1912. február 2-án látta meg a napvilágot a Zemplén megyei Vily-pusztán. Az elemi iskola elvégzése után beiratkozott a Sárospataki Református Kollégium gimnáziumába, ahol 1931-ben érettségizett. Az intézet két kiváló tanára, Harsányi István és Gulyás József hatására választotta később a tanári pályát. Az érettségi után a debreceni Tisza István Tudományegyetemen szerzett 1936-ban magyar–latin szakos középiskolai tanári oklevelet… >>>

„EZ A KÖNYV EGY OLYAN TANÁR TAPASZTALATAIT, VÉLEMÉNYÉT MONDJA EL A MAGYAR ISKOLARENDSZERRŐL, AKI ÖTVENKÉT ÉVET DOLGOZOTT BENNE KÖZTANÁRKÉNT…”
A szerző azoknak ajánlja ezt a szókimondó könyvet, „…akik nem idegenkednek az olvasástól.” Már a fülszöveg is sugallja, hogy Péter M. László tanító és magyar–ének szakos tanár.
Ezt az „életmű tükröt” két részre lehet bontani, mely képes érzékeltetni a verve-áldva helyzetet. A nehéz sorsú, de éles eszű kisgyerekből miért éppen tanító, majd tanár lett? Minek hatására választotta az édesanyja neheztelése ellenére ezt a pályát, hivatást… >>>

SZÁZ ÉVVEL EZELŐTT SZÜLETETT HAJDÚSZOVÁTON 1912. AUGUSZTUS 24-ÉN A KIVÁLÓ IRODALOMTÖRTÉNÉSZ ÉS KITŰNŐ TANÁR, NÉMEDI LAJOS. Édesapja szülőhelye református iskolájának tanítója volt. Hajdúszovátról néhány év múlva családjával Gyulára került, ahol Lajos fia elvégezte a középiskolát és kitűnő eredménnyel tett érettségi vizsgát. Ezt követően apja Baltazár Dezső, debreceni református püspökhöz fordult, hogy a tehetséges fiú a […] >>>