákjaink. Bevezetésként a vállalkozásról, mint későbbi lehetőségről és a vállalkozó tulajdonságairól beszélgettünk, és közös játékokkal fedeztük fel a kreativitás, és a problémák szokásostól eltérő megközelítésének fontosságát. Majd a fenntartható fejlődés jegyében játszottuk, csoportokat alkotva a „A halász vállalkozások a tengeren halásznak (Aratás kihívás)” játékot. Mindezeket érdeklődéssel és lelkesen fogadták, bár a péntek 7. óra ellenünk dolgozott.
Változtattál-e az általamátküldött tartalmon, vagy órameneten? ha igen mit, és mik a tapasztalataid?
T.:Amint azt az előző kérdésnél leírtam kicsit messzebbről indítottam a ráhangolódást. Úgy éreztem így talán jobban bele tudnak helyezkedni a konkrét vállalkozói feladatba. Ezt azzal támogattam meg, hogy mindenkinek választania kellett egy magyar feltalálót és találmányát, amelyet ma is használunk, azaz vállalkozás lett belőle. Ebből prezentációt készített és előadta a többieknek. Ezzel erősíteni akartam a magyarságtudatukat és rámutatni, hogy egy-egy jó ötlet miként lett termék a világ számára. Itt láthattunk prezentációt a C-vitaminról, a Túró Rudiról, a Dobos-tortáról, a dinamóról, a filmfelvevőről, a Béres-cseppről, a golyós tollról… Ezt követte az ötletelés a saját vállalkozásokról, majd a páratlan zokni problémájának megoldására kerestünk ötletet. Itt a zokniban elhelyezett chip és hozzá egy okostelefonos alkalmazás nyert. Ezt kezdtük kidolgozni, mint lehetséges vállalkozást. Ezt követte a ti ötletetek, a dobókockás kulcstartó előkészítése, a feladatok szétosztása. Az anyagbeszerzés feladatát is leosztottuk jelentkezés alapján. Először a dobókockákat készítettük el. Ennek nehézségét az adta, hogy a technika teremben velünk párhuzamosan a fiúknak van órája, így az osztályteremben kellett a kockákat elkészíteni.
Van-e javaslatod bármilyen változtatásra, hogy érdekesebb, eredményesebb legyen a tartalom?
T.:Szerintem nagyon jól megtervezted az órákat, és gondolom a kivitelezés is hasonlóan sikerült.
Nekem hasznos volt a magyar feltalálókról szóló prezentációk készítése.
Nálunk fél évig van technika dupla órában. Valószínűleg az első félévben, a karácsonyi vásár előtt nagyobb motiváció van a gyerekekben egy sikeres termék elkészítésére. Jövőre megpróbálkozom első félévben.
Milyen tárgyatkészítettetek, milyen következtetéseket fogalmaztak meg a gyerekek?
T.:A kulcstartót választottuk. Utolsó simítások vannak még hátra. Összességében jó volt foglalkozni a témával. Tervezem jövőre is, tovább viszem, hogyan lehet a vállalkozói kompetenciát fejleszteni technika órákon. A varrás kevésbé áll közel a szívemhez, ezért a továbbiakban, más gyártást tervezek. Jó indulás és tapasztalatszerzés volt ez számomra!
Óratervek
Pammer Stella
Szent István Általános Iskola