Timár Marietta: Gyermekjóga az óvodában
A civilizációs hatások, a rohanó tempó, az állandó zaj, a rengeteg inger, és az egyre magasabb társadalmi követelmények meggátolják, hogy önmagunkra, testi-lelki állapotunkra, érzéseinkre odafigyeljünk. Az állandó feszültséget, amiben élünk testünk is visszatükrözi, előbb-utóbb jelzéseket ad arra, hogy valami „hiba van a rendszerben”.
Sokéves óvodai munkám során azt tapasztalom, hogy ezek a körülmények, a mai környezet gyakran negatív hatással vannak gyermekeinkre is. A televízió, a média, a reklámok és a számítógépes játékok nem a valós értékeket közvetítik számukra, megzavarják belső világuk egyensúlyát. Ennek egyik szembetűnő jele az állandó „pörgés”, vagyis csak rövid ideig köti le figyelmüket egyfajta tevékenység, ide-oda csaponganak, folyamatos mozgásban vannak. Ezt általában a nagyon hangos beszéd, akaratosság, néha dühkitörés is kíséri, ellenben a csend, a pihenés szinte ismeretlen számukra.
Az óvodában az ebéd utáni altatás már kész kihívás az óvodapedagógus számára, hiszen a gyermekek nagy része – főleg a nagycsoportosok – egyáltalán nem szeret aludni, csak kínlódás nekik az ágyban maradás. Az egészséges fejlődéshez pedig a pihenésre is ugyanúgy szükség van, mint a mozgásra vagy a testi-lelki táplálékra.
Észre kell vennünk, hogy a jól bevált régi minták, nevelési módszerek már nem állják meg a helyüket, új távlatokat kell nyitnunk, amelyben a gyermek harmóniába kerül önmagával és környezetével is. Nekünk kell megtanítanunk gyermekeinket a csendes, nyugodt szemlélődésre és a gondolatok, érzelmek szabad kifejezésére. A jógában fellelhető az a komplex nevelési lehetőség, amely biztosítja a teljesebb és egészségesebb személyiségfejlődést.
Az egészséges életmód kialakítása az óvodai nevelés egyik fő célja, ezt a gyermekjóga mint pedagógiai eszköz kiválóan segítheti. A jógagyakorlatokkal célirányosan fejleszthetjük a különböző képességeket, például a gondolkodást, figyelmet, mozgást, testsémát, percepciót, emóciókat stb. A mozgásformákat kedves mesékkel, mondókákkal kísérve játékossá és élvezetessé tehetjük a gyermekek számára, kreatív hozzáállással pedig könnyedén alkalmazhatjuk ezeket a különböző óvodai foglalkozásokon.
Az alábbiakban szeretnék bemutatni pár jógagyakorlatot, melyeket Gál Éva: Verses-képes gyermekjóga című könyvéből válogattam, ezeket saját gyermekcsoportomban kipróbáltam, és rendszeresen alkalmazom. Ezek a mozgások könnyen elsajátíthatók, ugyanakkor az egészségre jótékony hatással vannak.
Cica
Négykézláb állás, hát domborít, fej lehajtva, levegő kifújása, majd hát homorítása, fej felemel, levegő beszívása (segít megőrizni a gerinc hajlékonyságát).
„Úgy állok most, mint a macska,
Két kezem is két lábacska.
Behúz a has, kitol a hát,
Nyújtózik a cica, nahát!”
Teve
Térden állásban levegő beszívása, majd hátrahajlás, két kézzel a sarkakra támaszkodás, csípő előretolása, levegő kifújás (gerinc hajlékonyabbá válik, tüdőkapacitás nő).
„Letérdel a teve legelve,
Te a hátán ülsz tevegelve.
Lóg a feje hátra,
Kapaszkodj a tevehátba!”
Nyúl
Sarokülés, előrehajlás, homlok a földön, karok előrenyúlnak, lassú légzés (pihenést nyújt a hátrahajló pózok után, nyújtja és ellazítja a hátizmokat).
„A fűben hasal a nyúl,
Füle előrekonyul.
Akármilyen fürge állat,
Ő is pihen, mikor fáradt.”
Kutya
Négykézláb állásból csípőemelés felfelé, sarkak a földre szorítva, hát egyenes, közben lassú, mély légzések (gerinc felső része és vállak megnyúlnak, lábak hátsó izmai megerősödnek).
„Négykézlábon kutyagolok,
Mert most kutya vagyok.
Hogyha volna, megcsóválnám
Farkam kutyamódra.”
Pillangó
Egyenes háttal ülés a földön, térdek behajlítva, talpak összeérnek, lábfejfogás két kézzel, térdek erőteljes nyitogatása le-föl (combtő és csípőízület lazítása).
„Én vagyok a pillangó,
Szárnyaimat nyitogató.”
Sáska
Hason fekvés, karok magas tartásban, egyszerre láb és felsőtest emelése, csak a has érinti a talajt, póz kitartása néhány légzésig, majd lassú ereszkedés hason fekvésbe (erősíti a hátizmokat, nyújtja a hasizmokat, masszírozza a belső szerveket).
„Szárnyalok most, mint a sáska,
Nem is várok biztatásra.
Hosszú csápom felemelem,
Amit érek lelegelem.”
Gyertya
Háton fekvésből lábak emelése, nyújtása 90 fokos szögbe, két kézzel derék alátámasztása, pár légzésig póz tartása, majd lassan gurulás vissza háton fekvésbe (erősíti az immunrendszert, javítja a fej vérellátását).
„Te vagy most a gyertyaszál,
Ami ferdén sosem áll.
Nem billenhetsz te sem meg,
Mert a viasz lecsepeg.”
Hal
Hanyatt fekvés, karok a test mellett a talajon, mellkas feltolása, fej hátrahajlik, lassú légzés, majd visszaereszkedés a talajra, pihenés (gerinc és nyakcsigolyák hajlékonyságát biztosítja).
„Hal vagyok, és háton úszom,
A fejemet hátrahúzom.
Nincs a víztől iszonyom,
Könyököm az uszonyom.”
Mérleg
Zárt állás a talajon, karok oldalsó középtartásban, kilégzés közben törzs előredöntése, egyik láb hátra emelése, majd ismétlés a másik lábbal (fejleszti az egyensúlyérzéket, erősíti a lábakat, javítja a tartás- és járáshibákat, sok gyakorlással a koncentrációt is fejleszti).
„Méricskélek most vidáman,
Két serpenyő kezem, lábam.
Miért nem billen el a mérleg?
Egyensúlyban vagyok éppen.”
Méhecske
Kényelmes ülő pózban, hát egyenes, szemek csukva, mutatóujjakkal fülek befogva, száj becsukva, nyelv a szájpadlás felé kunkorít, orron át belégzés, majd levegő lassú kiengedése az orron keresztül, közben hangos mmmmmmmmm hang hallatása, rezgések észlelése a fejben (növeli a tüdőkapacitást, javul a test oxigénellátása, megedződik a test energiarendszere).
„Becsuk a szem, befog a fül,
Nyelv a szájpadláson csücsül.
Én vagyok a csukott szemű,
Zümmögő kis méhecske: mmmmm”
Ablakozás
Egyenes gerinccel kényelmes ülésben, ablak elképzelése, szemek mozgatása vízszintesen, balról-jobbra és vissza, függőlegesen felülről-lefelé és vissza, rézsútosan jobb felső saroktól a bal alsó sarokig és vissza, légzés kövesse a szemmozgást (javítja a szem körüli izmok rugalmasságát, egyensúlyát, megelőzi a kancsalságot, javítja a szemfolyadék keringését).
„A fejemben vagy te ablak,
Nézlek pedig nem láthatlak.
Nincs értelme? De bizony!
Tornázik a szemizom.”
Hasalás a fűben
Hason fekvés, fej felemel, két kézzel állak megtámasztása, egyenletes légzés, majd kezek és a fej leengedése a talajra (gerinc alsó része ellazul, nyakcsigolyák kimozdulnak, torok felszabadul).
A gyermekjógában leginkább az egyetemes jógarendszerből vett mozgásformákat (ászanákat) alkalmazzuk, kiegészítve a légző gyakorlatokkal és relaxációs módszerekkel. A játékos, utánzó gyakorlatok felkeltik és ébren tartják az érdeklődésüket, ezáltal örömmel és aktívan vesznek részt a gyakorlásban. A gyermekek minden új információt örömmel szívnak magukba, ezért a jógafoglalkozásokon kapott és átélt élményekből egész életük során táplálkozni tudnak. A jóga nagyon hatékony a feszültségek, a stressz és az elfojtott érzelmek oldásában, ezenkívül minden gyakorlatban egyszerre több izmot mozgatunk meg, és egyszerre erősítünk és lazítunk is. A gyakorlatok rendszeres végzése megalapozza az egészséges életet.
Amióta rátaláltunk kollégáimmal a gyermekjógára, beépítettük az óvodai nevelés mindennapjaiba. Az iskolába készülő nagycsoportosok alvás idejét lerövidítettük, a fennmaradó időben gyakoroljuk a jóga mozgásformáit (kb. 20-25 perc). Időnként a mesék, mondókák helyett, halk meditációs zenei aláfestéssel színesítjük a gyakorlást.
A gyermekek nagyon megkedvelték a jógafoglalkozásokat, gyakran ők kérik. Testnevelés foglalkozások levezetéseként, kirándulások alkalmával vagy várakozási időben is ki lehet használni a jógagyakorlatok adta lehetőségeket.
Én magam már több éve alkalmazom a gyermekjógát, mint nevelési eszközt, és csak ajánlani tudom minden kedves kollégának, hogy próbálják ki, sok örömöt és sikert meríthetnek belőle. Nem mellékes megemlítenem azt sem, hogy a gyermekek harmonikusabb fejlődése mellett, a saját magunk testi-lelki egészsége is meghálálja a törődést.
Timár Marietta
SZTE Juhász Gyula
Napközi Otthonos Óvoda