Pedagógiai kihívások és roma közösségek a XXI. század iskolájában

Tartalmas és terjedelmes kötet, amely a fenti címmel összefüggő témákkal foglalkozó tanulmányokat tartalmazza.
A Sirály Dóri tervezte borítón egy mosolygós roma gyermek néz rá az olvasóra sajátos miliőből. A mosoly, a derű a szerkesztők és a szerzők szándékát is tükrözi. Perspektívát ígér a sok évszázadon át szerény változásokat mutató roma világ számára.
A szerkesztők előszava ismerteti az olvasóval, hogy a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola hazánk felsőoktatásában egyedülálló módon foglalkozik a kisebbségek kutatásával és oktatásával. A Romológia Tanszék keretében folyik a cigány/roma nemzetiségi tanító- és óvodapedagógus-képzés is.
A kötet megjelenésének alapjául szolgál a 2008-ban megrendezett konferencia, amelyen a köztársaság elnöke is személyes szerepet vállalt.
A multidiszciplináris felépítésű könyvet szerkesztők három nagy fejezetbe rendezték a rendkívül tartalmas, a további kutatásokat segítő tanulmányokat. Az első két fejezet általános pedagógiai problémákról, ill. a hátrányos helyzetről, a kirekesztésről, az óvoda és a család kapcsolatáról szól, a harmadik kifejezetten a romológiáról.
A megismerés – a címben szereplő kulcsszó – fontosságával, a nevelés-oktatás hatékonyságának megalapozásával foglalkozik számos jól ismert tudós tanulmánya. Dr. Varga László bemutatja a gyermeklétet a XXI. században, Bábosik professzor a személyiségismeret és kapcsolatteremtésről fejti ki gondolatait, dr. Balázs Sándor az erkölcsi nevelés aktuális problémáit tárja fel, dr. Mészáros Ilona a család változó szerepéről ír a szerzőtől megszokott tudományos alapossággal. E fejezetben olvashatunk még Ádám Anettől, Csontos Évától, Torgyik Judittól, Villányi Györgynétől értékes dolgozatokat.
Az iskola szerepének leértékelődési folyamatában jóleső olvasni a klasszikussá vált megállapítást, hogy a holnap alakulása az iskolától függ.
A második fejezetben szereplő tanulmányok közül az egyik szerkesztő, dr. Kovács László munkája ébreszt figyelmet. A család és az óvoda fontosságát tartalmazó írás a cigány gyermekek vonatkozásában, már a romológiáról szóló fejezetet készíti elő.
Nehéz feladat a kötetet ismertető számára a válogatás a második fejezet dolgozatai közül. Bakonyi Anna, Fülöpné Fehér Ágota, Szombathelyiné és szerzőtársai írásai elméletileg megalapozottak, gondolkodtatni képesek, érett alkotások. Ami kiemelést kíván: dr. Rostár Rita és Skrabki Árpád professzor tanulmánya a veszélyeztetett gyermekekről, ill. a társadalmi azonosságtudatról és a nevelésről.
A harmadik fejezet – amint már említettük – a romológiáról szól, az elfogadásról – a kötetcím második szaváról – dr. Kállai Ernő nemcsak kiváló szerkesztő, de tanulmánya is dicséretes. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, a több diplomás főiskolai tanár, a romológia egyik meghatározó személyisége, ez esetben a magyarországi cigányokról/romákról társadalomtörténeti „vázlatot” készített, bár az lényegesen több a vázlatnál.
E fejezetben szerepel Kállai Gabriella is empirikus vizsgálatának tapasztalataival, amelyek a felsőoktatásban tanulók cigányságképéről szólnak.
Élete utolsó tanulmányát olvashatjuk Kemény Istvánnak, a XX. század második fele egyik legjelentősebb romakutatójának, aki e kötet megjelenését már nem élhette meg.
Szerepel még dolgozatával dr. Bábosik Zoltán oktatástörténeti tanulmányával és Zóka Katalin Hagyomány és identitás az óvodai irodalmi nevelésben c. munkájával.
„Ez a megközelítésében és a tárgyalt módszerek szempontjából is újszerű kötet kisebbségben élő gyerekek oktatásának nehézségeire és lehetőségeire hívja fel a figyelmet” – olvasható a fülszövegben. A minősítés egyértelmű. Az újszerűséghez sem férhet kétség.
A Nyitott Könyvműhely kiadásában megjelent kötet – köszönhető az Apor Vilmos Katolikus Főiskolának – akár tankönyv is lehet a felsőoktatásban, de minden bizonnyal jó szolgálatot tesz a romológia iránti további érdeklődés felkeltésének, és fontos forrásul szolgál a kutatóknak.
Elismerés a szerkesztőknek és a szerzőknek.

dr. NAGY ANDOR
főiskolai magántanár
Eger

Megjelent: Módszertani Közlemények  2010. 50. évf. 1. szám 40-41.