KOZSAHUBÁNÉ TÓTH ILDIKÓ – VARGA ÁGNES

Mire neveljünk az iskolában? Versenyeztessük a gyerekeket, vagy tanítsuk meg őket az együttműködésre? Melyikre lesz inkább szükségük felnőtt életük, munkájuk során?

Az utóbbi évek oktatási módszereinek osztálytermi alkalmazásában egyre nagyobb szerepet kapnak a kooperációs technikák, ugyanakkor a tanév során számos versenyfelhívással találkozunk. Számuk mintha egyre szaporodna, egyre bővül például a nyelvi levelezős, internetes versenyek sora. Vannak gyerekek, akik megriadnak a versenytől, a kudarc elveszi a kedvüket, mások viszont egyenesen felvillanyozódnak és egyre jobb teljesítményre sarkallja őket a kihívás. Úgy gondoljuk, hogy ez abban az esetben kifejezetten hasznos, ha belső motivációból fakad, és elsősorban önmaguknak szeretnének bizonyítani, megfelelni.

Ma már a gazdasági életben sem egymástól elválasztva, hanem együttesen van jelen a verseny és az együttműködés. A vállalkozóképesség fejlesztése is fontos elem a versenyképességre nevelésben. Ugyanakkor számos munkafolyamat megkívánja a csoportmunkát, együttműködést a csoporton belül. Ennek hatékonyságához viszont nem elég, ha a csoport tagjai külön-külön, önmagukban okosak. Ha hiányzik belőlük az együttműködés készsége, képessége, akkor nem sikerül jól teljesíteni a csoportos feladatmegoldások során ( Halász 2009).

Tehát egyetértünk azzal, hogy a kérdés nem az, hogy vagy versengés, vagy kooperáció, hanem az úgynevezett konstruktív, vagyis együttműködő versengés megtanítása, amelyben a versengő felek tisztelik egymást. Mind magukból, mind a szembenálló félből a legjobbat akarják kihozni (Fülöp 2009). Nagyon találó az angol co-opetition szó, amely kifejezi a két fogalom összetartozását, együttes jelenlétét. Angol nyelvi versenyünkben mi is megpróbáltuk ötvözni a kettőt, szem előtt tartva azt, hogy egy verseny célja nem kizárólagosan a győzelem kell, hogy legyen (Kazai 2010). A verseny, amit kolléganőmmel ketten mutatunk be, ötünk, angol nyelvi munkaközösségünk közös munkája. 1. A verseny létrejötte A verseny születése egy szomorú eseményhez kötődik: 2010 augusztusában elhunyt kollégánk, Sebők Gábor, akit Pécsen legtöbben Sir-ként ismertek. Szeretett játszani, a drámapedagógia elemeivel színesíteni az óráit. Úgy gondoltuk, legméltóbb módon egy olyan versennyel őrizhetjük meg emlékét, amelynek legfontosabb eleme a vidámság, ahol a gyerekek amellett, hogy idegen nyelven kommunikálnak, egy tartalmas, jókedvű délutánt töltenek együtt. Így született meg a Sebők Gábor Emlékverseny.

 A verseny alapelvei
Célja
Teljes mértékben szóbeli versenyt terveztünk, melyen a gyerekek háromfős csapatokban vesznek részt. Fő szempontja – a gyerekek tudásának és felkészültségének megmutatásán túl – a már említett játékosság. Tapasztalatunk az, hogy kevés az olyan versenyzési lehetőség, ahol a szóbeliség dominál, és a feltétlen nyelvi helyességre törekvés helyett szabadon, gátlások nélkül mérhetik össze tudásukat a gyerekek. A hatodik évfolyamos korosztályt választottuk, mivel ekkorra a gyerekek már rendelkeznek azzal a nyelvi alaptudással, melyre építeni lehet (például a múlt idő használata), motiváltak és még nincsenek túlterhelve egyéb versenyekkel.

Időpontja
A versenyt minden év márciusában, a Gábor névnaphoz legközelebb eső csütörtöki napon tartjuk (2013-ban március 21-én volt). Egy egész délutánt igénybe vesz, ezért erre az időre az iskolavezetés segítségünkre van abban, hogy üres termeket kapjunk, és ne legyenek más foglalkozások aznap délután.

Témája
Mindig egy angol nyelvi könnyített olvasmányt dolgozunk fel, melyet előzetesen, több ötletet átgondolva közösen választunk ki. Olyan témájú könyveket keresünk, melyek a gyerekekhez közel állnak, érdekesek, izgalmasak és jól feldolgozhatóak. Ezzel is szeretnénk kedvet teremteni a további olvasáshoz. Az eddig választott történetek:

• 2011: Mark Twain: The Adventures of Tom Sawyer (Oxford Bookworms, 2000, Level 1),
• 2012: The Pirates of the Caribbean (PenguinReaders 2007, Level 2),
• 2013: Sir A. C. Doyle: Sherlock Holmes Short Stories (Oxford Bookworms 2008, Stage 2)

A verseny elsősorban az olvasmányok szókészletére épül. Ez segíti a kollégák munkáját, egyértelművé teszi, mi alapján készítsék fel a versenyzőket. Így bátran vállalkoznak azok a tanárok is, akik kevesebb óraszámban tanítják a nyelvet.

Értékelés
A kezdetektől egyetértettünk abban, hogy a versenynek ne csak egy abszolút győztese legyen. Számunkra fontosabb volt, hogy jó érzésekkel, élményekkel gazdagon végződjék ez a játékos vetélkedő mindenki számára. Ezért több díjazási módot is kitaláltunk, erről a későbbiekben még szólunk.

Versenyfelhívás, nevezés, felkészítés
Az iskolák megszólítása
Versenyfelhívásunk minden év október elején jelenik meg. Ebben megírjuk az olvasmány címét és a várható feladattípusokat. A tényleges nevezési határidő február közepe. Minden iskola egy három főből álló csapatot indíthat a versenyen, és a témához, olvasmányhoz illő csapatnevet választ magának. Kreatív, ötletes nevek születnek, pl: What?Son, WestwardHo!, Ghost Sisters.

Felhívásunkra minden évben nagy az érdeklődés, a verseny népszerűségét mutatja, hogy az iskolák többsége az első év után is rendszeres résztvevője a versenynek, akkor is, ha más kolléga készíti fel és hozza a gyerekeket. 2011-ben 10, 2012-ben 11 és 2013-ban 12 iskola volt vendégünk.

A nevezés
Ehhez tartozik még egy – a témához kapcsolódó – projekt készítése, maximum A/3-as méretben. Egyéb korlátai nincsenek a projektnek, és minden évben rendkívül ötletes megoldások születtek, a legkülönfélébb anyagok felhasználásával. Ezeket az alkotásokat verseny előtt és ideje alatt iskolánkban kiállítjuk, így az egész iskola megtekintheti, részese lehet a versenyre készülődés hangulatának. A mi diákjaink minden évben nagyméretű terepasztalt készítenek. Ebben főként nem a versenyzők vesznek részt, hanem a hatodikos évfolyamtársak, osztálytársak, így lesznek ők is aktív és tevékeny részesei a felkészülés folyamatának. A nyelvileg kevésbé motivált, de jó kézügyességgel rendelkező gyerekek is szívesen dolgoznak az előkészítő munkálatokban. Nagy örömünkre már szülők is hozzájárulnak az anyagok beszerzéséhez, sőt lelkesen segítenek az igényes kivitelezésben is. A projekteket számokkal látjuk el, és a verseny napján a résztvevő diákok és tanárok szavaznak a legjobb alkotásokra. Így olyan csapat is nyerhet díjat, amelyik a versenyben esetleg nem a legsikeresebben teljesít. Emellett fontosnak tartjuk, hogy mindenki munkáját értékeljük, ezért a verseny előtt végignézzük a beérkezett pályamunkákat és mindegyiket külön oklevéllel értékeljük, kiemelve azt, amiben a legjobb. Pl. The most creative, The funniest, The most secretful, The most colourful project stb. Saját magunktól is sok ötletességet igényel, de jó szórakozást is jelent az elnevezések kitalálása.

The Pirates of the Caribbean – terepasztal

Saját csapataink, versenyzőink kiválasztása

A szervező iskola jogán két csapatot indítunk a versenyen, melynek tagjait a januárban megrendezett háziversenyen választjuk ki. Minden hatodikos tanuló megkapja az olvasmányt és szempontokat a feldolgozáshoz, ám számukra az az első kihívás, hogy egyénileg készülnek fel a versenyre. Ily módon minden tanuló lehetőséghez jut, hogy megmutassa, mit tud, esélye van bekerülni a csapatba. Természetesen ezt nem minden gyermek szeretné, de mégis hasznosnak gondoljuk, hogy egy olvasmányélménnyel mindenképpen gazdagodjanak. A feladatokat mindig az a kollégánk készíti, aki nem tanít a hatodik évfolyamon. A csapatokba bekerülő diákjaink a fair play érdekében pontjaikat versenyen kívül gyűjtik, de természetesen ugyanúgy értékeljük őket, mint a többi iskola versenyzőit, és tudják, hogy hányadikak „lettek volna”. Nagyon jó tapasztalatunk, hogy a gyerekek megértik ezt a döntésünket, és ilyen feltételek mellett is mindent megtesznek a sikerért.

A versenyzőink felkészítése
A csapatba jutott 3-3 versenyzőnkkel és a tartalék csapattaggal a háziverseny után külön felkészítő órákon foglalkozunk heti egy, esetleg két alkalommal. Ezek során még egyszer alaposan átolvassuk az olvasmányt, megtanuljuk a szóanyagot, minden apró részletet megbeszélünk. A feladattípusok gyakorlásával magára a versenyhelyzetre készülünk. Ez a pár hét ahhoz is szükséges és fontos, hogy összecsiszolódjanak a gyerekek, megszokják egymást, merjenek és tudjanak egymással együttműködni, hiszen magabiztosabb, bátrabban beszélő és csendesebb, de alaposabb tudással rendelkező gyerekek is összekerültek már egy csapatba.

A verseny menete
A verseny leginkább egy akadályversenyhez hasonlítható. Forgószínpadszerűen zajlik, 6 állomáson hajtanak végre feladatokat a gyerekek. Menetlevelet visznek magukkal, melyen szerepel a csapat neve, a helyszínek és a kapott pontok. Minden helyszínen 10 perc van az adott feladat végrehajtására. A zökkenőmentes megvalósítás érdekében percre pontos menetrendet készítünk, melyet a gyerekek és az egyes feladatokat levezető tanárok is megkapnak, így mindenki tudja, mikor, hol kell lennie. Eddig jól bevált ez a rendszer, minden évben sikerült az időt tartanunk.

A helyszínek
Az iskolában megfelelő méretű és felszereltségű termeket választunk ki helyszínül. Van interaktív táblás terem, egy nagyobb terem a megnyitóhoz és a díjkiosztóhoz, illetve egy kis ruhatár is. Ezeket a termeket a verseny idejére a témához kapcsolódó nevekkel látjuk el. A névtáblákat – hozzájuk illő rajzokkal – hatodik évfolyamos diákjaink készítik. A menetleveleken is ezek az elnevezések szerepelnek. Pl. The Graveyard, Treasure Island, Julia’s Bedroom, Waterloo Station, Baker Street 221B.

A feladatok
Mint már említettük, a feladatok csak szóbeliek, de a csapatok minden tagjának lehetősége van a megszólalásra. Néhány feladat mindhárom versenyünkben szerepelt, és van olyan is, amelyet az adott olvasmányhoz illően választottunk, találtunk ki.

Jelenet: erre a feladatra egy maximum 3 perces jelenettel előre készülnek a gyerekek. Ez lehet az olvasmány egyik részlete, de olyan jelenet is, amely nem szerepel a történetben. Az első versenyen 2011-ben még az egyik állomáson mutatták be rövid előadásukat a résztvevők, de a verseny után többen megfogalmazták azt az igényt, melyet mi is éreztünk, hogy jó lenne, ha mindenki látná őket. Így a következő két évben a verseny kezdetén adta elő minden csoport a jelenetet a megnyitót követően. A sorrendet sorszámhúzással döntjük el, az értékelés pedig közönségszavazat alapján történik, mely során külön szavazócédulát kapnak a csapatok és a kísérőtanárok. Így az a csapat is esélyt kap díj elnyerésére, amelyik esetleg a további feladatok végrehajtásában kevésbé sikeres. Tapasztalataink szerint a gyerekek szívesen játszanak, bátrak és sokan remek színjátszó képességeiket is megcsillogtathatják. Természetesen sok különbség van a jelenetek nyelvi szintje, megvalósítása terén, de bízunk abban, hogy a felkészítő kollégák is ötleteket, kedvet kapnak a drámajáték, színjátszás kipróbálásához osztálytermi keretek közt is. Eddigi jeleneteinket teljes egészében tehetséges versenyzőink írták meg, csupán a véglegesítés igényelt tanári segítséget. A gyerekek sokat fejlődnek a gyakorlás során, különösen a halk beszédű, szégyenlősebb gyerekeknél látványos a változás. Eddig még mindegyikük sikeresen leküzdötte lámpalázát.

Szómagyarázat: célja, hogy kiderüljön, mennyire ismerik a gyerekek az adott olvasmány szókincsét. Először öt szót kell kitalálni tanári magyarázat alapján, majd a gyerekek húznak az előzetesen cédulákra megírt szavakból. A feladat az, hogy adott idő (5 perc) alatt magyarázzanak el, találjanak ki minél több szót. A jó magyarázat akkor is pontot ér, ha a társak nem találták ki a szavakat. A csapattagok közül bármelyikük magyarázhat, a gyerekek oszthatják el a szerepeket képességeiknek megfelelően.

Tárgyak felismerése: Az olvasmányokból jellegzetes tárgyakat választunk ki, ezekről kell elmondaniuk a gyerekeknek, hogy mi a szerepük a történetben, hol fordulnak elő, ki használja őket. Volt olyan feladat is, hogy előfordulásuk sorrendjébe kellett rakni őket, illetve olyan tárgyak is bekerültek a feladatba, amelyek valójában nem szerepeltek a történetben. Ennél a feladatnál sem a nyelvtani pontosságot értékeljük, hanem azt, hogy mennyi helyes információt tudnak elmondani a gyerekek. Tudásuk itt is összeadódik, mindenki hozzáteheti a magáét. A gyerekek nagy élvezettel fogják kezükbe a tárgyakat. Ezeknek az összegyűjtéséhez is sok segítséget kapunk diákjainktól, kollégáinktól.

Hibajavítás: A feladat célja, hogy kiderüljön, mennyire alaposan ismerik a versenyzők a történetet. A feladatot mindig egy rövid történetbe, szituációba ágyazzuk, melynek során a csapat kezébe kerül egy, az olvasmány egyik szereplője által írt levél vagy naplórészlet, mely hibás információkat tartalmaz. Ezeket kell megtalálniuk és kijavítaniuk. Ez a feladat az olvasási és szövegértési készséget is méri, de a javítás itt is szóban történik.

Hallás utáni értés, filmrészlet: a második és harmadik versenyen került be a feladatok közé a hallás utáni értés. Kihasználjuk az interaktív tábla adta lehetőségeket, illetve azt, hogy a Karib- tenger kalózait és Sherlock Holmes történeteit (BBC1995) is feldolgozták filmen. A hallás utáni szövegértés fejlesztésére kiválóan alkalmas az is, hogy a filmeket előzőleg megnézik a gyerekek otthon, akár többször is. A filmekből rövid részleteket vágunk össze, melyekben rövid párbeszédeket, vagy csak jellegzetes zajokat, zörejeket hallanak a gyerekek. Ezek alapján kell azonosítaniuk, hogy a történet mely részletét hallják, kik a szereplők, mi történik éppen. A feladat ellenőrzésénél már képpel együtt nézik vissza a jelenetet a gyerekek.

Szendvicskészítés: ez a feladat a 2012-es év versenyén szerepelt. Az ötlet a Karib-tenger kalózai c. filmből adta magát, ahol is az elátkozott kalózok csak vágyakoznak a finom ételek után. Ezen a helyszínen a gyerekek adott alapanyagokból készítettek szendvicset, majd el kellett mondaniuk, hogy mit készítettek, mit „láthattunk”, a színek, formák hogyan hozhatóak kapcsolatba a történettel. A felhasználható összetevők közt volt répa, uborka, reszelt sajt és különböző magok. Készült kalózhajó, félszemű kalóz, tenger, kincset ábrázoló szendvics is. A bátrabbak ezeket természetesen elfogyaszthatták a verseny után.

Jelenet felismerése: a 2013-as Sherlock Holmes történetekhez újítottuk ezt a feladatot. Segítségül beszerveztük a 7.-es diákokat, akik a történetekből kiválasztott részleteket pantomimszerűen jelenítették meg. Mivel ez az olvasmány három rövid történetet tartalmaz, azt is meg kellett mondaniuk a versenyzőknek, melyik történetből való a jelenet, kik a szereplői, mit játszanak el éppen. Segítő hetedikeseink lelkesen vállalták a feladatot, bár a verseny végére alaposan elfáradtak. Azt gondoljuk, jó gyakorlat ez felelősség- és kötelességtudatuk fejlesztésére.

Rögtönzött jelenet előadása: cédulákra írtunk a történetből vett helyszíneket, tárgyakat és szereplőket. A versenyzők mindegyikből húztak egyet, majd rövid felkészülés után ezeknek a felhasználásával adtak elő rövid, 1-1,5 perces jelenetet. Nem egyszerű, nagy kreativitást, beszédkészséget igénylő, de szórakoztató feladat, mely sok előzetes gyakorlást igényel. Ennél a feladatnál általában egy vagy kettő beszédesebb gyerek viszi előre a jelenetet.

Úgy láttuk, hogy a kevesebb nyelvismerettel rendelkező csapatok számára ez a feladat nehézséget okozott, s kényelmetlenül érezték magukat a feladat végrehajtásakor. Mivel elsődleges célunk az, hogy a gyerekek az angol nyelv használata során sikerélményt szerezzenek, ezt az első év után kivettük a feladatok sorából, inkább teret adva az előre megírt jelenetnek.

Feszültségoldó időtöltések
Az állomások között
Mivel a csapatok létszáma szinte a duplája volt az állomásokénak, üresjáratok keletkeztek az egyes helyszínek között. Ezeket az időszakokat gondoltuk kitölteni játékos, gyorsan megoldható feladatokkal. Összegyűjtöttük őket, és a gyerekek a szünetekben kedvük szerint válogathattak belőlük. Volt keresztrejtvény, kakukktojás, rövid nyelvtani kitöltős feladatok stb. Ezek természetesen nem voltak kötelezőek, de a gyerekek lelkesen és szívesen csinálták őket. A legtöbb feladatot helyesen megoldó csapat szintén jutalmazásban részesült. 2013-ban ebben is újítottunk. A Sherlock Holmes történetek ihlettek meg minket oly módon, hogy az időkitöltő feladat ezúttal egy mini nyomozás volt. Kerettörténetként azt találtuk ki, hogy elraboltak egy diákot az iskolából, és több szemtanú látta az elkövetőt. Róla kellett rajzot készíteni a szemtanúk elbeszélései alapján. A szemtanúk „beépített” 8. osztályos diákok voltak, akik különböző jelmezekbe öltözve sétálgattak a folyosón. Ők adtak információt a személyleíráshoz cserébe némi játékos feladatmegoldásért. Ezúttal könnyedebb, illetve ügyességi feladatokat találtunk ki, például megfejteni egy rövidítésekkel megírt SMS-t, nyelvtörőt elmondani, útkeresőt megoldani. A 8.-osok szívesen vállalkoztak a közreműködésre, sőt maguk találták ki a karaktereket és dolgozták ki a feladatukat. Többen közülük 6.-os korukban résztvevői voltak az első versenynek, és lelkesedésük azt mutatja, hogy két év elteltével is jó emlék maradt bennük.

Az eredményhirdetés előtt
A verseny végeztével szükségünk van körülbelül fél órára, amíg összesítjük a pontszámokat és kitöltjük az okleveleket. Erre az időre is igyekszünk kellemes, immár izgalomtól mentes elfoglaltságot nyújtani a gyerekeknek, kollégáknak. Ez a legnehezebb feladat. Próbálkoztunk közös énekléssel – több-kevesebb sikerrel -, ám az utolsó verseny alkalmával támadt egy jó ötletünk. Készítettünk egy totót a legkülönfélébb krimivel kapcsolatos kérdésekkel, melyet iskolánk szavazószettjének a segítségével töltöttek ki a csapatok, tanáraik segítségével. Ennek a játéknak már nem volt tétje, ám érdekes volt, hogy rögtön láthatták a helyes megoldásokat, illetve mindenki a saját eredményeit. A játékot szintén két 8. osztályos diákunk vezette le önállóan, és a visszajelzések tanúsága szerint jó szórakozás volt a szavazógép kipróbálása.

Eredményhirdetés, ajándékok, szponzorok
Az eredményhirdetés során, ahogy már említettük, sok győztest díjazunk. Oklevelet kap a közönségszavazatot elnyert projekt csapata, a szintén közönségszavazat alapján legjobb jelenetet előadó csapat és minden pályamunka kap egy díjazást. Természetesen a verseny helyezettjei is jutalomban részesülnek. Az okleveleket mindig a verseny témájához illő háttérképpel díszítjük, az ajándékokat pedig saját emblémával ellátott kis papírtáskákba készítjük elő. Az ajándékozásban segítségünkre vannak szponzoraink, akik évről évre igényes és nagylelkű könyvcsomaggal és számos apró ajándékkal (poszterek, tollak, újságok, könyvjelzők) járulnak hozzá ahhoz, hogy se a gyerekek, se az őket felkészítő tanárok ne menjenek el üres kézzel. Meg kell említenünk az Oxford, az Express Publishing és az MM Publications Kiadókat, és mellettük egy volt tanítványunkat, aki
tanárára emlékezve nyújtott anyagi támogatást a versenyhez.

A segítők, együttműködés a versenyben
A verseny egyik legnagyobb értékének és érdemének azt tartjuk, hogy rendkívül nagyszámú segítőt, támogató állít mellénk, igazi példáját adva annak, hogy gyerekek, felnőttek nagyon jól tudnak egymást kiegészítve együtt dolgozni. 7.1. A szakcsoport
A közös gondolkodás, ötletelés, előkészítés hosszú és sokszor fárasztó órái alatt igazi együttműködő csapattá kovácsolódunk, melyben mindenkinek vannak nélkülözhetetlen feladatai.

A tantestület
Kollégáink együtt szurkolnak velünk a verseny sikeréért, és sokan saját szakterületükön is segítenek (rajz, dekoráció, technika, fényképezés, nyomtatás, kellékek gyűjtése, büfé megszervezése).

Hallgatók
Gyakorlóiskola lévén minden évben bevonjuk a hallgatókat a verseny lebonyolításába, akár zsűritagként, akár pontszámlálóként, vagy ahol szükség van rájuk. Legalább annyi gyakorlat és tapasztalat ez számukra, mint egy-egy tanóra.

Hatodikos gyerekek
A verseny tulajdonképpen az egész évfolyam közös munkája, projektje. Ők a recepciósok: fogadják és útbaigazítják az érkező gyerekeket, kísérőtanárokat, kiosztják a szavazócédulákat. A ruhatárosok segítenek elhelyezni a kabátokat, táskákat. A büfések a pogácsát és kávét kínálják, terítenek, takarítanak. Van, aki a kiállított pályamunkákat felügyeli és szavazásra biztatja a csapatokat. A legizgalmasabb feladat talán azoknak jut, akik az egyes csapatokat kísérik végig a verseny során. Ezek a kísérő diákok felelősségteljes munkát látnak el, hiszen ők ismerik az iskolát, nekik kell a csapatokat időre minden helyszínre odakísérni és segíteni bármi felmerülő problémában. Ugyanakkor végignézhetik a versenyt, feladatokat anélkül, hogy izgulniuk kellene a teljesítmény miatt. Természetesen vannak kollégák, akikhez fordulhatnak, de szerencsére ez ritkán fordul elő. Minden kísérő kis névjegykártyát kap, ezeket a verseny után is szívesen elteszik emlékbe. A verseny végeztével általában úgy értékelik a napot, hogy fárasztó volt, de megérte, és többen már a következő évre jelentkeznek segíteni.

Idősebb diákok
Már említettük, hogy a hetedikes, nyolcadikos diákok is remekül bevonhatók a versenybe, szeretik ezeket a feladatokat, amikor valami mást csinálhatnak, mint a megszokott iskolai tevékenységük. Eddigi tapasztalataink szerint megbízhatóan látják el vállalt feladataikat.

Hogy mi is jól érezzük magunkat
Az első verseny előtt félig viccesen vetette fel valamelyikünk az ötletet, hogy mi magunk is öltözzünk be a Tom Sawyer történet szereplőinek. Ezt aztán olyan komolyan vettük, hogy napokig gyűjtögettük, kerestük a megfelelő öltözetet, elosztottuk a szerepeket, a verseny napján kellően kisminkeltük magunkat.

Tom Sawyer és társai

A végeredmény és a gyerekek reakciója annyira pozitív volt, hogy ezt a hagyományt is évről-évre megtartjuk. Nekünk sem árt néha kicsit „kiesni” a megszokott tanárszerepünkből.

Megéri?
Erre a kérdésre a visszajelzések adnak választ. Hatodikosaink már a verseny másnapján mondták, hogy akkor ők jövőre is jönnének. Egyik kísérő diákunk mondta, hogy nagyon elfáradt a nap végére, úgy aludt, mint akit fejbe vertek, de végigcsinálná még egyszer. És végül egy a résztvevő kollégák leveleiből:

Legelőször is gratulálok Nektek! 
Nagyszerű feladatok, nagyszerű szervezés, összehangolt munka, …
A gyerekek egy percig nem unatkoztak, sőt! Minden perc érdekes, izgalmas volt számukra … termekben, folyosón. Ahogy a verseny végén közvetítettem felétek a csapatom gondolatait, azt tényleg így érezték! („Lívia néni, irigylem a mostani 5. osztályosokat, hogy jövőre ők jöhetnek ide.” vagy: „Milyen kár, hogy a 7. osztályosoknak nem lesz ilyen verseny…” ) …
Szóval, tényleg minden elismerésem! Köszönjük az élményt!

 

IRODALOM

Fülöp Márta 2009: Az együttműködő és versengő állampolgár nevelése: osztálytermi megfigyelések. Iskolakultúra, 3-4, 41-59. [http://epa.oszk.hu/00000/00011/00137/pdf/2009-3-4.pdf  – 2013. 06. 20.]
Halász Gábor 2009: Verseny és/vagy együttműködés [http://www.ofi.hu/tudastar/plenaris-eloadasok/verseny-egyuttmukodes – 2013. 06. 20.]
Kazai Anita 2010: A versengés célja nemcsak a győzelem lehet
[http://www.medicalonline.hu/tudomany/cikk/a_versenges_celja_nemcsak_a_gyozelem_lehet – 2013. 06. 20.]

 

Kozsahubáné Tóth Ildikó – Varga Ágnes
Pécsi Tudományegyetem 1. Számú Gyakorló Általános Iskola

Elhangzott a Kihívások a társadalomban, válaszok az iskolákban. Vezetőtanítók- és tanárok VIII. országos módszertani konferenciáján 2013. október 4–5.,  Szeged