Az óvodapedagógus-hallgatók gyakorlati képzésében az egyik fő feladat: az oktató-nevelő munka tervezési folyamatainak megtanítása. A körültekintő tervezés megkönnyíti a felkészülést a gyermekekkel való foglalkozásokra, és eredményesebbé teszi a különböző tevékenységek megszervezését, megvalósítását.
Több éve foglalkozom hallgatók gyakorlati képzésével, és évről évre azt tapasztalom, hogy a tervezetírás nem tartozik a „kedvenc munkák” közé a diákok körében.
A másodéves hallgatóknak már önállóan kell kezdeményezéseket, foglalkozásokat tartaniuk, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy alaposan felkészüljenek. Ennek egyik követelménye az adott foglalkozás megtervezése. Természetesen minden hallgató első foglalkozására együtt készülünk fel, első lépésben a tervezet felépítését és tartalmát beszéljük meg, majd igényük szerint minden segítséget megkapnak a különböző tevékenységek megvalósításához is.
A következőkben egy olyan mintatervezetet szeretnék bemutatni, amely iránymutatást adhat egy tervezet kidolgozásához az óvodapedagógus-hallgatók számára.
Azért választottam egy tornatevékenység megtervezését, mert ez a legkomplexebb, talán ezzel tudom legjobban szemléltetni a tervezetírás módszertanát. Egy középső csoportos korosztály részére szervezett mozgásfejlesztő foglalkozást terveztem meg.

……………………………………………………………………………………. Tevékenység leírása::::::…..	Elemzés (szervezési feladatok, alkalmazott módszerek, pedagógiai, pszichológiai indoklás)
1. Szervezési feladatok ….. Biztosítom a megfelelő helyet a tevékenység megkezdéséhez. A tornatermet kiszellőztetem, ellenőrzöm a szükséges eszközöket	A tárgyi feltételek biztosításától nagymértékben függ a zavartalan foglalkozásvezetés, illetve az egész foglalkozás eredményessége. A tiszta, hűvös levegő biztosítja a nyugodt légcserét, serkenti a vérkeringést.
2. Motiváció …. Amikor minden gyermek átöltözött tornaruhába, sorban felállnak a tornaterem előtt. Helyben futunk, majd elindulunk a tornaterembe nagy körben futással. „Aki átöltözött, álljon be a sorba, és helyben futással készüljön az indulásra! Rajta! Egymás mögött nagy körben futás a terembe!”	A terem előtti sorakozással és a helyben futással ráhangolódunk a tevékenység megkezdésére.
3. Bemelegítés ……………… a) futások – közepes iramú futás. A gyermekek 3 kört futnak a teremben. „3 kört futunk, közben ügyeljünk a másikra, nem előzzük meg egymást!”- jelre magas térdemeléssel futás, „Tapsra mindenki emelje fel magasra a térdét futás közben” – jelre irányváltoztatással futás. „Ha sípolok, mindenki gyorsan forduljon meg, és így, ellenkező irányban fusson tovább.” Ezeket a gyakorlatokat váltogatva végeztetem. ……. ……..b) járások – gólyajárás körben „Kisgólyák leszünk, így járunk tovább. Jó magasra emeljük a térdünket és mindkét karunkat.”- lábujjhegyen járás körben. „Most óriások leszünk. Lábujjhegyen járunk, magasra nyújtózunk a karunkkal.” Lassú járás közben kiosztom a babzsákokat. „Most sétálunk körbe, egyenletesen vesszük a levegőt, mindenki kap a kezébe egy babzsákot.”	Módszerek: Magyarázat, bemutatás, hibajavítás, ellenőrzés, értékelés, gyakorlás. A futással felkészítjük, bemelegítjük a szervezetet, megalapozzuk a játékos hangulatot. A közepes tempójú futással fejlesztjük a gyermekek állóképességét. Fontos, hogy odafigyeljünk a balesetek elkerülésére, a szabályok betartására. Játékos, utasításra és bemutatásra történő gyakorlatvezetést alkalmazok. A jelre történő gyakorlatvégzéssel a gyermekekben erősítjük a szabálytudatot, valamint nagyon jól fejleszthető a koncentráció is. Együtt végzem a gyermekekkel a gyakorlatokat, közben figyelek arra, hogy helyesen végezzék el a mozdulatokat, illetve javítom az esetleges hibákat. A szépen mozgó gyermekeket dicsérem. A futás utáni járással fokozatosan lecsillapítjuk a szervezetet, felkészülünk a gimnasztikára. A járás közbeni eszköz kiosztásával a gördülékenységet biztosítom.
4. Gimnasztikai gyakorlatok babzsákkal …… Kiinduló helyzet:arckör :::::::::……..a) Nyakgyakorlat: fejkörzést végzünk egyik, majd másik irányba. „Álljunk körben, egymástól kellő távolságra! Fogjuk meg magunk előtt a babzsákot, fejkörzést végzünk, lassan, nagy köröket leírva” ……. b) Vállgyakorlat: vállemeléseket végzünk,miközben a babzsák a vállunkon van. „Húzzuk fel az egyik vállunkat, érintsük hozzá a babzsákot a fülünkhöz! A fejünk közben mozdulatlan marad, majd a másik vállunkat emeljük.” …………..:::::::::::. .c) Kargyakorlat: hajlított mellső középtartásban karhúzás hátra (2x), majd nyújtott oldalsó középtartásban karhúzás hátra (2x) „Fogjuk meg egyik kezünkben a babzsákot! Húzzunk kettőt hajlított karral, kettőt nyújtott karral! Én hangosan számolok.” – oldalsó középtartásban, egyik kezünkben a babzsák, nyújtott karral a babzsák átadása a másik kézbe. „Adjuk át középen a babzsákot egyik kezünkből a másikba! Végig nyújtva van a karunk.” ::::::::: …………….d) Törzsgyakorlat: – terpeszállásban törzshajlítás oldalra.„Nyissuk ki a kis kaput, terpeszállás, egyik kezünket csípőre rakjuk, a másikban fogjuk a babzsákot. Lassan elhajolunk az egyik oldalunkra, a babzsákot magasan a fejünk fölé emeljük, majd a másik oldalra.” – törzshajlítás előre, hátra. „A babzsákot letesszük a lábfejünkre. Felegyenesedünk, és a magasba nyújtózunk. Majd lehajolunk a babzsákért, és azzal egyenesedünk fel, majd újra visszarakjuk.” …… ………e) Hasizom gyakorlat: – hanyatt fekvésből felülés. „Először háttal lefekszünk, kinyújtózunk, a babzsákot két kézzel a fülünk mellett fogjuk. Most palacsinták vagyunk. 2-re felülünk, a térdünket felhúzzuk, és rátesszük a babzsákot, gombócok leszünk. Újra palacsinta, majd gombóc.” 3-szor ismételjük a feladatot. ……… …….. f) Lábgyakorlat: – szökdelés páros lábbal. „Tegyük le magunk elé a babzsákot! Csípőre tesszük a kezünket, páros lábbal ugorjuk át előre és hátra!”	Módszerek: ………… bemutatás, magyarázat, gyakorlás, ellenőrzés, értékelés. Az előkészítő gyakorlatok a gyermekek szervezetének bemelegítését biztosítják. Ezeket a gyakorlatokat is bemutatom, együtt végzem a gyermekekkel, közben szóban is kiemelem a mozgáselemek helyes végrehajtását. Fontos, hogy a magyarázat érthető legyen, megfeleljen az életkori sajátosságoknak. Középső csoportban az utasítással történő gyakorlatvezetést a játékos gyakorlatvezetéssel vegyesen alkalmazzuk. A gimnasztikai gyakorlatokat mindig felülről lefelé haladva végezzük. A gyakorlatok a bemelegítés mellett, az egyes testrészek erősítését, nyújtását, illetve a testséma kialakulását, fejlesztését is szolgálják. A gyermekek megismerik és megtanulják az egyes testrészek pontos megnevezését és elhelyezkedését a testükön. A gimnasztikai feladatok eszközzel történő végrehajtása lehetőséget nyújt a térirányok fejlesztésére is, valamint játékosabbá teszik a gyermekek számára a mozgást. A mozgásjártasság, készségszint emelése érdekében a már ismert gyakorlatokat változatos formában, különböző eszközökkel is végeztethetjük. Itt is lényeges a gyakorlás közbeni ellenőrzés, hibajavítás, mely megelőzi a mozgások helytelen rögzülését.
……. 5. Fő gyakorlat ………….. Minden gyermek kezében marad a babzsák. Többféle tárgy segítségével egy pályán kell végighaladniuk, egyesével. Először egy gyermekkel bemutattatom a feladatot.Fő gyakorlat: Kiinduló helyzet: egysoros oszlop. Hossztengely körüli átfordulás szőnyegen: „Hasra fekszünk a szőnyegen, a babzsákot a fülünk mellett tartjuk két kézzel. A szőnyeg végéig gurulunk úgy, hogy végig nyújtva van a lábunk, a babzsák a kezünkben van.” ::::Kiegészítő gyakorlatok: -Célba dobás vízszintes célba babzsákkal, kétkezes alsó fogással: „Amikor végigértünk a szőnyegen, felállunk, és a babzsákot a felfordított zsámolyba próbáljuk bedobni két kézzel.” -Zsugorkanyarlati átugrás padon: „Most megfogjuk a pad szélét két kézzel, és páros lábbal elrugaszkodva átugrunk a pad másik oldalára, majd vissza, így haladva előre a pad végéig.” -Szökdelés karikákban: (6 db karika) „Páros lábbal, csípőre tett kézzel szökdelünk karikából karikába, majd beállunk a sor végére.” A gyakorlatokat 3-szor megismételjük.	Minden testnevelés foglalkozás tartalmaz egy fő gyakorlatot, egy fő fejlesztési területet, melynek feladata a nevelési programban megadott mozgásanyag oktatása, gyakorlása. Ezeknek a gyakorlatoknak megfelelő helyet és időt kell biztosítani. A gyakorlóhely elrendezése és a gyermekek elhelyezése biztosítja a könnyebb áttekinthetőséget. A fő gyakorlatot magyarázattal kísért bemutattatással szemléltetjük, hogy minden gyermek számára jól érthető legyen a feladat. Önként jelentkező gyermeket választok a bemutatáshoz, ez motiválja a többi gyermeket is, és jól megfigyelhetik az egymást követő feladatokat. Az egyénenkénti csoportfoglalkoztatás módszerét alkalmazom, hogy minél jobban tudjam ellenőrizni a gyakorlatvégzést, és ha szükséges, tevőlegesen is tudjak segíteni. A kiegészítő gyakorlatok száma biztosítja a folyamatosságot, a holt idő minimálisra csökkentését. A többféle mozgást igénylő gyakorlatsor biztosítja a sokoldalú, megfelelő terhelést. A célba dobással fejlődik a szem-kéz koordináció. A szökdeléssel a gyors koordináció, a mozdulat- és mozgásgyorsaság fejleszthető. A felállított gyakorlótér, a térérzékelés és a koordinációs képességek fejlesztésére is alkalmas.
6. Játék …….. Babzsákfogyasztó: A gyermekeket két csoportra osztom. A terem közepére egy padot helyezek el, az fogja elválasztani a térfeleket. A csapatok felállnak egymással szemben, szétszórtan helyezkednek el a gyermekek. Mindkét csapatnak egyenlő számú babzsákot adok. Sípszóra kezdődik a játék, a csapatoknak át kell dobniuk a babzsákokat az ellenfél térfelére. A lényeg, hogy minél gyorsabban meg kell szabadulniuk a babzsákoktól. Az a csapat nyer, akinek adott idő alatt egy sem vagy minél kevesebb babzsák van a térfelén. Egy játék másfél percig tart. Két játékot játszunk le a gyermekekkel. Ha döntetlen az eredmény, még egy gyors, félperces menetet játszunk, ahol eldől, ki lesz a győztes csapat. A játék végén megtapsoljuk egymást és a győztes csapatot.	Mindig valamilyen mozgásos játékkal zárjuk a tornát. Ezzel is örömélményt nyújtunk a gyermekeknek, mozgás közben élhetik ki a játék örömeit. Ennél a játéknál a gyermekek gyorsaságát és figyelmét fejleszthetjük játékos eszközökkel. Fejlődik a közösségtudatuk, együttműködő képességük, formáljuk az egészséges csapat- és versenyszellemet. A játékot már ismerik a gyermekek, ezért lehetőséget kapnak, hogy a szabályokat ők mondják el. A játék során is fontos az ellenőrzés, a játékszabályok pontos betartására vonatkozik. Lényeges, hogy felhívjuk a gyermekek figyelmét a balesetek megelőzésére. Egymás megtapsolásával örömélményt szerzünk a gyermekeknek, pozitív közös élményekkel zárjuk a foglalkozást.
7. Levezető járás::::::::::::: ………„Jól kijátszottuk magunkat, most lazítsunk, lassan járjunk körben, és közben egyenletesen vegyünk nagy levegőt, majd fújjuk ki!” 2-3 kört teszünk így. „Nagyon ügyesek voltatok ma, megdicsérek mindenkit. Egészségetekre kívánom a tornát.”	A mozgásos tevékenységet járással és légzőgyakorlattal zárjuk. Ezzel a szívverést és a légzést fokozatosan visszaállítjuk a normális szintre. Ügyeljünk a ki- és belégzés helyes kivitelezésére! Összegzésként mindig alkalmazzunk dicséretet, amiben kiemelhetünk pár gyermeket, de mindenképp az egész csoportra is vonatkozzon!

A tervezetek felépítése minden foglalkozási ágban megegyeznek. A fejlécben fel kell tüntetni a foglalkozás helyét, idejét, vezetőjét, anyagát, célját, feladatait, előzményét és a szükséges eszközöket. A kidolgozás két hasábon történik: bal oldalon rögzítjük a foglalkozás részeit, jobb oldalon pedig a foglalkozás elemzését.
A bal oldalon fel kell tüntetni a tevékenységek sorrendjét szakleírással, és ide kell leírni azt is, amit a gyermekeknek mondunk. A jobb oldalon a módszerek mellett, szakmódszertani, pedagógiai és pszichológiai elemzést kell írni.
Végül azt tanácsolom, hogy célszerű a hallgatónak minél részletesebb tervezetet írni, mert ez fejleszti módszertani tudását, és eredményesebbé teszi a foglalkozásokra való felkészülését, azok megvalósítását. Mindehhez bátran kérje mentora segítségét is.