A felsőfokú tanítóképzésben mindig kiemelt helyet foglalt el a hallgatók szakmai gyakorlata. Általánosságban elmondható, hogy a képzés elméleti ismeretei előkészítik a gyakorlatokat, amelyekre a gyakorlóiskolában és a külső gyakorlóhelyeken kerül sor. A képzés minden egyes tantárgyánál számolni kell a hallgatók előzetes tanulmányaival, ismereteivel, ezért egy kérdőíves felmérés keretében feltérképeztem a hallgatók ide vonatkozó adatait, véleményét. A gyakorlati képzés tapasztalataiban utalok azokra a témákra, a feldolgozás szempontjaira, amelyek kiemelt helyet kaptak a felkészítésben. Továbbá bemutatok a tanulmányban egy olyan módszert – tanórakutatás –, amely a gyakorlati pedagógusi munka egyik folyamatos fejlesztője lehet. >>>

Napjainkban bizonytalanná vált a gyakorlóiskolák és azon belül a gyakorlatvezető mentorok helyzete. A jelenlegi oktatáspolitika nem preferálja azt az idő-, energia-, tevékenység- és tudástöbbletet, melyek a szakvezetők munkáját jellemzik. A gyakorlatvezető egyrészt pedagógus, másrészt a hallgatói képzés egyik fontos láncszeme. A két feladatot egyidejűleg, egymással összefüggő tevékenység révén teljesíti, de a módszereket tekintve igen eltérő módon. Mivel a mindennapi gyakorlatban központi helyet foglal el a tanulói aktivitás; hatékonyabb munkaformákat és módszereket kell alkalmazni. >>>

Nevem Csáky Katalin, Szegeden a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán végeztem magyar–angol szakon. 1996 es 2008 között Magyarországon több helyen is tanítottam, Zalaegerszegtől Nagykőrösig, állami, magán es egyházi iskolákban, kilencévesektől ötven évesekig. Jelenleg az angliai Newbury városka nagy múltú középiskolájában dolgozom (St Bartholomew`s School), speciális nevelési igényű gyerekekkel foglalkozom már négy és fél éve. Mivel a saját gyermekeim is ebben az országban járnak iskolába így szülőként és szakemberként is rálátásom van az itteni oktatási rendszer előnyeire, hátrányaira, összehasonlítva a magyar iskolákkal. Ezen tapasztalataimat szeretném megosztani ebben a munkámban. >>>