A könyvtárpedagógia a könyvtári nevelő hatások összességével foglalkozó tudomány, s mint ilyen, megjelenik az összes könyvtártípus tevékenység- és célrendszerében. Azonban, ha a könyvtárpedagógiát úgy értelmezzük, mint a könyvtártudomány és a pedagógia kapcsolódási területeit pedagógiai megközelítésben összefogó tudományterületet, melynek célja az összekapcsolható és felhasználható területek integrálása egy szemlélet és célrendszer köré, akkor elsődleges színtere mindenképpen az iskolai könyvtár… >>>

Napjainkban bizonytalanná vált a gyakorlóiskolák és azon belül a gyakorlatvezető mentorok helyzete. A jelenlegi oktatáspolitika nem preferálja azt az idő-, energia-, tevékenység- és tudástöbbletet, melyek a szakvezetők munkáját jellemzik. A gyakorlatvezető egyrészt pedagógus, másrészt a hallgatói képzés egyik fontos láncszeme. A két feladatot egyidejűleg, egymással összefüggő tevékenység révén teljesíti, de a módszereket tekintve igen eltérő módon. Mivel a mindennapi gyakorlatban központi helyet foglal el a tanulói aktivitás; hatékonyabb munkaformákat és módszereket kell alkalmazni. >>>

Napjaink és a jövő kisiskolásai már olyan társadalmi és technikai környezetbe születtek és születnek bele, amely az emberi kommunikációt technikai eszközök nélkül képtelen működtetni. A kommunikációs társadalomba való beillesztés és beilleszkedés, annak továbbfejlesztése komoly feladatot és felelősséget ró a nevelési intézményekre és a kibocsátó családra… >>>

A pedagógiai közélet folyamatosan új fogalmakat vezet be abban a reményben, hogy az új jelenség vagy megközelítés segít a közoktatás problémáinak megoldásában és eredményesebbé válhat általa az oktató-nevelő munka. Ilyen új kifejezésként terjed napjainkban a mentor, mentorszerep a pedagógiai közbeszédben. Használják a közoktatás területén a hát­rányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásánál, egyes új programok bevezetésénél (a kompetencia alapú oktatócsomagoknál) és a pedagógusképzésben is. A klasszikus fo­galom újbóli bevezetése és használata még nem egyértelmű. A pedagógusképzés területén különböző jelzők segítségével próbálják pontosítani (pl. közoktatási mentor, gyakorlatvezető mentor) vagy elkülöníteni a már általánosan használt fogalmaktól (pl. vezetőtanár, szakvezető)… >>>