ESZTÉTIKAI FOGLALKOZÁSOK 3–8 ÉVES GYERMEKEK KOMMUNIKÁCIÓS FEJLESZTÉSÉHEZ

Gyermekeink már egy új, nyitottabb társadalomban nőnek fel. A gyorsan változó Európa országaiban hangoztatják, hogy az emberek közötti kapcsolatok kiépítésében nincsenek akadályok. Mégis, ha valaki egy másik országban tanul, dolgozik, vagy ott tölti szabadságát, az első nehézséget a nyelvi megértés jelenti. Ahhoz, hogy a gyerekek jobban tudjanak élni demokratikus jogaikkal a jövőben, már a korai években segíteni kell az életfontosságú kompetenciáiknak a fejlesztésében, ami a érzelmi/szociális, a sokoldalú kifejezési/ kommunikációs és a megértési/kognitív kompetenciák egységét jelenti.

Az európai állampolgárok alapvető joga a demokratikus vitában való részvétel, de ez csak úgy valósulhat meg, ha a kifejezés technikájában és a vita kultúrájában már gyermekként gyakorlatot szereznek. Hogyan tud a pedagógus támaszt nyújtani ebben a sajátos társadalmi változásban a konkrét helyzetekben a kor követelményei szerint? Ezek a gondolatok akkor vetődtek fel bennem, amikor Svédországban egy olyan iskolában jártam, ahol 40 különböző anyanyelvű gyermek tanult. Közös nyelvük a tánc és a zene volt. Amikor egy zenei központú esztétikai, nyelvi programot fejlesztettem ki számukra, akkor bebizonyosodott, hogy a szavakat nélkülöző hangok tulajdonságai, vagyis a környezet, az állatok hangja és a zene lehet a közös kiindulópont a nyelvben is. Innen lehet kezdeni egymás megértését, a kommunikációs helyzetek, a különböző nyelvek kifejezési sajátosságainak felfedezését. Egy objektív és nyitott hallási kultúra segíthet a másféle nyelv hangzóinak, sajátos dallami és ritmikai jellemzőinek meghallásában, megtanulásában is.

A Látható hangok fejlesztő oktatási csomag bemutatása
A Látható hangok a kommunikációs kompetencia fejlesztésére alkalmas pedagógiai program, amelynek az az alapja, hogy a hang mind a nyelvi, mind a zenei kommunikációnak az alapköve/pillére. Az esztétikai-zenei program dalai és zenehallgatási anyaga már 3 éves kortól használhatók az óvodákban. Az anyag az írási-olvasási készségek megalapozásával a szimbolikus gondolkodást is eredményesen serkenti a különböző szintű fejlesztőmunkákban. A programhoz tartozó népi gyermekjátékdalok szövege és zenéje a változatos kultúrákból épülő európai egység és sokféleség megértését segíti. A nemzeti sajátosságok csak variációi ennek az egységnek, amint ezt a népzenei és néptáncmozgalom fesztiváljai régen bizonyítják.

Az esztétikai program újszerűsége többek között az, hogy nyelvi tartalom nélküli hangzó jelenségeket (állatok hangját, természeti és környezeti hangokat, valamint rájuk néha ironikusan hasonlító zenei hangzásokat) használ fel a gyermekek nyelvi-akusztikai kultúrájának fejlesztéséhez. Az írás-olvasás technikájának alapvető problémája a hangok jellé átalakítása, és a vizuális jelek hangi tolmácsolása, vagyis reprodukálása. Ez a program játékosan fejleszti a gyermekek nyelvi alapkészségeinek olyan fontos elemeit, mint az akusztikus észlelés, szeriális hangi emlékezet, valamint a hang transzferálása vizuális formává, szimbolikus jellé. A program 5 éves kortól alkalmas része − a Kalandozások a hangok birodalmában a hozzátartozó Munkafüzeti lapokkal − játékos esztétikai-zenei aktivitásokkal fejleszti a hangi kulturáltságot, az akusztikus észlelést és a hang-jel-hang kapcsolat kialakulását. A tudatos és egymásra épülő nehézségű hallgatási/hangészlelési feladatok, vagyis a „hangképek” a munkalapok segítségével aktivizálják a vizuális transzferálási fokokat, és vezetik a gyermeket a képi, a grafikus és az ikonikus formákon át a szimbolikus írásig. Ugyanakkor a hangi észlelés differenciáltabbá, pontosabbá válik és segít eligazodni a környezet hangi dzsungelében.

A Látható hangok egy komplex esztétikai programban játékos, népi gyermekdalokkal és érdekes „hangképekkel” gyakorolja a gyerekek hangmegértési és kifejezési képességét. A gyerekek egyszerű jelekké alakítják a hangok tulajdonságait, vagyis leírják azt, majd a hangjukkal „rajzolva” hangzó formává alakítják a vizuális jeleket. A gyakorlatok témái: hangszín/ hangmagasság, a hang ereje és hossza, a hangok mozgása és ritmusa, a hasonló és különböző hangok és a hangok kifejezésének titka. A gyerekek hangzási és vizuális formában gyakorolják a hangok tulajdonságait, valamint azok árnyalatait. Ezzel a rendszeres munkával előkészítjük a betűk, számok szimbólumainak írását. A változatos esztétikai aktivitások a különböző intelligenciaterületeket is fejlesztik. A személyiségfejlesztés speciális területeit élményszerűen aktivizáló pedagógiai program fontos eszköz és hatékony segítség lehet az óvodából az iskolába történő átmenet idején. Az anyag használható: óvodákban, iskolákban és a speciális pedagógiai fejlesztést igénylő csoportoknál.

A fejlesztés területe, a munkafolyamat elemei:

• hallási-akusztikai gyakorlatok,
• ritmus és tempógyakorlatok,
• a hangok „írása-olvasása”,
• improvizációs játékok,
• mozgás, tánc, népi játékok,
• dramatizálás dallal, mozgással,
• hangszeres játék.

A program jellemzői:

• rendszerezett, kutatásra épített oktatási anyag, játékos feladatok a gyakorláshoz,
• tanári kézikönyv szakszerű javaslatokkal, útmutatással,
• lehetőség az egyéni megoldásokra mind a tanárok, mind a gyerekek részéről,
• teret kap a fantázia és az alkotó szabadság.

A Látható hangok fejlesztő oktatási csomag részei:

• Daloskönyv: Vidám zenészek címmel – Egy gyűjtemény 120 nemzetközi népi játékdallal,
• Vidám zenészek CD 1-2 a dalok hangszeres kíséretével,
• Látható hangok. Esztétikai foglalkozások a 3–8 éves gyermekek kommunikációs fejlesztéséhez. Tanári módszertani segédkönyv az oktatócsomag alkalmazásához, didaktikai reflexiókkal és tanácsokkal az esztétikai kifejezésformák újszerű, változatos használatához,
•  Látható hangok CD 1-2 a „hangképek” anyagával,
• Kalandozások a hangok birodalmában. Gyakorlati útmutató az írás-olvasás alapkészségeinek fejlesztéséhez a hang jellé és a jel hanggá alakításával. A 34 kaland folyamán munkafüzeti lapok segítik a fejlődést (5 éves kortól javasolt),
• Munkafüzeti lapok a kalandok hanganyagának feldolgozására.

A Látható hangok taneszköz pedagógiai programjának elméleti háttere
Mindenki számára nyilvánvaló, hogy a nyelv hangzási/akusztikai szempontból egy bonyolult hang-összekapcsolódási jelenség, amelyben az emberi hang minden tulajdonsága megjelenik. A beszédben, minden emberi nyelvben megtalálhatók a magas, a mély, a világos és a sötét hangok. Ezeket rövid és hosszú hangjelenségek szövik át néha erős, néha gyenge hanghatásokkal a hangszín legkomplikáltabb keveredéseiben és árnyalataiban. Ez a gazdag változatosság, amely az emberi hang sajátossága, nehézzé teheti ugyanannak a szövegnek a megértését, ha azt egy másik nyelvjárásban, más hangszínnel, más tempóban halljuk. Ezt a jelenséget a nyelvvizsgák megértési gyakorlatainál mindenki észlelte. Bizonyos nyelveken speciálisan nehéz a bevándorlók beszédének megértése. Egy nyelvtanilag tökéletesen formált szövegben egy idegenes kiejtés, egy „törés” a megszokott nyelv dallamában, ritmusában azt eredményezheti, hogy a hallgató nem érti, amit az idegen mond. Tehát, lehet, hogy egy nyelvnek csak a dallama és/vagy ritmusa tér el annak sajátosságaitól, ez önmagában mégis nehézséget okozhat a megértésben. Az is érdekes, hogy a zeneileg gyakorlott fülű embereknek nem jelent olyan nagy problémát egy eltérés a megszokott kiejtéstől.

A nyelv dallama 10 éves kor előtt rögzül mindenkiben. A nyelv zenéje a beszélt nyelv alkotóelemei közül a legkorábban kialakult, szilárd rész, amit csaknem lehetetlen megváltoztatni a későbbi években. Ez az anyanyelv sajátos erejének magyarázata. A nyelvtanulás optimális ideje erősen kötött a korai gyermekévekhez. 10 év után minden nyelv csak „tanult” nyelv marad, nem bennszülött színvonalú. Mivel a hang és a jel kapcsolódásának folyamata is 3 és 7 év között alakul ki, ezért sok esetben kimutatható, hogy a diszlexia (áldiszlexia, a gyenge olvasási képesség) problémája ebben is gyökerezhet. Ha a gyerek nem eléggé tudatos a hang tulajdonságainak megértésében, akkor nem alakulhat ki a kapcsolat a hang és annak vizuális jele között az optimális életkori szakaszban. Ezért fontos, hogy a gyermek praktikus gyakorlatokon keresztül biztatást, támaszt kapjon a tudatos hangmegértéshez.

A gyakorlatban igazolt kutatások azt bizonyítják, hogy az akusztikus érzékelés, a hangészlelés alapvető mind a zenében, mind a beszédben, és gyakorlással fejleszthető a nagyon korai években. Ekkor van egy optimális lehetőség a gyerek hallásának javítására, még akkor is, ha az sérült, vagy ha valakinek nincs vele született adottsága a normális fejlődésre. A zeneoktatás gyakorlatából ismert tény, hogy a jó hallás kifejlődéséhez nem elég a kapott, öröklött adottság. Ha valaki nem használja zenei képességeit, tehetségét mindennapi gyakorlásban, akkor gyengül vagy teljesen el is tűnhet a hangok finom árnyalatainak észlelési képessége. Hasonlóképpen egy izom elsatnyulásához, ha azt nem használjuk rendszeresen, gyengül az ereje, elsorvadhat a zenei hallási képesség. Ezért fontos az akusztikus hallási képesség gyakorlása különböző helyzetekben, változatokkal. Így finomul, árnyalódik a gyerekek nyelvi megértési képessége, ugyanakkor biztonságosabban tájékozódnak a környezet hangingerei közötti is. A hallás differenciálása 2 és 7 éves kor között a legeredményesebb.

A modern technológiai eszközök révén mindannyian az elektronikus hangforrások, közvetítő eszközök kiszolgáltatottjai vagyunk. Kapcsolataink, információszerzési és feldolgozási technikánk a hangokra és a nekik megfelelő vizuális jelek használatra épül. Hogy uralni tudjuk ezt a technikát, szükséges egy magas nívóra kifejlesztett készség az akusztikus/hangzási befogadási technikában, valamint egy kódolási/átfordító képesség a különböző kommunikációs kódrendszerekben. Fontos, hogy a tanító felnőttek belássák, hogy a zenei aktivitások nemcsak érzelmi élményeket adnak a gyerekeknek, hanem a zenei kódrendszer gyakorlása közben egy alapvető strukturáló készség alakul más kódrendszerek megértésére is.

A hang-jel-hang kapcsolat az írás és olvasás alapja
Bizonyos előfeltételek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy egy gyermek képes legyen befogadni olyan akusztikus jeleket és hanghatásokat, amelyek a zenén keresztül jutnak el hozzá. Ugyanezek a feltételek szükségesek a sokkal komplikáltabb hangi kombinációkból épült beszélt nyelv megértéséhez is.

A gyermek a hallószervén keresztül tud befogadni hanghatásokat egy bizonyos érzékelési technika segítségével. Ehhez szükséges egy kiépült, tudatos kapcsolat a hangot érzékelő szerv és az agy megfelelő központja között, mely a hanghatásokat, azok változásait regisztrálni tudja. Ez a gyakorlatban egy tudatos hangészleléshez és hangmegértéshez vezető folyamat. Ha ez a kapcsolat a hangfelfogó szerv és az agyi központ között nem kellően aktív vagy kialakulatlan, az akusztikus hatások feldolgozása sem lehetséges megfelelő szinten. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a hangérzékelési és a nyelvi megértési folyamat sérül, ha ez a kapcsolat nem működik kellőképpen. Az akusztikus kommunikációs képességünk nagyrészt azon múlik, hogy a hangmegértés kifejlődése megtörténik-e a helyes időben vagy sem.

A jól működő kommunikáció másik fontos láncszeme az a követelmény, hogy a hallott hangot képesek legyünk átalakítani egy vizuális formává, vagyis le tudjuk írni a hallott hangot. Az ember nem tud mindent az emlékezetében tárolni. A közeli emlékezet kapacitása növelhető gyakorlással, mégsem lesz képes minden ismeret befogadására. Ezért szükséges a hang látható jele, megjelenítése, a hangoknak megfelelő elvontabb vizuális forma úgy a nyelvben, mint a zenében, amely segít abban, hogy a fontos ismereteket írott formában rögzítsünk. Ezért a hallható hangot egy látható formává kell átalakítanunk. Vizuális jelek és szimbólumok segítségével kapcsolatot tudunk teremteni, vagyis kommunikálni tudunk közvetlen hangi kapcsolat nélkül is. Ekkor az időbeli és térbeli határok is eltűnnek, hiszen az írott szöveg és a lekottázott zene segítségével közvetett módon juthatnak el üzeneteink más emberekhez.

A harmadik nélkülözhetetlen láncszem az akusztikus kommunikációs folyamatban a hangkeltési és a hang-újraalkotási képesség (reprodukálás). A gyermeknek képesnek kell lennie arra, hogy felidézze és újraalkossa az emlékezetében megőrzött hangokat. Amikor egy hangot hall, akkor egy tudatos formációként kell felfognia ahhoz, hogy észlelni tudja azt, és emlékezni tudjon rá. Ezután már lehetséges az emlékezetben megőrzött hang újraalkotása a hangadási szervek révén. Ha valami kis hiány van ebben a láncolatban, az bizonyos hiányokra utal vagy a hangi emlékezetben, vagy a hallási észlelés fejlődésében, ami miatt a különböző hangi tulajdonságok árnyalatait nem tudja megkülönböztetni. A következmény a kommunikációs folyamat elégtelensége. A gyermeknek éneklésnél meg kell tartania a hangokat az emlékezetében ahhoz, hogy később utánozni tudja azt. Ugyanakkor a hallási kontrollnak is működnie kell, hogy a kiadott hang teljesen azonos lehessen azzal, ami elhangzott. A „morgós” gyerekek általában ennek hiánya miatt nem tudják utánozni a hang magasságát.

Az olvasás folyamatában azt a jelet is fel kell ismerni, amely a hangot vizuálisan megjeleníti, és ezután fel kell tudni idézni azt a hangot, amit a hangjel, a betű képvisel. Itt található a gyermek kommunikációs fejlődésének egyik legnagyobb problémája: megtanulni a hang (szó) átalakítását egy konkrét jelentésű vizuális formává, és ezt a jelentést hordozó vizuális formát, a leírt hangot ismét hallható hanggá (szóvá) kell tudnia visszaalakítani. Egy olyan hanggá (szóvá), amely megegyezik a lejegyzettel. Ez az írás-olvasás folyamata az iskolában.