Az olvasmányok megválasztása alsó tagozatban az osztálytanítók feladata, de természetesen mindig figyelembe veszik azt, hogy a könyvtárban az adott irodalom hány példányban található meg. Emellett fontos feladat a módszerek megfelelő megválasztása is. Az alkalmazott módszerek között szerepel az egyéni kutatás, a projektmódszer, a drámapedagógia, az ezt segítő digitális technikák lehetőségei… >>>

PINTES GÁBOR – FENYVESI LÍVIA – A módszer fogalma a neveléstudományban semmiképpen sem nevezhető új keletű, esetleg modern fogalomnak. Inkább az egyik legalapvetőbb fogalmunk, melyet a személyiségfejlesztés elengedhetetlen eszközeként is említhetünk. Tanulmányunknak nem célja, hogy az edukáció ezen alapfogalmát széleskörű terminológiai szempontú elemzésnek vesse alá. Igyekezetünket sokkal inkább afelé szeretnénk irányítani, hogy melyek azok az okok, melyek permanens szükségletté teszik a módszerek felülvizsgálatát, kiegészítését, innovációját. Már-már közhelynek számít azt állítani, hogy a mindennapi életünkben lezajló változásokra a pedagógia tudományának is változásokkal (és változtatásokkal) kell reagálnia… >>>

A környezeti nevelés a pedagógiai programunk egyik kiemelt fontosságú része, nemcsak a környezetismereti foglalkozások biztosítják a megvalósítását, hanem annak szelleme, tevékenysége és eszközei az óvoda mindennapjait áthatják, azaz komplex módon jelenik meg. A tevékenységeket a természet nagy körforgásának rendszere, a természet ünnepei, és a négy őselem köré épített jeles napok alapján terveztük meg… >>>

„Mindenki zsenivé válhat, ha a lelke rendben van” – ez volt a jelmondata a 2014 májusában megrendezett KÉP-TETT-SZÓ-HANG-NET Konferenciának Szegeden. A konferencia programjai közé olyan főképp interaktív előadásokat, műhelymunkákat, tréningeket válogattak be a szervezők, amelyek az intelligencia sokszínű fejlesztési módjait ismertették. Ahogy az a konferencia leírásában is olvasható, a programokat az adaptív pedagógia módszerével tervezték… >>>

A projektmegvalósítás során olyan tanulói tevékenységek tervezését tűztem ki célomul, melynek során ismeretszerzésre, összefüggések feltárására és megjelenítésére törekedtünk. A megismerés fő forrásává a gyerekek tapasztalatszerzését (videointerjú részletek megtekintése, helytörténeti séta, idegenvezetés), tevékenységét (önálló adat- és forrásgyűjtés, projektdokumentálás), aktivitását (alkotómunka: szoborterv, kisplasztika, plakátterv) tettük. Fontosnak tartottam olyan pedagógiai helyzetek megteremtését, amelyek elősegítik a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi fejlődését. >>>

A budapesti Bókay János Humán Kéttannyelvű Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnáziumban öt esztendeje folyik önálló heti óraszámmal, a magyar irodalom tantárgyhoz kapcsolt modulként a Dráma és tánc tanítása. Az eredetileg egészségügyi szakközépiskolaként működő intézményben nagy hagyománya volt a diákszínjátszásnak, az elmúlt évtizedekben több-kevesebb rendszerességgel működött színjátszó szakkör. A 2000-es évek közepére teremtődött meg a tantárgyi, módszertani és személyi feltétele annak, hogy órakeretben, tantárgyi modulként is elindulhasson a drámapedagógiai nevelés. Erre öt évvel ezelőtt, a 2004/2005-ös tanévben került sor. >>>