Szakmai gyakorlatom alatt egyszerre két iskolában más és más tankönyvekből kellett tanítanom. Többször is elgondolkodtam azon, hogy vajon mentorom (a Mozaik Kiadó), vagy én (a Nemzeti Tankönyvkiadó) jártunk jobban választott tankönyvcsaládunkkal. Többször beszélgettünk erről, igazából sose jutottunk dűlőre. Annyira jó volt a vita, hogy ezen alaposan elgondolkodtam…

Mivel elég sok gyerek történelemtudása, és a tudományág iránti szeretete szárad a lelkemen, tudatosan kell választanom. Elhatároztam, hogy egyéni szempontok alapján összehasonlítom a két kiadványt. Felhasználom hozzá mindazt, amit az egyetem Tantervelmélet és pedagógiai értékelés alapjai című kurzusán hallottam. Sajnos, egész könyvek összevetése meghaladja az erőmet, de elhatároztam, hogy tetszés szerint kiválasztok egy témát, és ezt a témát elemzem mindkét könyvben. Választott témám: Az ókori Egyiptom kialakulása (természeti hatások, földművelés és ennek hatása az egyiptomi állam és társadalom létrejöttére). Elemzési szempontjaim a tanári igényeimhez igazodnak:

I. A TANKÖNYVEK TARTALMI JEGYEI

Milyen egységekre bontja a könyv a leckét, hogyan kapcsolódnak egymáshoz ezek a részelemek? (lásd tananyagstruktúrák!)

• Mindkét tankönyv – szerintem helyesen – a természeti környezettel és az időjárási érdekességekkel indít.
• Ezután bemutatják, hogy az ittenieknek az egyetlen lehetősége a túlélésre az öntözéses földművelés volt.
• A folyóparton élni azonban nemcsak áldás, hanem átok is lehet, ezért az árvízvédelem szükségességével magyarázzák az összefogást, az állam kiépülését.
• Mivel Egyiptomot nagyarányú munkamegosztás jellemezte, zárásként bemutatják az egyiptomi társadalom rétegeit, feladataikkal.
• A különbség csak annyi, hogy a Mozaik ezt az egészet két leckére bontja. Az elsőben az állam kialakulásáig jut el (hozzáteszi még az írás érdekességeit), a második a társadalom rétegeiről szól (és hozzáteszi a hétköznapi élet megismerését).Közéjük ékeli az egyiptomi vallásról szóló fejezetet. (Ezt nem érzem annyira logikusnak.) Itt tehát nincs nagy különbség, akinek szellősebb a tananyagbeosztása, annak talán a mozaikos könyv kedvezőbb.

Hogyan fedi le a tankönyv leckéje a téma – a NAT alapján elkészült helyi tanterv tartalmát? (lásd tananyagstruktúrák!)

A fő tartalom tehát mindkét könyvben megegyezik. Nézzük a részleteket: nehezíti a szöveg teljességének vizsgálatát, hogy mindkét kiadó különböző egyébelemek beiktatásával kívánja elérni a tananyag teljes lefedését.

• Mindkettő kistérképre bízza az alapvető földrajzi ismeretek megszerzését.
• Egyik műnek se fontos az öntözéses földművelés, mint speciális módszer szöveges bemutatása. A Mozaik-könyv ebből csak az öntözés mikéntjét emeli ki, és bemutat egy 3D animációt az időjárási folyamatokról. A Nemzeti-könyv egy képregénnyel próbálja szemléltetni az eseménysort.
• A birodalom kialakulását a nemzetis mutatja be a kezdetektől, a falvak megalakulásából kiindulva. A mozaikos csak az országok létrejötténél kapcsolódik be.
• Mindkét könyv részletesen bemutatja a társadalom rétegződését, itt a nemzetis a precízebb, mert fő- és alrétegeket is megad.
• Alapvető szerintem, hogy megtudjuk: melyik rétegnek mi volt a szerepe a birodalomban. Ezzel mindkét könyv adós marad.

Milyen a megírt lecke fogalmazási stílusa, közérthetősége? Minek akar megfelelni : a szaktudomány vagy inkább a gyerek életkori elvárásainak?

• Ez az a kritérium, amivel a két elfogult csoport a másik tankönyvét vádolja, és én is úgy érzem, hogy mindkét könyvnek vannak ilyen jellegű hibái. Az ötödik osztályban a gyerekek még nem a felnőttektől elvárható olvasási képességekkel rendelkeznek. Ez a két könyv meg inkább komoly szakszöveget nyújt nekik, figyelmen kívül hagyva a fokozatosság elvét. Mivel viszont én egy felnőtt vagyok, ezért ez csak egy megérzés. Ezt csak egy gyerekekkel elkészíttetett, mindkét könyvet azonos szempontok alapján elemző szövegértelmező teszt megoldásával tudnám igazán felmérni.

A szöveg mellett milyen egyéb elemek segítik az ismeretszerzést?

• A főanyag mellett külön sávban kapunk mindkettőnél további érdekes szöveges ismereteket.
• Bár mindkét kiadócsoportnak van saját történelmi atlasza, ha szükséges, akkor a fontos térképeket a tankönyvben is elhelyezik, itt például a Nílus környékét.
• A gazdag, igényes képanyag is az ismeretek további bővítését szolgálja. Ezt főleg az öntözéses földművelés mikéntjének és eszközeinek bemutatásánál használják.
• Ezenkívül ábrák, diagramok is segítik az ismeretszerzést.
• Egyik könyv se hagyja ki a társadalom rétegződésének ábráját.
• A Mozaik-könyv 3D animációi és interaktív feladatai viszont magasan verik az ugyanilyennel próbálkozó Nemzeti anyagát.

Mely szövegrészek, képek, feladatok, hogyan fejlesztik az alapvető tantárgyi kompetenciákat?

• Forráselemzés: elemezhető ókori egyiptomi szöveget ennél a témánál nem találunk egyik könyvben sem, bár a nemzetis hivatkozik saját olvasókönyvére, melyben a földműveléssel kapcsolatos szöveget elemezhetünk.
• A szaknyelv alkalmazását mindkét könyv kérdéssorokkal, feladatokkal kényszeríti ki a tanulókból – ez ennél a korosztálynál bizony még nagyon nehéz…
• A térbeni tájékozódást a kisebb nagyobb térképek segítik. Az időben való tájékozódást pedig az első óvatosan felbukkanó évszámok. A tankönyvek egyike se akarja – nagyon helyesen – leterhelni ezen a vonalon a gyerekeket, mindkét könyvnél valahol majd az ókori görögöknél kezdődik az évszámdömping.
• Az eseményeket alakító tényezők érthető feltárását segítik a gyerek számára a már említett egymáshoz logikusan kapcsoló részelemek.
• A problémaközpontú gondolkodásmód erősítését én nem a könyv, hanem főleg a tanár legfontosabb órai feladatának gondolom.

II. A TANKÖNYVEK FORMAI JEGYEI

Elrendezés: Mozaik-verzió	Elrendezés: Nemzeti-verzió

Milyen a tankönyv leckeelrendezése?

• A leckék elrendezése maximálisan kihasználja a rendelkezésre álló helyet. A kis ötödikes könnyen elveszhet a tengerben, ha közelről nézi a könyvet, de gyakorolva és kellő magasságból meg tudja különböztetni a mindkét könyvnél az egységeket: a középütt elhelyezkedő főanyagot, a szélen található érdekességektől, hasznos segítőktől.

Hogyan valósul meg a könyvekben a könnyű tájékozódás elve?

• Mindkét könyvben a gyerekek könnyen szétválaszthatják a középütt elhelyezkedő főanyagot, a szélen található érdekességektől, hasznos segítőktől.
• A Nemzeti bordó, a Mozaik arany színnel jelzi a főcímet és a részegységcímeket.
• A fő anyagrészen mindkét könyv operál még a betűk méretével is. A főanyag normál betűihez képest az ismétlő feladatok, kérdések dőlt betűsek, apróbbak.

Mennyire tartós a tankönyv? (iskolánkban nagyon nagy az ingyenes tankönyvek száma)

• A kiadók nem kívántak komolyabb könyvkötési lehetőségekkel élni, mint annak idején az igazi könyvszeretet korában (kemény fedél!). Sőt, igazából ez nekik nem is érdekük. Ha egy tankönyv tönkremegy, esetleg egy újabb kiadással megváltozik az oldalszáma, felépítése, akkor vegyen új tankönyvet az iskola. Nem lepődünk meg, hiszen ezt hívjuk kapitalizmusnak.

TANULSÁGOK:

Elemzés ide vagy oda, nem lettem sokkal okosabb.

• Ha a tananyagtartalmat vizsgálom, akkor mindkét könyv változatos segédanyagokkal akarja a teljességet (bár mindkettőben találtam általam fontosnak érzett, de a leckékből hiányzó tényeket).
• A digitális segítség terén a Mozaik-könyv magasan győz a Nemzeti Kiadóé felett.
• A nemzetis könyv viszont talán egy kicsit rendezettebb.
• Ha a szövegértési, szövegelemzési kompetenciákat akarom erősíteni, fejleszteni, akkor egyik könyv se lesz a barátom.

Hát ki tud itt tiszta lelkiismerettel dönteni?
Bármelyiket választanám, valamelyik régi oktatási célom sérül vele.
Mert a gyerekek megérdemlik az érthető szövegű, gazdagon illusztrált törikönyvet.

Doba Mihály
Arany János Általános Iskola
Szeged