PAMMER STELLA – A jövőben a munkavállalókkal szemben új követelmény fogalmazódik: a munkahelyteremtés vállalkozói megvalósítása. Felértékelődik a pályázatokon történő sikeres részvét, a munkahelyek pénzügyi hátterének megteremtése. Pedagógiai szempontból a következő kérdés vetődik fel: lehet-e az iskolai falai között vállalkozói környezetet teremteni? A válasz valószínűleg, igen, ehhez pedig a fiatalok számára először kedvet kell csinálni a vállalkozáshoz. Az önállóságra nevelés, az önálló életvitel kialakítása vonzó számukra, amelyet a gyakorlati tapasztalatok, sikerélmények is támogatnak a technika órákon… >>>

SIPOS ZSOLTNÉ: AZ EKF Gyakorlóiskola évek óta részt vesz a magyar- és kommunikációszakos hallgatók kompetenciaalapú képzésében. A képzés kiemelt területe az IKT-használat. Ezen a területen az országban egyedülálló az Ipad és a Smart-PC kísérletünk. A szülői, tanulói és hallgatói kérdőívek és elégedettségmérések ezeknek a programoknak a sikerét bizonyítják. A bemutatóórák, melyeket 2007-től tartunk a térség pedagógusai részére, pozitív visszajelzéseket mutatnak. A referenciaintézménnyé való minősítésben több „jó gyakorlat” is az infokommunikációs technikára épít. Az alább ismertetett „jó gyakorlatok” kifejlesztőjeként tevékenykedem ebben a szakmai projektben is. Kollégáimmal együtt évek óta konferenciák, szakmai napok előadója, résztvevője vagyok, 16 éve szakvezetőként dolgozom a főiskolai-egyetemi szintű tanárképzésben. A bemutatóórákon, konferenciákon a „jó gyakorlatok” alapelemeit többször bemutattam… >>>

PINTES GÁBOR – FENYVESI LÍVIA – A módszer fogalma a neveléstudományban semmiképpen sem nevezhető új keletű, esetleg modern fogalomnak. Inkább az egyik legalapvetőbb fogalmunk, melyet a személyiségfejlesztés elengedhetetlen eszközeként is említhetünk. Tanulmányunknak nem célja, hogy az edukáció ezen alapfogalmát széleskörű terminológiai szempontú elemzésnek vesse alá. Igyekezetünket sokkal inkább afelé szeretnénk irányítani, hogy melyek azok az okok, melyek permanens szükségletté teszik a módszerek felülvizsgálatát, kiegészítését, innovációját. Már-már közhelynek számít azt állítani, hogy a mindennapi életünkben lezajló változásokra a pedagógia tudományának is változásokkal (és változtatásokkal) kell reagálnia… >>>

Eredetileg a portfólió szó Amerikából került napjaink modern világába, aktát, mappát, irattartót jelent, pontosabban olyan irattartót, amelybe fontos dokumentumok kerülnek (Langenscheidt 1993, idézi Pietsch 2005). A szakirodalomban Falus (2003) szerint több megközelítés található, ezek közül idézünk néhányat. Häcker és Rihm (2004) szerint a portfólió önállóan nem létező fogalom. A fogalom mögött több mint egy koncepció rejtőzik, amelyek különböző célokat szolgálnak, és a céloknak megfelelően a definíció is különböző lehet. Ezekből következtetve: „a portfólió tanulói munkák célorientált gyűjteménye, amely a tanuló fáradozásait, tanulmányi előrehaladását és teljesítményének eredményeit egy vagy több területen mutatja be” (Lissmann 2001)… >>>